Átlépték a fénysebességet

[Andrew]

Originally Posted by Valezius

Apáczai napokon láttam egy remek előadást erről. Azt rajzolgattuk, hogy egy 1dimenziós egyenes mentén hogy mozogna az űrhajók.

Az első felében gondoltam, hogy majd megszerkesztjük a koordináta rendszert, aztán kiderült, hogy olyat nem lehet csinálni

Bahh, pedig ez érdekelt volna Jó lett volna látni...

[Kutyuleee]

Ha egy v sebességgel mozgó járműről eldobunk egy, a jármű mozgásával megegyező irányú, c sebességű követ, akkor az a sebességek összeadódása miatt az álló megfigyelőhöz képest v+c kezdősebességgel repül. Ha viszont a jármű haladási irányával ellentétesen dobunk, az eredő sebesség értéke v-c lesz (iránya c és v nagyságától függ).

Az 1880-as években az amerikai Michelson azt a lehetőséget vetette fel, hogy a Földet választva járműnek, és kő helyett fényt használva, a fény sebességének megváltozásából ki lehetne számítani, hogy járművünk, a Föld mekkora sebességgel száguld az éterben. Munkatársával, Morleyval egy rendkívül precíz mérőeszközt állítottak össze, amellyel több éven keresztül próbálták a sebességváltozást kimutatni. Méréseik azonban semmilyen különbséget nem mutattak ki a két irány között.


Ezt az apróságot azért betenném ide, hogy azért Einstein sem hasraütés szerüen találki,hogy a fény sebbeség állandó,hanem már voltak bizonyitékai

[Kutyuleee]

meg most hogy elkezdtem keresgetni picit, találtam egy érdekességet:
http://index.hu/tudomany/alfa

[tulip]

Originally Posted by Xeper

Miért kellene 5milliárd évig világítania? Nem kell egy dedikált csatorna, elég hogy valamikor 5MRD éve ki lett sugározva, innen már megy a maga útján.

Vagy továbbra se értek belőle semmit, vagy egyik fénysugárral nem lehet eltalálni a másikat, ha nem 180 °-os szöget zárnak be egymással abban az esetben, ha az elméleti találkozás pillanatában már nincs sugárzás. Zárjanak be derékszöget az egyszerűség kedvéért. Mondjuk egyenlő szárú 300.000 és 300.000 km befogókkal és csak felvillanó fényforrások legyenek. A fény szempontjából 1 másodperc múlva a derékszög csúcspontjában kellene lennie,
de a külső idő szerint is. De a másik felvillanó fénynek is. Holott az nem lehet,
mert akkor egymáshoz viszonyított sebességük meghaladná a énysebességet.
Ezért gondoltam, hogy nem találkozhatnak, hanem elmennek egymáson és ebből gondoltam tovább, hogy ha nem találkozhatnak, talán nem is
észlelhetjük a találkozásukat. Ebből gondoltam egy merészet, amit írtam...

[tulip]

Originally Posted by Kutyuleee

Ha egy v sebességgel mozgó járműről eldobunk egy, a jármű mozgásával megegyező irányú, c sebességű követ, akkor az a sebességek összeadódása miatt az álló megfigyelőhöz képest v+c kezdősebességgel repül. Ha viszont a jármű haladási irányával ellentétesen dobunk, az eredő sebesség értéke v-c lesz (iránya c és v nagyságától függ).

Az 1880-as években az amerikai Michelson azt a lehetőséget vetette fel, hogy a Földet választva járműnek, és kő helyett fényt használva, a fény sebességének megváltozásából ki lehetne számítani, hogy járművünk, a Föld mekkora sebességgel száguld az éterben. Munkatársával, Morleyval egy rendkívül precíz mérőeszközt állítottak össze, amellyel több éven keresztül próbálták a sebességváltozást kimutatni. Méréseik azonban semmilyen különbséget nem mutattak ki a két irány között.


Ezt az apróságot azért betenném ide, hogy azért Einstein sem hasraütés szerüen találki,hogy a fény sebbeség állandó,hanem már voltak bizonyitékai

Ezt a jelenséget még könnyen megemészteném azzal a magyarázattal, hogy a fényt "nem lehet megtolni", mert nincs tömege a fotonoknak, ezáltal nem tudunk lendületet adni nekik, így nem módosítja a sebességét hogy mozgó tárgyról indult-e vagy sem. De nyílván ez sem a jó magyarázat a jelenségre, mert a többi furcsaságot nem tudom vele megmagyarázni.

[BeeLord]

Originally Posted by tulip

Vagy továbbra se értek belőle semmit, vagy egyik fénysugárral nem lehet eltalálni a másikat, ha nem 180 °-os szöget zárnak be egymással abban az esetben, ha az elméleti találkozás pillanatában már nincs sugárzás. Zárjanak be derékszöget az egyszerűség kedvéért. Mondjuk egyenlő szárú 300.000 és 300.000 km befogókkal és csak felvillanó fényforrások legyenek. A fény szempontjából 1 másodperc múlva a derékszög csúcspontjában kellene lennie,
de a külső idő szerint is. De a másik felvillanó fénynek is. Holott az nem lehet,
mert akkor egymáshoz viszonyított sebességük meghaladná a énysebességet.
Ezért gondoltam, hogy nem találkozhatnak, hanem elmennek egymáson és ebből gondoltam tovább, hogy ha nem találkozhatnak, talán nem is
észlelhetjük a találkozásukat. Ebből gondoltam egy merészet, amit írtam...

Azt miért gond? Hármas voltam annak idején fizikából, úgyhogy tényleg csak kötekedek, de itt elakadtam.

[tulip]

Originally Posted by BeeLord

Azt miért gond? Hármas voltam annak idején fizikából, úgyhogy tényleg csak kötekedek, de itt elakadtam.

Csak gondolkodtam azon, hogyan oldjam fel magamban az ellentmonást Valezius példájában. Valószínűleg marhaság amit gondolok, de mivel nincsenek ilyen irányú ismereteim, így nem tudom, hogy valóban rosszul gondolom-e. Egyébként én 2-es voltam fizikából.

Arra jutottam, hogy fénysebességgel haladva csak azoknak a dolgoknak ütközhetünk neki, ami a fénysebesség elérésekor már ott volt az útban. Tehát minden mozgó test megállna a fénysebességgel haladó test szemszögéből nézve és ott is maradna egészen addig, amíg fénysebességről lassulni nem kezd. Ez megmagyarázná, hogy miért 2 másodperc múlva találkozna egymástól 600.000 km-re lévő, egyszerre, szembe induló felvillanó fény, amikor 1 másodperc múlva várnánk. És ha ez a magyarázat jó lenne, akkor ennek egy következménye lenne, hogy kizárólag olyan égitestetek által kibocsájtott fényt észlelnék, amely legalább annyi ideje sugározza a fényt, amennyi idő kellene a fénynek, hogy a vizsgált helyre érjen. Valószínűleg nem jó a gondolatbeli modellem, mert úgy tűnik, Xepi ért hozzá és nem tetszett neki, amit írtam, de végülis nem írta ő sem, hogy nem így van, így továbbra is kétségek között maradtam.

[[HTPA]GeeForce]

Originally Posted by tulip

Csak gondolkodtam azon, hogyan oldjam fel magamban az ellentmonást Valezius példájában. Valószínűleg marhaság amit gondolok, de mivel nincsenek ilyen irányú ismereteim, így nem tudom, hogy valóban rosszul gondolom-e. Egyébként én 2-es voltam fizikából.

Arra jutottam, hogy fénysebességgel haladva csak azoknak a dolgoknak ütközhetünk neki, ami a fénysebesség elérésekor már ott volt az útban. Tehát minden mozgó test megállna a fénysebességgel haladó test szemszögéből nézve és ott is maradna egészen addig, amíg fénysebességről lassulni nem kezd. Ez megmagyarázná, hogy miért 2 másodperc múlva találkozna egymástól 600.000 km-re lévő, egyszerre, szembe induló felvillanó fény, amikor 1 másodperc múlva várnánk. És ha ez a magyarázat jó lenne, akkor ennek egy következménye lenne, hogy kizárólag olyan égitestetek által kibocsájtott fényt észlelnék, amely legalább annyi ideje sugározza a fényt, amennyi idő kellene a fénynek, hogy a vizsgált helyre érjen. Valószínűleg nem jó a gondolatbeli modellem, mert úgy tűnik, Xepi ért hozzá és nem tetszett neki, amit írtam, de végülis nem írta ő sem, hogy nem így van, így továbbra is kétségek között maradtam.

Hozzáteszem, hogy ez így is van. Amíg nem ér el hozzád az égitest fénye, addig az égitestet nem látod.

Tök érdekes dolgkat tapasztalhatnál meg egy ilyen kísérlettel.

Pl vegyünk egy fényforrást, maradjunk az égitesteknél. Legyen ez egy csillag, az egyszerűség kedvéért.

Közéd, és a csillag közé tegyünk egy bolygót mondjuk félútra, úgy, hogy a bolygó ne takarjon téged a fény elől (tehát egy kicsit legyen oldalt).

Mivel totál hülye vagyok a fizikához, ezért pl kíváncsi lennék arra, hogy hogyan látnám ezt? Kifejtem a magam butyuta nyelvén:

A csillagból érkező fény ugye előbb éri el a bolygót, mint engem, ez nyilvánvaló. De én ebből mit tapasztalok?

1. Előbb látom meg a bolygót, mint a csillagot? (ez a legvalószínűtlenebb)
2. Egy időben látom meg őket? (hiszen a csillagból érkező fény ugyanabban a pillanatban 'világítja meg' a bolygót, mint amikor "továbbhalad" felém)
3. (én erre tippelnék) A bolygót később látom meg, mert a fény a csillagból "egyenesen" jön a szemem felé, a bolygóról meg visszaverődok, szöget zár be, talán az "ütközés lassítja" a fényt, mivel az félig anyag? Lassítja egyáltalán? Vagy csak az intenzitását csökkenti azzal, hogy energiát von el a bolygó a fénytől? (Hülye szavakkal: elakadnak a fotonok?) De ugyanolyan sebességgel halad felém?

(jól lebuktattam magam mennyire hülye vagyok ehhez?)

[Redback]

Originally Posted by [HTPA]GeeForce

Hozzáteszem, hogy ez így is van. Amíg nem ér el hozzád az égitest fénye, addig az égitestet nem látod.

Tök érdekes dolgkat tapasztalhatnál meg egy ilyen kísérlettel.

Pl vegyünk egy fényforrást, maradjunk az égitesteknél. Legyen ez egy csillag, az egyszerűség kedvéért.

Közéd, és a csillag közé tegyünk egy bolygót mondjuk félútra, úgy, hogy a bolygó ne takarjon téged a fény elől (tehát egy kicsit legyen oldalt).

Mivel totál hülye vagyok a fizikához, ezért pl kíváncsi lennék arra, hogy hogyan látnám ezt? Kifejtem a magam butyuta nyelvén:

A csillagból érkező fény ugye előbb éri el a bolygót, mint engem, ez nyilvánvaló. De én ebből mit tapasztalok?

1. Előbb látom meg a bolygót, mint a csillagot? (ez a legvalószínűtlenebb)
2. Egy időben látom meg őket? (hiszen a csillagból érkező fény ugyanabban a pillanatban 'világítja meg' a bolygót, mint amikor "továbbhalad" felém)
3. (én erre tippelnék) A bolygót később látom meg, mert a fény a csillagból "egyenesen" jön a szemem felé, a bolygóról meg visszaverődok, szöget zár be, talán az "ütközés lassítja" a fényt, mivel az félig anyag? Lassítja egyáltalán? Vagy csak az intenzitását csökkenti azzal, hogy energiát von el a bolygó a fénytől? (Hülye szavakkal: elakadnak a fotonok?) De ugyanolyan sebességgel halad felém?

(jól lebuktattam magam mennyire hülye vagyok ehhez?)

Tehát arra gondolsz hogy a bolygó kitakar egy kis részt a csillag fényéből?

[Valezius]

Originally Posted by [HTPA]GeeForce

Pl vegyünk egy fényforrást, maradjunk az égitesteknél. Legyen ez egy csillag, az egyszerűség kedvéért.

Közéd, és a csillag közé tegyünk egy bolygót mondjuk félútra, úgy, hogy a bolygó ne takarjon téged a fény elől (tehát egy kicsit legyen oldalt).

Mivel totál hülye vagyok a fizikához, ezért pl kíváncsi lennék arra, hogy hogyan látnám ezt? Kifejtem a magam butyuta nyelvén:

A csillagból érkező fény ugye előbb éri el a bolygót, mint engem, ez nyilvánvaló. De én ebből mit tapasztalok?

Elég nyilvánvaló dolgok fognak történni

Vegyük a Napot, Földet Vénuszt

A nap kibocsát egy fotont, 8perc múlva ideér a szemembe. A következő pillanatbana megint, amíg a nap folyamatosan világít én is folyamatosan látni fogom.
Most bekúszik a Vénusz a képbe. (Az egyszerűség kedvéért a Naptól legyen 5fénypercre, a Földről 3-ra)

Én annyit látok, hogy a Vénusz leárnyékolja a Nap egy részét.
Amikor meglátom az árnyékot, akkor már 3perc késésben vagyok.
Miután a Vénusz teljesen eltűnik a Nap elől még 3percet kell várnom, hogy észrevegyem.