Az Ezüst hold könnyei

[Massza Rex]

Nos nem csak a nyelv szépségeire gondoltam, hisz ha meg akarjuk osztani egymással kultúránk, vallásunk, történelmünk, és legendáink színes kavalkádját, akkor ezek azért elég egyoldalú monológokhoz vezetnek majd. Ami nem baj, hisz egyaránt szeretek beszélni és hallgatni is. Persze nem akarlak sürgetni titeket, vagy túl mohón kapkodni ismereteitek felé, de tegnapi szavaidból úgy éreztem szívesen és mihamarabb megosztanád velem, hogy lejegyezhessem.
Ha az idő jelenleg nem alkalmas erre, akkor mond csak meg bátran, hisz magam is szeretem megadni a módját annak, aminek kijár.
-Óóó.. alkalmas az idő. Hisz nem va itt most feladat még. Amit mi akart ma mindenképp azt megtettük. - Íshar lelkesen bólogat.
-Mivel kezdjük Atya? Van eszköz most írás?
-Hohó, Ti aztán nem pocsékoljátok az időt. (mosolyog) Nos leírni általában már csak a rendszerezett tudást szoktam, így szerintem előbb inkább kötetlenül beszélgessünk mindössze, hogy kapjunk némi képet, teret a később előkerülő több értelmű fogalmaknak és szóképeknek. Úgy képzelném el, hogy beszélgteünk erről arról, eleinte amiről csak jól esik, később pedig már egy megadott téma szerint, utána én leírom, és másnap Ti meg megnéztitek, vagy felolvasom és ha esetleg rosszul értettem valamit, akkor kijavíthatjuk még könnyen.
Bólogatnak hevesen:
-Rendben. Ha most enni Atya akkor kezdés étellel. - mondja Meríín.
Elkezd mutogatni az ételekre és a tárgyakra, miközben szavakat mond (pl. kenyér van henne, szék van kalrad stb.) mikor utánnamondod többször kijavít amíg számukra elfogadhatóan nem ejted a szavakat.
Számomra megszűnik a környezet, figyelek, türelmesen ismétlek, van némi nyelvérzékem így rutinosan tanulok. Párhuzamosan én is tanítom őket, amit megneveznek én is megnevezem.
Hamarosan már csak kérdezgetitek egymástól a dolgokra mutatva, hogy mi az. Mikor már elég jól megy áttértek a ruhákra. Közben kérnek maguknak ők is egy kis ételt és észreveszed, hogy Íshar az övén lógó egyik kis szütyőkéből egy parányi zacskót vesz elő. Vág egy szelet cipót és valami pirosas port szór rá a zacskóból. Épp csak csipetnyit, de az orrodat sosem érzett illat csapja meg. Miután minden szemcsét gondosan elszórt, szorosan lezárja a zacskót és elteszi, a szeletre tesz egy vékonyka húst és feléd nyújtja.

[VérGyöngyTyúk Z]

Pettyes:
A törpe összevont szemöldökkel figyel míg elmagyarázod neki, hogy az érzelmeidet befolyásoló dolgok ellen akarsz védelmet.
Miután végighallgat a szakállát huzkodva úgy mér végig mint aki még sosem látott nemtörpét.
-Megoldható. Nem lesz olcsó Feran-nak, de megoldható. Erős védelmet kapsz, de vigyáznod is kell majd egy-két dologra.
Magában mormog egy kicsit miközben a szeme sarkából méreget. Kissé feszélyezve érzed magad a nagy figyelmétől, de próbálod magad megnyugtatni.
-Rendben. Kérlek feküdj végig a padlón az oltár előtt.
Kimegy és valaz ajtóra kiakasztja az oltár mellől felvett láncot.
Mikor végigfekszel ahol mutatta többször is körbejár és végül megáll a fejed mögött.
-Na ez tetszik. Végre simán, verekedés nélkül lenézhetek egy ekkora darab harcosra mint te. -Vigyorog, de közben a kezei a szent szinbólumát fogják. - Kérlek maradj fekve, hunydd le a szemed és lélegezz mélyeket. Lazíts mintha harc előtt állnál és görcsölnének az izmaid.
Mikor nagy nehezen ellazítod magad hirtelen úgy érzed, mintha kovácskalapáccsal püfölné a fejedet belülről. Próbálsz nyugodt maradni, de mikor fel akarnál pattanni, hogy nem bírod már tovább csodálkozol, hogy az ujjaid sem bírod megmozdítani. A kalapálás egy kis idő után enyhül, majd majdnem teljesen megszűnik. A szemed felpattan hirtelen és látod a törpe szakállát alig ujnyira a fejed felett lengedezni. Elmédbe képek tolulnak gyermekkorodból, a tanulásról mikor mestereid néha gyors és fájdalmas leckékkel törték le büszkeséged, hogy ne hidd magadról a legyőzhetetlenséget. Aztán az első győzelmed mikor törpe tanítód lelkes dobogással és az első valóban harcoshoz méltó kézszorítással üdvözölt miután apádat a tőle tanult dobással győzted le. Apád amint felkelvén a porból megölel és életedben először harcosnak nevez.
A képek lassan elhalványulnak és a padlón fekve térsz magadhoz. A törpe a kezét nyújtja és feltápászkodsz. Apap eléggé megviseltnek látszik.
-Njjó. Megvalánk. Kemény fejed van hallod é! Most üljj le és elmondom a szabályokat.
Kissé szédülsz a sok fekvéstől ahogy a pad felé lépsz.
-Az elméd köré falat emeltem, ha esetleg érezted akkor ojan lehetett, mintha kalapáltak volna. - az emlékbe is beleborzongsz - Bárki is akarna befolyást gyakorolni az elmédre azt tudni fogod. Mintha gongot ütnének meg a fejedben. Ha alszol ha ébren vagy mindenképp hallani fogod. Ha alszol akkor fel is ébredsz. Remélem meg tud védeni mindentől majd. A hátránya az, hogy mostantól ha valaki üzenne neked az elmédbe azt sem tudja megtenni, te sem tudsz üzenni, ráadásul minden kísérletnél, bármilyen kísérletnél ami az elméder irányul hallani fogod a gongot. Szóval ha teheted ne menj mentalisták gyűlésére. Most menj, a számlát majd elküldöm Feran-nak. Ja mégegy dolog! Maradj lehetőleg nyugodt. A gongszót rekeszdd ki a tudatodból ha nagyon zavar.

[Massza Rex]

Nyitott vagyunk minden újra, de azért csak óvatosan. Megszaglászom előtte, alaposan megnézem, nyelvem hegyével megízlelem, csak utána harapok bele. Bízok benne, hogy nem akar direkt rosszat nekem, de sose lehet tudni, idegen ízeknél.
A hússzeleten keresztül is érzed a furcsa, kellemes illatot, mikor kicsit felhajtod a húst, hogy a nyelveddel megkóstold Íshar kuncogni kezd:
-Óvatos Atya jóó!
A nyelveden a fűszer íze kicsit a borsra, kicsit a szegfűszegére hasonlít. Egy pillanatig édes, majd szite a könnyed is csorogni kezd ojan csípős, de ez is csak egy pillanatig. Az utánna sokáig érződő íz valahol a kettő között van és úgy érzed az orrodon át is azt az ízt érzed mint a szádban. mikor beleharapsz az íz ismét megváltozik és a nehéz, édes dzsad borokra emlékeztet, kis kesernyés mellékízzel. Szokatlannak találod, de nagyon ízlik, bár úgy érzed hétköznapi ételként nem tudnád elfogyasztani, de néhanapján érdekes lenne.
-Talunaltu - mondja Meríín - fűszer miénk. Szabad csak kicsit rak étel, mert sok -itt a teához hozott cukorban lévő kis kanálra mutat- okoz halál hamar. Ezért kis adag elég sokáig. Tetszik?

[Massza Rex]

(csettintek a nyelvemmel) -Szokatlan az íze, de nagyon kellemes. Bár így első kostolásra a nehéz fűszerek közé sorolnám, azaz mindenapos használatra nem alkalmaznám. Én ahogy öregszem úgy eszek egyre több sót, az sem túl egészséges állítólag, de ki akar örökké élni, nemde?
Meríín-ék összenéznek:
-Örökké élni? Lnni mindíg? Azt akar mindenki nem? Csak van különbség ki tesz érte, ki nm és ki elfogad ha éri végzet és életbn tudja megtett mindent.

[Pettyes]

Ahogy Berran ténykedik felettem egy kicsit elbizonytalanodok, főleg, amikor azt említi meg, hogy harcost így csak harc után látott, de túl teszem magam. Bár mivel nem tudom mi fog történni velem, mit fog csinálni, mit fogok érezni így egy kicsit feszélyezve érzem magam.
Amikor besukom a szemem és elkezdődik a metódus, szinte ordítanék, mintha szétakarnák verni a fejem, de kik, hisz senkit sem látok!
Aztán amikor a képek előtódulnak, oly lázasan próbálom magamnál tartani és élvezni akarom minden percét. Amikor kellemeses érzések kelnek bennem, egy kicsit ellazulok, majd az olyan képeknél, mikor szídást, vagy épp a kellő fejmosást kapom és gyermeki haszontalan daccal alíg türöm, ekkor megfeszülnek az izmaim, szinte görcsként hatnak a hasonló képek.
Mikor mindennek vége lesz és kinyitom a szemem, egy kicsit megtörlöm a pár könnycseptől, ami lelkem egy részének hazavágyódását képzi.
Felpattanok és meghallgatom, amit Berran mond! Megköszönöm neki a segítséget, az óvaintéseket és tanácsokat.
Kérdezek is tőle:
- Mégis mennyibe kerül egy ilyen procedúra és mennyi ideig hat?
-Neked semmi, de ha a jelenlegi árfolyamokat nézzük úgy jó 20 aranyában benne lesz Feran-nak. Hogy meddig hat? Amíg valaki le nm tudja rombolni. Az pedig remélem minél később lesz, ha egyáltalán. Nem szoktam félmunkát végezni. Ha meg valaki képes feltörni a "páncélt" akkor már úgyis véged. Hacsak közen nem égzel vele.
Majd elköszönök és visszaindulok a fogadóba.

[VérGyöngyTyúk Z]

A fogadóban az Atya épp Íshar-ral és Meríín-nel beszélget az asztalnál mikor Dhar belép. Feran is a teremben van, a jelek szerint épp rendelt valamit és az Atyáék felé tart, hogy mellettük üljjön le. Ryel nincs jelen.

Mikor Feran az Atya asztalához lép megkérdezi:
-Leülhetek mellétek egy ebéd ideéig?

[Pettyes]

Amikor belépek a fogadóba odabagtatok az Atyáékhoz.
- Bocsássatok meg, hogy megzavarom ebédetek. Ha rérne Atya vagy Feran Úr, akkor kipróbálhatnánk a páncélokat. - bökök a fejem felé.
- Felmegyek a szobámba, ott várom meg, hogy kipróbáljuk új szerzeményem. Ja igen, elvileg ez nem volt olcsó... - majd lesütött szemmel nézek Feran felé - bár próbáltam kifizetni, de azt mondták, hogy majd Feran Úrnak számláznak.
Feran-t láthatólag nem érdekli amikor a költségeket említed.
-Ha nem volt olcsó akkor remélem hogy megfelel. Mingyárt felmegyek, vagy az Atyával együtt, de előtte szólok nektek, ha már így összejöttünk. Csatlakozott hozzánk az Elfek népének egy harcosa. A mostani akcióban valószínüleg még nem vesz részt, ha mégis, akkor időben tudni fogtok róla. Most a szobályában van. Nekünk pedig hamarosan el kellene indulnunk, hogy az ékszerésszel beszéljünk. Meríín itt marad Ryel-lel a fogadóban Mi pedig együtt megyünk meghallgatni az újab híreket.

Várok egy picit, majd elindulok felfelé a szobámba és várok
Mikor már felmentél egy törpe esik be a fogadó ajtaján (szinte szószerint) és Feranhoz rohan.
-Megérkezett! Itt van! Nagyúr! Köszönet és hála néked. Papjaink most helyezik el a méltó helyén!
-Nem kellett volna íj rohanva jönnöd. Megígértem, tudtam, hogy hamarosan megérkezik. - mondja a törpének halvány mosollyal Feran - Ezt átadnád Bofkar mesternek?
Egy kis tekercset nyújt át a törpének. Az átveszi és már indul is.
-Átadom mindenáron! Ha bármikor segítségre szorulsz vagy hasznodra lehetek csak hívj!

[Chris]

Körülbelül akkor mikor Dhar felfelé igyekszik a lépcsőn, én épp lefelé igyekszem. Egy biccentéssel köszönök neki, majd sietek tovább. Az Atyáék asztalához érve megkérdezem:
- Megengedik, hogy csatlakozzam?

[VérGyöngyTyúk Z]

Chris: Még látod-hallod a törpe mondandójának végét és a kiszáguldását.
Feran-ék helyet csinálnak neked.

A fogadóban tartózkodó törpék egyre izgatottabbnak tünnek, többen ki mások berobognak. Kis csoportokat láttok, akik körbeállva beszélgetnek és sokszor néznek Feran felé. Arcukon a döbbenet és a boldogság keveredik.

Tömzsipöröly is boldogan szökdécselve pattog elő a pult mögül és kérés nélkül a legfinomabb falatokat kezdi az asztalotokra hordani. Ryel és az Atya elé kortól tompa fényű palackot állít. A palackok nyakán lógó ólompecsét tanúsága szerint több mint ötvenéves predoci ötfürtös. Íshar-ék elé fényes rézkorsók kerülnek bennük tompa borostyánszínnel csillan meg a tarini habnélküli fénye. Az erős sör édes-kesernyés illata összekeveredik a predoci óboréval és a Feran elé kerülő metszett üvegpalackból kitöltött pyarroni párlat illatával.

[Pettyes]

Felfelé menet biccentek én is Ryel felé és a szobámba várakozok.