Hollószárnyak

[VérGyöngyTyúk Z]

Visszamegyek a fogadóba, megnézem változott e valami. Van e ötletük a többieknek. Az Úrnőnek megmondom, hogy a két Antoh pap meglesz.
Aztán megkérdem a fogadóstól merre van az épület legmagasabb pontjára a feljáró.
A fogadós kissé furcsálkodva, és értetlenül néz rád, végigmér, aztán megkérdezi:
- Aztán minek köll az magának tudni?
Megvonom a vállam.
-Szeretném látni magasabbról is a környéket. Tudja még nem sok kikötőben jártam és mindegyik más. Fentebbről meg jobban meg lehet nézni.
Kicsit még furcsálkodik, aztán megmondja, hogy merre találsz egy feljáratot a padlásra, ahonnan az ablakon keszetül szétnézhetsz.
Felmegyek a padlásra és körülnézek előbb ott, (van-e más feljárat, amin feljöttem el lehet e reteszelni) aztán irány a kikötőre néző ablak.
Nincs más lejárat, nem lehet elreteszelni az ajtót. A padláson semmi különöset nem látsz, néhány poros kacat hever az egyik sarokban, a másikban egy ágy, kisasztal, rajta olajlámpa.
Az ablakon kinézve előbb a tenger és a kikötő szépsége ragadja meg a figyelmed, aztán észreveszed, hogy a szomszédos ház tetején egy íjász rejtőzik, aki épp megfeszített íjjal céloz, és lő. Nem sokkal ez után sikolyokat és kiabálást hallasz a fogadó belsejéből.

Massza Rex: Farkas egyszercsak arra lesz figyelmes, hogy a nagyúr szobájából egy puffanás, majd az úrnő sikolya, a gyerek sírása, és a nagyúr kiabálása hallatszik ki.

A kiáltásokat egyébként a többiek is hallják, mégha tompán is.

Megnézem az íjászt mikor észreveszem, hogy felismerjem ha kell. A lövés után amennyire gyorsan csak tudok rohanok lefelé és rohanás közben ordítok oda a többieknek.
- Morel az Úrnőékhez! Farkas! A szomszéd házból lőt a mocsok! Azzal ki a fogadóból és előbb felpillantok futtomban a szomszéd ház tetejére, ott-e még az orgyili, meg van-e külső lejáró onnan. Ha nincs akkor lendületből be az ajtón.
Nem látod az arcát rendesen.
Mikor kiérsz, még a háztetőn van. Nincs külső lejárat. Az ajtó nem akarja megadni magát.
Hátamról lekapom a bárdot és a zár mellett belevágom az ajtófélfába és feszítek rajta egyet (Kicsit ferdén csapok a félfába, úgy, hogy ha nem reteszek fogják az ajtót akkor a zárnyelvet egyszerüen a körötte lévő fával együtt kihasítsam az ajtófélfából.
Bejutsz az épületbe, és elkezded keresni a feljáratot a tetőre, ezzel visoznylag sok idő elmegy, mire feljutsz, azt látod, hogy az íjász, már a szomszéd tetőn van (a két épület közel van egymáshoz).
-A fenébe - morgom. - Na most kéne Alysium meg az íjja.
Megnézem mijen a tető amire átugrott.
Nem túl meredek sátortető. Elnézed a mozgását, a macskaügyességet, amivel a tetőn közlekedik, és biztos vagy benne, hogy nem először menekül ilyen módon.

[Pettyes]

Megköszönöm a fogadósnak, hogy intézkedett.
Amikor Gren ordítva jön le és közben közli az infókat megfogom az íjjamat és kirohanok Gren után. Megpróbálok körbenézni a háztetőkön, hogy merre lehet az orgyilkos, ha meglátom megfeszítem az íjjam és megpróbálok 2 lövést leadni. Az esőt abba a karjába próbálom leadni, amivel megfeszíti az íjját, valószínűleg ez a jobbik fegyverforgató keze, majd a másikat az ellentétes oldali lábába, comb környékébe próbálom lőni, hogyha menekülni akar, akkor nehezebbé tegyem ezt számára.
Amikor Gren elkezdi betörni az ajtót, az alak menekülőre fogja, épp látod még, ahogy elindul a tető átellenes oldalára, le is adsz egy lövést, de nem találod el. Mikor átér a tető másik oldalára, akkor már nincs a látóteredben.

[VérGyöngyTyúk Z]

Az átugrás ugrott, mert valószínüleg beszakadna alattam a tető. Próbálom megsaccolni merre menekülhet aztán lerohanok és Alysium után kiabálok, hogy hozza az íjját
A menekülés irányát körülbelül megjegyzed.

[Massza Rex]

Megpróbálok bemenni a Nagyúr szobájába (ha nincs nyitva az ajtó, akkor betöröm.) fegyverekkel kezemben.
Miután bejutsz a szobába a következő kép tárul a szemed elé: az úrnő a padlón fekszik, vértócsa kezd gyűlni alatta ijesztő sebességgel, a mellkasából egy nyilvessző áll ki, még él, de szerinted jó ha negyedóra hátravan még az életéből. A nagyúr épp valamit kiált a sarokban kucorgó gyereknek, közben óvatosan, görnyedt testtartással az úrnő felé igyekszik.
Mikor a nagyúr befejezte a mondandóját a gyereknek, a nő felé fordul, és beszélni kezd. A nő csak nehezen tud válaszolni, majd hozzád fordul:
- Vinni... engem... pap... - aztán elveszti az eszméletét.

[Pettyes]

Megnézem, hogy merre mehetett, vagyis, hogy merre került ki a látóteremből. Szídom magam, hogy mennyire béna vagyok, hisz évekig ezt gyakoroltam és ost kudarcot vallok. Gyorsan kikötöm Foltost a karámból és elindulok arra, amerre eltűnt a látóteremből, közben Gren tolmácsolását is figyelembe veszek és úgy kalkulálok. Próbálom felmérni a tetőket, amennyire tudom és kisilabizálni, hogy én merre menekülnék, nem feltétlenül a legegyszerűbbet, inkább a védettséget veszem figyelembe.
Egy tetőn mászott, te lentről nézted őt, tehát ahogy ő bentebb lépett a tetőn, eltűnt a látóteredből (próbáld meg elképzelni a helyzetet). Hogy milyen irányban azt így lentről nem tudod megállapítani. Gren utasításai alapján megpróbálod követni, de Grennel ellentétben te lentről nézel felfelő a tetőkre, és nem látod az alakot folyamatosan, csak akkor, ha épp átugrik, vagy közelebb ér az adott tető széléhez.
Alulról nézem, hogy hol, melyik tetőre ugrik ár, ahol nem látom, ott próbálok bekanyarodni és folytatni a keresésst. Mivel elég hamar elvesztem lentről, megpróbálok még egy olyat, hogy ha elérem kis mászással a ló hátáról a tetőt, akkor megpróbálkozok, esetleg kötél segítségével egy tetőre feljutni. Mivel nem látom már a célpontot, elgondolkozok, hogy a helyőrségnek szóljak-e, de az ilyen hamar gúnyát vált, így lemondok róla. Visszafelé veszem az utam, de azért körbenézek, hátha felvillan, felismerem a támadót.
Az egyik tetőt íly módon eléred, és nehezen de felhúzóckodsz rá. A szomszédos tetőn észreveszed az alakot, amint épp átugrani készül egy másik tetőre.
Felszedem a kötelem, majd felmérem mennyire lehet távol, nem akarok még egy baklövést. Ha megéri koncentrálok egy kicsit, hogy pontosabb legyen a célzásom majd és a lábaira célzom, ha nem éri meg, akkor követem, amennyire csak tudom "nem láthatóan", használom képességeim, közben. Néhány utasítással Foltost mindig vezérlem merre tartok.
Megállsz, megcélzod, és lősz. Épp ugrás közben találod el, így a lába megcsúszik a következő tetőn, látod, és hallod, hogy lezuhan az utcakőre.

[VérGyöngyTyúk Z]

Nem követem tovább az íjászt, mert Alysium lényegesen gyorsabb ijesmiben és a tetőket úgysem érem el csatabárddal.
Visszarohanok a fogadóba és fel a Nagyúrékhoz, hogy mi történt.
Hogy mit látsz, az majd attól függ Farkas mit tesz / tett.

[Pettyes]

Megnézem mekkora lehetett a mélység és csak reménykedem, hogy még életben van, lemászok, Foltost igyekvőre fogom arra a helyre, ahol lezuhant az ellen vagyis kb. arra a helyre.
Még épp él a fickó, de erősen haldoklik.
Leugrok Foltosról és odarohanok, de vigyázok, nehogy valami ráfinált csellel megszúrjon vagy hasonlóval próbálkozzon.
- Ki küldött, Te kutya?! - kérdezem.
Közben leveszem magamról a köpenym, ha már nem válaszol, fogom magam és betekerem a köpenyembe, felemelem, vagy elcipelem, ahogy tudom Foltoshoz és felteszem rá. Igyekszem vissza a fogadóhoz, ahogy tudok, hogy még életben legyen.
Közelebb érve a férfihoz döbbenten veszed észre, hogy egy félelf az. A kérdésedre nem válaszol, láthatóan nagy fájdalmai vannak, a jobb lábaszára nyílt töréssel tört ketté, és a nyílvessződ is ki áll a combjából, valószínűleg belső sérülése is lehet, mert ennyitől még nem illene haldokolnia.
Mire visszaérsz vele a fogadóba, már nem él.

[Pettyes]

Visszaérek köbetekintek, majd szólok a többieknek kiálltva.
- Megjöttem, de a siker nem teljes!
Remélem, hogy valaki lejön, mert nincs kedvem felcipelni egyik sobába sem, ráadásul észrevétlenül, hogy ne kérdezőködjenek még nehezebb.

Innen csak akkor folytathatjuk tovább ha Massza Rex is lereagálta az eseményeket.

[Chaos]

Megyek a nagyúr szobájába és bekötöm az úrnöt amenyire csak tudom.
Sikerül ellátnod a sebét, de tisztában vagy vele, hogy csak ettől nem marad életben, papra van szüksége.

[Massza Rex]

Két hosszút pislogok, áztan fegyvereimet övre rakom és két kézzel felkarolom az Úrnőt. Hagyom, hogy a vajákos bekötözze, aztán:
- Aztat mundta vigyöm paphuz, szöd össze a tübbiket gyursan aztán ruhanjunk paphuz.
Mire Morel bekötözi az úrnőt Gren a szobába ér.