Hollószárnyak

[VérGyöngyTyúk Z]

Mindőjüket leküldöm enni. Farkasnak:
-Jó lesz úgy? Alszol most és még reggel előtt.

[Chris]

Z: míg nincs válasz a kérdésedre, vegyük előre a Linnek történő beszélgetésedet. Jó?

[VérGyöngyTyúk Z]

OK!
Éjközépig őrködök az ajtó előtt. ( a vacsorás tálcát leküldöm egy szolgálóval miután megvacsoráztam)
Éjközépkor felkeltem Farkast, majd visszavonulok a szobámba. Leteszem a fegyvereim és leheveredek a kőre. Nagyszerű érzés újra kövön feküdni. Behunyt szemmel élvezem a belőle áradó hideget.
Valamikor hajnal előtt egy órával arra ébredsz, hogy valaki fekszik melletted.

[VérGyöngyTyúk Z]

kinyitom a szemem és felemelem a fejem, hogy megnézzem ki az. Kezem magától nyúl a letett fegyverek felé, de félúton abbahagyom a mozdulatot, hisz ha ölni akart volna már halott lennék.
-Lin? - kérdezem folytott hangon.
- Arra nem lesz szükség - mondja a hangjáról ítélve Lin.
- Reméltem nem ébredsz fel, olyan jól aludtál, öröm volt nézni.

[Massza Rex]

Grenhez:
-Júl van, az úgy jú lesz, dö aakó húnap ín löszek majd az utolsó őr.

[VérGyöngyTyúk Z]

A sötétben elmosolyodom.
-Magam is úgy vélem nem kell most a fegyver. Régóta vagy itt? Vagyis, régóta vagy így itten? - kérdem a "testi" alakjára célozva.
- Már egy ideje. Baj?

[Deni]

*Miután lementem a földszintre, helyet foglalok az egyik asztalkánál (ha éppen akkor van lent valaki, akkor természetesen mellette, ha nincs akkor egyedül), amikor jön a szolgáló ugyanazt rendelem mint előző este is. Szótlanul költöm el a vacsorát, majd felmegyek a szobámba és nyugovóra térek. Ha útközben találkozok társaimmal természetesen köszöntöm őket és jó éjszakát kívánok, mielőtt eltűnnék szobám rejtekében*

[VérGyöngyTyúk Z]

Lin-nek:
-Nem baj. Csak meglepődtem kicsit. Köszönöm a követ. - kocogtatom meg amin fekszem - jó érzés, mintha otthon lennék.
- Nincs mit. Ha gondolog pihenj tovább, és én maradok, ha megengeded. De ha nincs kedved aludni, akkor beszélgethetünk is.
-Beszélgethetünk, ha akarod. - mosolygok rá. - Reggel kezdődik az utazás. Remélem sokmindent tudok megmutatni neked.
- Örülök, hogy veled mehetek, de sajnálom, hogy el kell menned. Megértem, hogy miért nem maradhatsz. Miről beszélgessünk?

[VérGyöngyTyúk Z]

Kissé habozok.
-Tartok attól, hogy az aki ellenünk tört, tudod akit rosszarcúnak neveztél újra megtámad minket. Ugye téged nem tud bántani? Nem akarlak veszélybe sodorni.
- Akitől megijedt a társatok? Ő nem hiszem, hogy vissza fog jönni. Hagyományos fegyverekkel nem tud kárt okozni bennem, de ha a szobrot valami mágikus úton eltörik, az fájni fog nekem. Nem pusztolok el tőle, mert ez nem egy nagy darab, de kétségtelenül megérzem majd. Ha ez bekövetkezne többet nem beszélhetnénk, csak ha visszatérsz ide. Az is elég baj, hogy a szobron keresztül nem fogok tudni alakot ölteni, dehát ez is jobb mint a semmi.