Viccek-bármi jöhet

[Dragi]

Egy egyetemista az egyetem ebédlőjében le szeretett volna ülni egy üres helyre, egy oktató mellé, de az így szólt:
- Egy hattyú nem lehet barátja egy disznónak!
- Jó, akkor továbbrepülök-így a diák.
A tanár ezen vérig sértődött, és elhatározta, hogy a vizsgán elbuktatja. Így a legnehezebb kérdéseket adta fel neki. A diák azonban a dolgozatban parádés válaszokat adott. Ezért a tanár -hátha megbuktathatja még áldozatát- mindent eldöntő kérdést ad:
- Mész azt úton és találsz két zsákot, az egyikben arany, a másikban ész van. Melyiket választod?
- Az aranyat.
- Én sajnos, a másikat választanám, az értelemmel teli zsákot.
- Mindenki azt, ami neki hiányzik- vágja ki magát a diák.
A tanár majd megőrül, és azt írja a dolgozatra: "szamár".
A diák anélkül, hogy belenézne, fogja a dolgozatát és kimegy a teremből. Rövid idő múlva azonban visszatér, és visszateszi a tanár elé a dolgozatot, és így szól:
- Elnézést tanár úr, aláírta, de nem írt rá jegyet!

[Dragi]

A medve, a farkas, a róka és a nyuszika beleesnek egy gödörbe, és nem tudnak kimászni. Végül éhségükben úgy határoznak, hogy a leggyengébb állatot fel kell áldozni. A nyuszika megszólal:
- Senki ne merje bántani a medvét!

[Dragi]

A farkas meg a nyuszika találkoznak az erdőben:
- Képzeld nyuszika, ellopták az LGT kazettámat!
- Szegény farkas koma! Nekem meg ellopták egy egész hordó boromat.
- Sebaj nyuszika keressük meg együtt! - válaszol a farkas.
Mennek mendegélnek az erdőben, egyszer csak szembe jön velük a medve kicsit dulöngélve:
- Ilyen a box! Hukk!

[Dragi]

Az őrmester kiáll az újoncok elé:
- Na ide figyeljenek! Van maguk között érettségizett?
- Jelen, őrmester elvtárs! - szól valaki.
- Na, ha maga olyan okos, akkor mondja meg, hogy hány fokon forr a víz!
- Jelentem, száz fokon!
- Maga marha! Kilencven!
- De jelentem őrmester elvtárs, hogy száz fokon!
- Ne pofázzon! Azt mondtam hogy kilencven!
- Értettem, őrmester elvtárs!
Másnap ismét eligazítás folyik. Az őrmester így szól:
- Na hol van az az érettségizett?
- Jelen, őrmester elvtárs!
- Na ide figyeljen, magának volt igaza. A kilencven fok az a derékszög.

[Dragi]

Egy katona megy hazafelé, és mikor egy sűrű, sötét erdőn halad át, elébe toppan egy ronda boszorkány, vállán egy bagollyal.
- Na te katona! -szól a boszorka.- Tudom én, hogy mire vágysz! Ha kitalálod, mi ez itt a vállamon, akkor a tied leszek!
A katonának nincs gusztusa a csúnya öregasszonyhoz, ezért így szól:
- Az egy disznó!
- Na jól van, határeset. Elfogadom!

[Dragi]

Kiképzéskor az újonc nem érti, hogy a rakéta kilövése után miért nem megy bele a víz a tengeralattjáró kilövő csövébe. Az őrmester bölcsen közli:
- Azért nem folyik be, mert a hermetikus zár nem engedi.
- Mi az a hermetikus zár?
- Fingottál már fürdés közben?
- Jelentem, fingottam.
- És belement a víz a seggedbe?
- Jelentem nem.
- Látod. Ez a hermetikus zár.

[Dragi]

Az első világháborúban három hadnagy azzal jelentkezett az orvos alezredeshez, hogy szereljék le őket.
- Maga miért akar leszerelni? - kérdezi az elsőt.
- Jelentem, gyomorbeteg vagyok.
- Fél gyomorral is szolgálunk a hadseregben! - jön a rövid válasz.
- És maga? - kérdezi a másodikat.
- Jelentem, tüdőbeteg vagyok.
- Fél tüdővel is szolgálunk a hadseregben! - hangzik a válasz.
- Hát maga? - kérdezi a harmadikat.
- Jelentem, hülye vagyok.
Az orvos éppen kezdte volna a szokásos mondókáját, majd a felénél megállt és elordította magát
- Leszerelni!

[Dragi]

Volt egyszer egy királyság, élén a királlyal akinek gyönyörűszép leánya volt. A leány duzzogva kijelenti, hogy csak annak adja a kezét, aki teljesíti a kívánságát. A nehéz feledatra azonban egyetlen jelentkező sem akadt. Egyszer aztán arra járt Kovács rendőr törzsőrmester. Úgy vélte, semmit sem veszíthet, ha próbát tesz, így beengedték a palota kertjébe a királylányhoz. A leány lehúzott az ujjáról egy aranygyűrűt, és a krokodiloktól hemzsegő tóba dobta.
- Add a kezembe! - toppantott.
Kovács törzsőrmester abban a percben a kezébe adta. Azóta élnek, ha meg nem haltak

[Steve]

ez már volt...

[Dragi]

Originally Posted by Steve

ez már volt...

akkor sorry