A zenéhez eléggé botfülem van, ezért nem is nagyon törődök vele. Inkább lassan odalépkedek a nénike asztalához és három lépésre tőle megállok majd meghajolok és halkan megszólítom:
-Elnézését kérem, szabad most beszélnünk?
- Foglaljon helyet! Igyon egy csésze teát, s hallgassuk meg ezt a gyönyörű dalt. Utána majd beszélünk - mondja derűs arccal.
Leülök a nénikével szembe és a fegyvereimet magam mellé teszem. A kétkezes bárdot a "falnak" támasztom és közben fülelek, hogy milyen hangot ad a nyél mikor a "falnak" koccan. Nincs hangja. Iarwain kamáját mellé teszem a földre fektetve, az oldalamon pedig eligazgatom a csákányt és a kalapácsot, hogy ne zavarjanak. Mikor orromhoz emelem elégedetten szaglászok a tea gőzébe és félig hunyt szemmel élvezem, ahogy a felszálló gőz melengeti az arcom.
A megégett arcodnak nem igazán esik jól a meleg gőz, viszont a tea illata finom. Mikor a dal végetér, a nénike feléd fordul:
- Most beszélgethetünk.
Last edited by Chris; 10-10-2006 at 12:28..
|
Threaded Mode
