Az Ezüst hold könnyei

[aúú]

Gil előrefut és a földet vizsgálja míg a batárok oda nem érnek. Aztán kocogva melléjük sorol:
-5-6 szekér fordult itt az útra. A lovaik fáradtak már.
Feran megállítja a kocsikat mikor a távolban - a kocsiból kihajolva - ő is észreveszi a porfelhőt.
-Lassan napközépre jár. együnk egy kicsit.
A batárok félrehúzódnak az útról. A négy törpe nekiáll száraz uszadékfát és ágakat keresgélni, majd hamarosan kis tüzet raknak egy jókora vasállványos kanna alatt és teát főznek meg levest.
-Ki mit gondol a nyomokról? Karaván lehet? Ha az, mirét a szántón át jöttek és nem az úton? -kérdi Feran a teáját kortyolgatva.

Ha egyszer már megálltunk kiszállok a kocsiból, megmozgatom magam, aztán kérek egy kis teát, még nem vagyok éhes, úgyhogy a levest kihagyom. Míg elfogyasztom a teámat körbejárkálok, hallgatom ki mit beszléget.

Valószínű azokról van szó, akikről még a faluban beszéltek. Bizonyára csak elterelés volt, hogy Ifin felé mennek, ezért is tettek kerülőt és valószínűleg ennek köszönhető, hogy a lovaik is ilyen fáradtak.

Tömzsipöröly levest kavargatva kotyog közbe:
-Nem lehetnek mások? Elvégre nagy ez az ország.

De természetesen, lehetnek mások is.

- Szerintem Gil-nek lehet igaza. Ha ők azok bizonyára kerültek és fáradtak, no meg az 5-6 szekér is elvileg ezt igazolja, amit a férfi mondott a kikötőben, persze valóban más is lehet.
Lenne egy kérdésem!
- Miért követjük őket, vagyis mit akarunk tőlük?
Feran kissé csodálkozva néz rád:
-Nem követjük őket. Egyszerűen nekünk erre visz az utunk. Csak megfontolandó, hogy beérjük és lehagyjuk-e őket. Elvégre ha ők a hajóról vannak, akkor lehet, hogy ami miatt a kalózok elpusztítottak két hajót az náluk van. Kockázat.

Feran és Dhar beszélgetését végighallgatom, majd hozzá fűzöm:
- Ebben az esetben érdemes lenne vagy jóval leelőznünk őket, vagy jóval lemaradnunk. Meg tudnánk őket előzni egyáltalán?

Feran a távolságot becsülgeti.
-Gil talán jobban meg tudná ítélni, de szerintem csak vágtázva tudnánk őket a kikötő előtt eléggé lehagyni. Ha viszont legalább ekkora távolságot tartunk, csak késő este, vagy reggelre érünk a kikötőbe. Viszont nem szeretném hátulról vágtatva megközelíteni őket. Ha a hajóról valók, még a végén üldözőknek vélnek és a rémült menekülők nem riadnak meg semmitől, hogy megállítsanak minket. Két hajót már feláldoztak. Két batár mi ahoz képest?

[Massza Rex]

Atya feltűnően sokat imádkozik, ebéd időben csak egy kevés vizet vesz magába. Most először láthatjátok gyakorolni fegyverével (hosszú kard), az öregség már eléggé kikezdte a vívó tudását, vágásai, szúrásai egy képzett harcos számára lassúak és erőtlenek.
Íshar és Meríín nézik ahogy gyakorolsz. A törpék csak rádpillantanak aztán egymásra. Látod az arcukon, hogy nem tartanak túl nagyra fegyverforgatóként.
Íshar viszont elégedetten bólogat Meríín mellett. Mikor befejezed a gyakorlatod megszólal:
-Könnyebb fegyver nem jobb? Atyának kellene vékony penge éles és könnyű. Tenne rá mágia és lenne jó bárki ellen.

[Chris]

Ferannak:
- Ha nem túl sürgős az utunk, akkor a távolság megtartása mellett kellene tovább haladnunk, éjszakára a szabadég alatt pihenni - látszik, hogy nem vagyok oda az ötletért - majd reggel folytatni az utat a kikötőbe.
-Holnap indulnánk hajóval. Úgyhogy valamennyire ráérünk, persze lehet hogy várnunk kell a hajónkra. Támogatom az elképzelésedet. A mostani távolságot tartjuk meg. Ha megállnak nem megyünk sokkal közelebb és semmiképpen nem egyesülünk velük.
Feran körbenéz a társaságon:
-Akkor ha nincs más hozzászólás induljunk tovább. Gil! Kérlek ellenőrizdd időnként mekkora távolságra vannak előttünk. Nem akarok bonyodalmakat.

[aúú]

Rendben.
Időnként előre megyek és megnézem őket magamnak kicsit jobban.

[Massza Rex]

Ísharnak: Ehhh, van ennél könnyebb pengém is, mellyet maga Krad ad nekem, ha kérem, de csak vész esetén használom. Ne haragudj, de ma nem beszélhetek veled sokat, majd holnap elmondom miért. (félmosoly)
-Rendben. Majd beszél holnap.

[Pettyes]

- Hmmm esetleg Íshar és Meríín barátaink megnézhetnék őket, úgyis jól boldogultak a feltérképezésben a kikötőben is. Talán kiderülne az is, hogy miért olyan sietős nekik. Talán ha tényleg van valami náluk, ami értékes, esetleg a későbbiekben a mi hasznunkra is válhat. Meg Gil is segíthet ezzel az eltűntetős dologgal...
- Persze ha nem tartjátok jó ötletnek megértem! Én is jobban szeretem a békességet...!
Meríín a fejét rázza:
-Mi nem tud túl jól rejtőz itt. Kellene őket gyorsan utólér, mi pedig - körbemutat az alig lábszárig érő vetésen - nem tudunk alacsonyan gyorsan megy.

[Chris]

Dharhoz:
- Szerintem felesleges beleártanunk magunkat olyan ügyekbe, amihez semmi közünk. Enélkül is elég mozgalmas út elé nézünk.

[VérGyöngyTyúk Z]

Összekészültők és tovább indultok. Gil néha teljesen eltünik mellőletek, hogy fertályóra múltán újból megjelenjen. Az előttetek haladóktól tekintélyes távolságot tartotok.
Hamarosan biztosak lesztek benne, hogy észrevettek titeket, mert a köztetek lévő távolság megnő. Lankás dombok bukkannak fel a távolban és lassan nőni kezdenek.
Kora délután Gil ismét visszatér és megállíttatja a kocsikat:
-Megálltak. A lovaik nem bírták tovább, úgy három mérföldre előttünk egy kis horpadásban az első dombbsor mögött.