Egy sötét hardcore-goth techno éjszaka,és jóbarátnőm emlékére.
Kemikáliák agyamban, minden mi legális,
Életem paraszomniális.
Érzem nem lessz ez így jó,
Kávé,cigi,és fájdalomcsillapító.
Szétfolynak a nappalok,
Örökkévaló sötétségbe,
Álmatlan éjszakákba.
Kilátástalanság, Düh, Gyűlölet, Fájdalom,
Zsoldosok vagyunk, munka rabjai,
Mások homokzsákjai.
Éjszaka ritmikus dübörgése, fekete arcok tűnődése,
A bőr illata, szegecsek hideg valósága, bakancs keménysége.
Az élet apró örömei.
Rámpillantott, gyönyörű volt, láttam fájdalmát,
Ő érezte az enyémet.
Pszihénk asztárlissan egyesült, az univerzum kozmikus zajában.
Fekete szemfestékét könny mosta arcára,mellei hajlatára.
Ő mindig ott volt velem mikor kellett,
És én mikor kellettem.
|
Threaded Mode
