Az Ezüst hold könnyei

[Massza Rex]

-Majd ha mind egyasztalnál ülünk, érdemes lesz az apró részleteket is kibeszélni, addig inkább pihenjünk és nézzük meg derék kardforgatóink bemutatóját. Hisz a látottaktól is függőbe kerülhetnek bizonyos tervek.

Amikor a hölgy feláll én is felállok, és álló helyzetben biccentek, majd elköszönök Hajerun Úraságtól és visszavonulok a szobámba. (a viadalig ott leszek)

Az emeletre vivő lépcsőn Dhar érkezik lefelé Tömzsipöröly nyomában. A törpe Dhar csuhályát és ingét cipelve átvág a termen és a pult mögött a különterembe is vivő ajtó mögött tünik el.
A bejárati ajtón Íshar és Meríín lépnek be. Inmár kötések nélkül teljesen egyforma ruhát viselnek a láncukat kivéve. Odaintenek az ordaninak és Dhar-nak majd feléd felé veszik az irányt:
-Beszélni tud most mi veled Atya úr?- kérdi Meríín

Hát persze, foglaljanak csak helyet. Válthatunk valami könnyebben beszélt nyelvre is, ha esetleg fárasztó így önöknek a beszéd.
A legközelebbi üres asztal felé néznek kérdőn, hogy leülsz e velük.
-Köszön mi Önnek, de nekünk lenni ez nem túl nehéz és van jó gyakorlás. Tudni még kicsit dzsad nyelv, de az van nehezebb.

[Pettyes]

Amikor jövök le, megállok a lépcső alján, intek én is Ísharéknak, majd elrévedek rajtuk egy kicsit
Majd vetek egy pillantást a fogadó táblára is és itt is egy kicsit elrévedek A fogadótáblát vezető csaposnak épp valamit sugdosnak a fülébe. Az elégedettnek tűnő arccal bólogat aztán új értékeket ír a régebbiek fölé:
Dhar 2,00 Íshar 1,89
Elindulok az asztal felé Atyáékhoz és ismét helyet foglalok melletük.Másik asztalnál találod az Atyát, vele most Íshar és Meríín beszélget. Az Hajerun az emelet felé tart.

[Pettyes]

Nem akarom megzavarni a beszélgetést, nyílván nem véletlenül ültek át, bizonyára magán beszélgetésbe kezdtek. Amikor látom, hogy Hajerunék sem ülnek a helyükön, sőt felfelé tartanak, akkor odamegyek a pulthoz és ott foglalok helyet.
A pult mögött Tömzsipöröly bukkan fel a ruháid nélkül:
-Kérsz valamit enni-inni? A ruháid hamarosan elkészülnek.

- Nem köszönöm barátom, már az összecsapásra koncentrálok! Nem tetszenek a esélyek, de igyekszem változtani a nézők szemléletén! Különben is tudod, ha sokan lesznek, az csak pezsdíti a vérem! Már várom a megmérettetést!
A törpe mosolyog:
-Most jött a hír mit tettél. Pillanatnyilag Íshar 2,53-ra áll Te pedig 1,8-ra. Nem a különteremben lesz a küzdelem, hanem az arénában. - erről nem hallottál még - Már vagy százan jelezték, hogy eljönnek. A titkos viadalok szövetségének persze nem tetszik, de hát tudják jól, hogy a mi harcaint nem ojanok mint az övék. -megvonja a vállát - Ha meg nem tetszik nekik akkor nem tetszik. A gladiátoraik egy része úgyis ide jár, hogy vér nélküli küzdelemben gyakoroljon.

[Pettyes]

Hmmm, aréna!!!! A régi szép idők! Mesélj róla nekem egy picit! Milyen az aréna felépítése, alapzata, fala. Fegyverek vagy csak a puszta kezes harcok háza az aréna?
-Az arénánk itt van a mélyben. Egy nagy kör alakú terem, egy kis folyosót kivéve körben az ülőhelyekkel. Kőböl van az egész, de a harcteret és a körfalat körötte vastag bőr fedi, némileg megbűvölve, hogy se törés, se halál ne történjen ott. Általában puszta kezes harcokat vivunk-vívnak odalent. Az egész úgy van megcsinálva - látszik, hogy roppant lelkes és büszke.- hogy ha teljes erőből ütsz is az nem töri az ellenfeled csontját és meg sem sebzi. Viszont ő átérzi mindazt amit kapna tőled és a teste onnantól csak úgy képes mozogni, mintha tényleg eltaláltad volna teljes erőből. Majd 50 évig tartott mire teljesen kész lett a bűvölés, de inmár 15 éve hibátlanul működik. Gyakran arra használjuk, hogy az ifjoncoknak megmutassuk mijen a fájdalom. Így a fiatalok pontosan felkészülhetnek arra, hogyan befolyásolja a harcukat egy kéz - lábtörés, egy-egy seb. Mindezt megismerik a tényleges sebek nélkül.

[Pettyes]

Értem! Nem rossz kis terem csak azt nem értem, hogy miért nem mutattátok meg eddig és miért nem gyakorolhattam egy-két tapasztalt harcostól?! Mindegy!
Tehát mágia védi, igaz? Hmm, az elme féle furfangoktól is véd és a mágia használatától is mentesül a küzdőtér, mert akkor lenne igazán tiszta a küzdelem, semmi tükk, humbuk, csak a puszta erő, ügyesség, és gyorsaság! A test energiája és semmi más! Na de várjuk ki a végét! Tisztes küzdelemre számítok...
-Óóóó... ott talán még a leghíresebb dzsen mentalista és a legjobb pszimesterek is tehetetlenné válnának. Persze ezt a részét a édelemnek fel tudjuk és időnként fel is oldjuk, mikor a mágikus és elmetámadásokat gyakoroljuk. Igyekeztünk, hogy a lehető legtisztább körülményeket teremtsük meg ott.
-S hogy miért nem szóltunk?! Egyszerű a válasz. Ha ott küzdesz először másokkal akkor az elveszi a veszély érzésének egy részét az igazi harcban. Ha hozzászoknál, hogy semmi bajod nem esik az első "éles" harcodban könnyen odaveszhetsz.

[Massza Rex]

Lerogyok a székre.
Ők leülnek veled szemben.

-Egy kis gyakorlás sosem árt, ez igaz, de gondoltam az anyanyelvükön pergőbben beszélhetünk. De nem probléma, maradhatunk ezen a nyelven is.
(próbálom mindkettőt figyelni beszéd közben, hátha árulkodó a testbeszédük, mimikájuk, stb. bár sejtem elég fegyelmezettek ezen a területen is) Arcom várakozó kifejezést ölt.

Egymásra néznek aztán Meríín megszólal valami dallamos, de olykor erősen reccsenő hangokkal tűzdelt nyelven. Egy szót sem értesz belőle. Kicsit hasonlónak érzed az elfek nyelvéhez, de némely törés inkább a gorviki nyelvhez hasonlít. Érdeklődve pillantanak rád, hogy értetted-e amit mondtak.
aztán Íshar szólal meg, ezúttal közös nyelven:
-Sajnos úgy tűnik nem tud mi beszél anyanyelven. -a hangjában szomorúság bujkál, mintha nagyon remélte volna, hogy anyanyelvén beszélhet veled.

[Pettyes]

Valóban igazad lehet, bár az ösztöneim már kis koromban kifejlődtek, ez amolyan velem született képesség, mint a macskáknál! Ösztönösen és akaratlanul is megérezzük a veszélyt! - mosolygok.
- Rendben, akkor ez egy érdekes viadal lesz! Köszönöm, hogy tájékoztattál barátom!
-Nagyon szívesen! - lehalkítja a hangját - két aranyat tettem rád, mikor 2,58 volt az esély ellened! Hozz nekem jó pénzt! -Megveregeti a vállad, bár alig éri fel, aztán elsiet az ivó túlsó végébe egy vendéghez.

[Massza Rex]

Hmmm...még nem! Viszont nagyon érdekel, így ha majd lesz időnk, beszélhetnénk róla, miként ismerhetném meg és persze az egyéb vele járó dolgokról is, hogy mindannyian jól járjunk (kacsint).
Látszik, hogy teljesen felvillanyozódott, még a térde is elfelejtett reccsenni, ahogy ülést váltott.
A két férfi roppant izgatottnak látszik a kijelentésed hallatán:
-Te tanulni meg miénk nyelv és tenni tekercsbe írással, hogy maradjon emlék? - egymásra pillantanak - Út alatt majd beszélünk mikor lehet. Mutatunk neked miénk beszéd, helyes viselkedés és udvariasság és törvény. Te tanítsz minket tied nyelvek. Alku jó?

[Massza Rex]

Pontosan erre gondoltam. Szívesen megtanulom eme nyelvet és közben papírra is vetném, hogy fennmaradjon az utókornak. Az alku jónak hangzik.
Mindketten lelkesen bólogatnak.
-Holnap kezdjük tanulást. Ma hoztunk hírt raktárbe. Voltunk megnéz kicsi a körülötte. Talált mi két őr kívül szembe házzon tető. Még élnek, még nem akart mi csinál halál. Ülnek fent és nézik környék. Egyiknél kicsi hegyes botok, mint dárda amit dobni kell. Másik mellett van két íj amit válhoz kell fogni. Egyik nagyobb - a kezével mutatja mekkora, shadoni páncéltörőre tippelsz a nagyságából - a másik kissebbik sok fura fémmel, meg rúdak rajt. -ismétlő rendszrű kahrei számszeríjra hasonlítóan írják le neked.
-Van mindkettő kard és kések.

[Pettyes]

Amikor Tömzsipöröly megemlíti, hogy mennyit tett rám, egy kicsit elkerekedik a szemem, egy kicsit borus is lesz a tekintetem
- Igyekszem!
Ezután már én is úgy látom, hogy jobb elvonulni egy kicsit távol lenni ismerőstől és ismeretlentől egyaránt. Felmegyek a szobámba, de mielőtt elindulnék kérem Tömzsipörölyt, hogy szóljon, egy kicsivel előtte, mielött elkezdődne a viadal.
A törpe vigyorog, miközben két vengégnek szolgál fel:
-Biztos, hogy szólok előtte, hiszen nélküled nem kezdődhet el az egész!