Hollószárnyak

[Deni]

-köszönöm *és látható elégedettséggel arcomon követem a lányt a szobához, majd biccentek egyet a szolgáló felé és behúzom magam mögött az ajtót.. körülnézek.. kicsit furcsállom a helyet..
-ezek a falak.. semmi ablak.. egyre érdekesebb ez a hely *morgom magamban, majd apró motyómat az egyik ülőpárnára teszem és megvizsgálom a szobát.. megérintem a falakat, hiszen ilyet még nem láttam.. pár perc múlva leheveredek az ágyra*
A falaket megérintve, selymet érzel az újjaid alatt.
Hamar álomba merülsz.

[Pettyes]

- Igen én is sajnálom...!
Majd amikor furán érzi magát Deneira a pálinka után egy kicsit elmosolyodom rajta, de igyekszem a lehető legnagyobb mértékben álcázni.
Majd:
- Későre jár, ha megbocsájtotok én távoznék is! Ha a sors is úgy akarja, akkor reggel még találkozunk! Jó éjt mindenkinek!
Ezután felállok, majd a szolgáló lányt keresem, hogy kifizessem neki az italokat. Ezután kimegyek Foltoshoz. Megkeresem az istállós embert és mgkérdem, hogy itt maradhatok-e a lovammal, mert ijedős fajta és nem szeretném, ha gond lenne vele, mert egy ijedős fajta! Amúgy is rég aludtam a "szabad ég alatt", így ha nincs ellenvetése, akkor foltos mellé lekuporodok valahová, leveszem a takarókat és jól betakarózok vele, hogy ne fázzam az éj folyamán! Ha kell, akkor némi pénzt is adok az embernek, ha nagyon ágál!
A kérésedre furcsán néz az épp álmából felzavart szolga:
- Nade az uraság mér akar itt kinn aludni? Bent sokkal melegebb van, és ágyban sokkal kényelmesebb aludni. Nameg nem járathatom le azzal a fogadót, hogy egy vendégnek az istálóban adok helyet, ha van szabad szoba is - mondja neked egy idősebbnek férfi.
Elnézést kérek az idősebb embertől, hogy felébresztettem.
- Önnek teljesen igaza van, de egy krdésem azért lenne:
- Vajon bevihetem a fogadóba a lovamat is? Gondolom nem, ez a ló pedig mostanában nagyon nyugtalan - kicsit megbököm Foltost és odamegyek nyugtatni, közben csattogok a nyelvemmel neki, hogy egy kicsit mozgolodjon.
- Higgye el, hogy nem leszek senkinek sem az útjában, de nekem a lovam mellett kell legyek, ha kell felhúzok inas ruhát is, hogy ne érezze magát feszélyezetten.
- Hát maga egy nagyon furcsa szerzet - úgy néz rád az öreg, mintha még életében nem látott volna elfet, persze lehet, hogy nem is látott, de ezt így nem tudnád megmondani.
- Oszt mér nem jó a lovának itt az istálóban, fedél alatt a többi lóval? Vigyázok én rá rendesen, nyugodtan bízza csak rám, maga meg nyugodtan aludjon a fogadóban. Becsület szavamat adom, hogy a lovának nem lesz semmi baja.
- No jól van! Most már egy picit kezd elfogyni a türelmem! Megértem, hogy csak a dolgát végzi, de én a lovam mellett maradok és kész! Hajlandó vagyok felajánlani pénzt is, de ha nem tetszik az ajánlata, akkor inkább fogom magam és elmegyek, de az a fogadójuk jóhírére anál inkább fog hatni, minthogy itt látna majd bárki is, esetlegesen egy inas ruhában! Persze, természetesen ahogy gondolja.
Megvárom, hogy hogyan reagál egy amolyan kisebb "atrocitásra", majd ha ágál, akkor inkább kivezetem Foltos az istálóból!
- Ejnye de hirtelen haragúak vagyunk! Felébreszt itt az éjszaka közepén, oszt még a segítséget is csak figymálja az úrfi! Az édesanyja szép szemére mondom, igazán szorulhatott volna magába némi udvariasság! - látszik rajta, hogy elég haragos, majd dúlva-fúlva visszaballag a helyére, és lefekszik aludni.
Nem mondta, hogy nem maradhatsz az istálóban, de az arcáról le tudtad olvasni az egyértelmű elutasítást.
Egy kicsit sajnálom az öreget, hogy ilyen hangon kellett beszélnem vele, de a lényegen nem változtat. Mivel nem tetszett az istálósnak, hogy ott maradnék, akkor elmegyek a legközelebbi fogadóba, ami nem ilyen puccos és kiveszek egy szobát, majd ott térek nyugovóra, mivel az egész napos járkálásban elfáradtam.
Pár utcával odébb találsz egy fogadót. Álmos szemű fogadós nyit ajtót neked, majd betessékel, és a szobádba vezet.

[VérGyöngyTyúk Z]

Az egyik kapott lapra írok aztán összehajtom a papírt és megkeresem az Úrhölgyet és odaadom neki:
-Kérem nyissa ki és olvassa el.
Bekopogsz az ajtón, de nem jön válasz bentről. Tovább próbálkozol?
Tovább próbálkozok és folytott hangon be is szólok:
-Elnézésüket kérem Nagyúr, de úgy vélem fontos ügyben jövök.
Ha nem válaszolnak még mindíg akkor kimegyek az épületből és megkeresem azt az oldalt ahová Haiy-Ti elmondása szerint a "menekülőjáratok" nyílnak. Megnézem nincs e nyitva a Nagyúrék szobályának kijárata. Ha nincs akkor irány vissza és átveszem az őrséget az ajtajuk előtt. Az ajtó mellé állok, hátam a falnak vetve és éber pihenést parancsolok magamra, hogy minden zajra mozdulatra azonnal tudjak reagálni, de mégis pihenjek közben.
Elég még egyszer kopognod, hogy az úrnő kijöjjön a folyosóra. Kissé kócos a haja, és fáradtnak látszik.
- Megtámadni minket vagy égni a ház?
Mélyen meghajolva nyújtom oda neki a levelet.
-Bocsánatát kérem asszonyom. De ezt fontos most átadnom.
Odaadom neki a levelet.
Elolvassa, és ennyit mond:
- Nem lenni ismerős, egyik említett dolog sem. Mi nem tudni erről semmit. Lenni egyéb?
Látod az arcán, hogy őszintén elcsodálkozik az irományodon, és tényleg fogalma sincs, a dolgokról.
Mélyen meghajolok előtte:
-Elnézését kérem Úrnő, hogy eszerint feleslegesen zaklattam. További jó éjt és bocsánatát kérem.
Megvárom, míg bemegy aztán éberpihenős őrség. Várakozom és pihenek, közben fülem, szemem és minden érzékem a környezetemre figyel.
Az úrnő összehajtja a leveled, elteszi, majd visszamegy a szobába.
Morel a nagyúr szobája előtt örködik. Te hol akarsz őrködni?

[VérGyöngyTyúk Z]

Ha egy szinten, egymás közelében vannak a szobák akkor kicsit arrébb megyek a folyosón és lehetőleg a saját szobám ajtaja mellett állok meg. Úgy fordulok, hogy a szemem sarkából lássam Morel-t, de a folyosó többi részét is. A kétkezes bárdom leakasztom a hátamról és fejjel lefelé magam elé támasztom. Mindkét kezem a nyélen, hogy ha kell azonnal használhassam.
A saját szobád nincs túl messze a nagyúr szobájától, így elég közel vagytok Morellel egymáshoz (legalábbis a folyosó teljes hosszához képest).
Az őrködés eseménytelenül telik. Reggel mielőtt a többiek felkelnének úgy érzed rádférne egy tea, mert nem vagy friss, a nap pedig csak most kezdődik, így lemész, és rendelsz egyet. Épp indulnál vele felfelé a helyedre, mikor Capullot szembe jön veled, és nagyon izgatottnak tűnik.
- Marek és Oler... - kezdi, majd az ajtó fel kapja a fejét, te is hallod, hogy valaki érkezett, de háttal állsz így nem látod ki az. Capullo elfehéredik, majd hadarva közli veled:
- ...mindegy, nem fontos. Ne haragudj, most mennem kell - azzal villámgyorsan visszasiet a lépcsőn.
Pár szívdobbanással ezután ordítást hallasz az emeletről, de szinte biztos vagy benne hogy nem Capullo az. Ha tippelned kellene Farkasra tippelnél, de nem vagy benne biztos.

[Chris]

Az egyik emeleti szobából jövő ordításra mindenki felébred, aki még aludt.

[VérGyöngyTyúk Z]

Gyors pillantást vetek a hátam mögé, hogy ki jött be az ajtón, aztán kézrekapom a bárdom és rohanás fel a Nagyúr szobájához.
Egy viszonylag magas, átlagos kinézetű férfit látsz ott utazóruhában. Igazából semmi ijesztőt nem látsz rajta. A férfi közönyösen néz visszanéz rád, majd az egyik felszolgáló felé lép.
Lerakod a teádat a legközelebbi asztalra (a nagy sietség ellenére nem löttyent ki), majd előveszed a fegyvert és felrohansz. Morelt látod, aki épp feltépi Farkas szobájának az ajtaját. A nagyúr szoba ajtaja épp akkor húzódik félre, mikor odaérsz, és a nagyúr lép ki rajta. Látszik, hogy éber, és szemével keresi mi is történhetett.

[Deni]

Én is felriadok a nagy hangzavarra, ijedtemben gyorsan összekapom magam majdó vatosan kilesek a folyosóra, hátha látom mi történt, honnan jön az ordítás és vajon miért*
Kilesve a folyosóra az látod, hogy Gren épp elsiet előtted, egy férfi áll egy nyitott szoba előtt, valamint egy másik férfi áll egy másik nyitott szoba előtt. Hogy mi lehetett az ordítás oka, innen nem tudod megállapítani.

[VérGyöngyTyúk Z]

A Nagyúr és Farkas szobája közé futok és Morelt figyelem miközben befelé igyekszik. Ha beljebb lép Farkas szobájába akkor közelebb megyek, hogy lárssam őt. Mindvégig úgy helyezkedek, hogy ha bárki jön ki az ajtón és a Nagyóúr felé indulna az belém fusson. A bárdom a jobb könyököm vonalában vízszintesen kissé hátratartom, hogy akár támadni, akár védekezni tudjak vele.
Morel bemegy Farkas szobájába, és ahogy közelebb érsz te is belátsz oda.
Látod, hogy Farkas fel alá cirkál a szűk szobában, mint egy ketrecbe zárt fenevad, az egyik kezében fegyver, a másikban kulacs van. Egyedül van. Látszik rajta, hogy nagyon zaklatott.
A nagyúr be néz a szobába, felméri van-e veszélyforrás, majd visszamegy a szobájába. Kisvártatva az úrnő jelenik meg fennakadt szemekkel.

[VérGyöngyTyúk Z]

Az úrnő elöl félreállok, de ha be akar lépni a szobába akkor odaszólok Morel-nek, hogy legyen Farkas és az Úrnő között. Kint maradok a folyosón, készen arra, hogy bármikor bármerre elinduljak. Egy pillantást vetek csak Deneira felé:
-Maradj az ajtódban, vagy zárkózz be!
Egyszerre igyekszem a Nagyúr szobáját és az Úrnőt szemmel tartani.
- Mi történni? - kérdezi az úrnő fennhangon - Ki kiabálni és miért? Támadni minket? Hol lenni ellenség?

[VérGyöngyTyúk Z]

-Nem tudom Aszonyom. Az üvöltésre jöttem fel.
- Azonnal deríteni ki mi folyni itt! - adja az utasítást a nő.Egy pillanatra elhallgatok aztán kiperdülök az ajtóból és körbenézek.
-Hol van Marek és Oler? És főleg Capullo? Előttem jött fel!
- Capullot láttam a szobájába bemenni, a többiekről nem tudok semmit - mondja neked Morel.