Az Ezüst hold könnyei

[VérGyöngyTyúk Z]

A három harcos visszaszál, a lovára és a kopjás elindul a batárok előtt. A rangidős az első batár mellett léptet, a harmadik a batárok között.
Dhar és Tömzsipöröly a hátsó batár hátulján kapaszkodnak, az Atya a hátsó, Meríín által hajtott batárban, Feran az első batár bakján, Íshar mellett.
A kikötőből kiérve hét lovas csatlakozik a menethez, kétannyi vezetéklóval. Egyiküket kivéve mindannyian harcosnak látszanak fegyvereik alapján. Az utolsó inkább valamiféle elméleti embernek tűnik. Mint valami varázsló, vagy könyvmoly.
Valamennyien tisztelettel meghajolnak a Ryel-t rejtő batár felé, majd alakzatba állnak. A kopjás mellé két másik zárkózik, az első batár másik oldalára is áll egy. A két batár között már ketten vannak. A többiek a vezetéklovakkal a második batár mögé sorolnak be.

Alig egy óra alatt elhagyjátok a várost és rátértek a dél-délkeleti útra. Kényelmes, de gyors tempóban haladtok. Több kissebb-nagyobb csapattal találkoztok akik szembe jönnek, és lehagytok néhány veletek egy irányba tartó csoportot is. A legtöbb azonnal az út szélére húzódik amint meglátnak titeket és földig hajolva várakoznak amíg elhaladtok mellettük. Két esetben nemesekkel találkoztok és a rangidős kísérők megfelelő formulával biztosítják a másik felet a békés szándékról és az úton egyforma kitérőt téve kerülitek ki egymást. Hamarosan lankás dombok közé értek és a tengert már nem látjátok. A dombokon vetés zöldel és itt-ott ligetekkel övezett házak látszanak.