Hollószárnyak

[VérGyöngyTyúk Z]

Lemegyek és kérek valami ételt, meg hogy hozzák fel az Úrék ajtaja elé. Meg a Nagyúréknak is kérek vacsorát. Aztán felmegyek és leváltom Alysium-ot, vagy Morelt, aki épp őrködik.
-Pihenj, éjközép előtt keltem Farkast, ő meg a hajnal felénél Alysium-ot.
Farkas is fenn örködik.

[VérGyöngyTyúk Z]

Mindőjüket leküldöm enni. Farkasnak:
-Jó lesz úgy? Alszol most és még reggel előtt.

[Chris]

Z: míg nincs válasz a kérdésedre, vegyük előre a Linnek történő beszélgetésedet. Jó?

[VérGyöngyTyúk Z]

OK!
Éjközépig őrködök az ajtó előtt. ( a vacsorás tálcát leküldöm egy szolgálóval miután megvacsoráztam)
Éjközépkor felkeltem Farkast, majd visszavonulok a szobámba. Leteszem a fegyvereim és leheveredek a kőre. Nagyszerű érzés újra kövön feküdni. Behunyt szemmel élvezem a belőle áradó hideget.
Valamikor hajnal előtt egy órával arra ébredsz, hogy valaki fekszik melletted.

[VérGyöngyTyúk Z]

kinyitom a szemem és felemelem a fejem, hogy megnézzem ki az. Kezem magától nyúl a letett fegyverek felé, de félúton abbahagyom a mozdulatot, hisz ha ölni akart volna már halott lennék.
-Lin? - kérdezem folytott hangon.
- Arra nem lesz szükség - mondja a hangjáról ítélve Lin.
- Reméltem nem ébredsz fel, olyan jól aludtál, öröm volt nézni.

[Massza Rex]

Grenhez:
-Júl van, az úgy jú lesz, dö aakó húnap ín löszek majd az utolsó őr.

[VérGyöngyTyúk Z]

A sötétben elmosolyodom.
-Magam is úgy vélem nem kell most a fegyver. Régóta vagy itt? Vagyis, régóta vagy így itten? - kérdem a "testi" alakjára célozva.
- Már egy ideje. Baj?

[Deni]

*Miután lementem a földszintre, helyet foglalok az egyik asztalkánál (ha éppen akkor van lent valaki, akkor természetesen mellette, ha nincs akkor egyedül), amikor jön a szolgáló ugyanazt rendelem mint előző este is. Szótlanul költöm el a vacsorát, majd felmegyek a szobámba és nyugovóra térek. Ha útközben találkozok társaimmal természetesen köszöntöm őket és jó éjszakát kívánok, mielőtt eltűnnék szobám rejtekében*

[VérGyöngyTyúk Z]

Lin-nek:
-Nem baj. Csak meglepődtem kicsit. Köszönöm a követ. - kocogtatom meg amin fekszem - jó érzés, mintha otthon lennék.
- Nincs mit. Ha gondolog pihenj tovább, és én maradok, ha megengeded. De ha nincs kedved aludni, akkor beszélgethetünk is.
-Beszélgethetünk, ha akarod. - mosolygok rá. - Reggel kezdődik az utazás. Remélem sokmindent tudok megmutatni neked.
- Örülök, hogy veled mehetek, de sajnálom, hogy el kell menned. Megértem, hogy miért nem maradhatsz. Miről beszélgessünk?