Rám néztél
Rám néztél….
Gyönyürű szemedben kíváncsiság…
mely hívott lelked mélyére,
s mely utat pillanatok töredéke semmissé tett,
nem is létezett talán….
Csak én éreztem szemed melegségét
…és fürödtem benne bambán,
míg gondolataim dörömböltek
tehetetlenül...
Elvarázsoltak arctalan szavaid,
s most itt állsz, látom arcod is.
Szavaid próbálnak beléd kapaszkodni,
melyeket egyszer nekem adtál,
s én látom zavarod, mi az enyém is,
te nem tudod, elvedd, vagy visszaadd.
Hát így álltunk ott….
S most kusza gondolataim rendezgetem,
képzeletem színes képletté vált,
már látlak benne, s meg kell fejtenem.
2005.05.27
|
Threaded Mode
