1/A kirakások

[Synkel]

Szerintem nagyon helyes, hogy el lehet kerülni a komoly veszteséget tagok kirakásával. Ez egy háborús stratégiai játék. Nem sértődök meg ha megtámadnak, de köteles se vagyok felvenni a harcot bármikor amikor a támadásra maximálisan felkészült ellenfél tőlem ezt várja. Ugyanakkor neki se kellene megsértődni... szerintem.

Lotr, nincs igazad. Ez a probléma leginkább csak az Ovit érinti, mert már a Big Gun is túl nagy ahhoz, hogy tagok kirakásával megpróbáljon ráállni kisebbekre. Azaz van egy klán a pillanatnyilag 167-ből, amelyik másodszor ütött veszteségesen- ez aligha elegendő ok egy esetleges szabályváltozásra.

A top elszakadása nem hiszem, hogy ezen múlna. Mikor az Ovi ellenünk jött, kiléptünk páran, néhányan azóta is szk-n pihennek, de a vesztett földet visszaszereztük. Lényegtelen mennyit adunk a császárnak, mert nekünk nem 100 körre van lefele a legközelebbi nem mnt-s ori. Amit elvesztünk vissza is szerezzük.
A kláncsaták jellegzetessége, hogy bizonyos határok között egész nagy méretkülönbségű országok is harcba keveredhetnek. A nagyon nagyok nagyon sok földet kell leadjanak egy klánváltás során, ennyi hátrány azért nekik is jár a biztonságért cserébe. Én nem épülhetek kedvemre, én ha lengetem a morálomat kockáztatom, hogy valaki kifigyel, és bever, ráadásul nálunk kis orik is vannak, amik állandó költséget jelentenek az egyéni hadakozás miatt.