Stancil robogását látva a szemeim forgatva dörmögöm magam elé:
-Már megint?
Felkapom a cuccot és bemegyek abba a szobába ahová a kölyök. Farkasnak odaszólok, hogy egy perc és vagyok.
A többi pénzt amíg nem beszéltem a nagyúrral magamnál tartom.
Stancil rád néz egy olyan "na, ne már te is" kifejezéssel.
- Mielőtt bármit mondana, nem csináltam semmit. Most tényleg nem. Mindent vettem - erősen hangsúlyozva ejti ki a "vettem" szót - de nem most először járok ebben a városban, és valaki felismert... Ha minden igaz, akkor sikerült leráznom őket.
Last edited by Chris; 10-25-2006 at 08:22..
|
Threaded Mode
