Az Ezüst hold könnyei

[Pettyes]

Rámosolygok Tömzsipörölyre!
- Nem voltak egyszerű fickók, de amivel megbíztál, azt elvégeztem! Szerintem senkit nem fognak azok többé zaklatni, hacsak nincs valami jó emberük a városi igazságszolgáltatásban!
Azonban barátom szólhatnál valakinek, hogy megvarhatná az ingem, mert ehhez ügyetlen vagyok és nem szeretnék szakadt ingben járkálni vagy szétszabott újjal! - ismét elmosolyodom.
- Na de most aztán Te jössz! Mert ha nem veled is megbírkózom - kacsintok egyet Tömzsipöröly felé.
A törpe lelkesen kuncog:
-Köszönöm amit tettél ifjú barátom! az ingedre, csuhádra ne legyen gondod, add csak ide, megvarratom. Hanem üljünk le kissé és törlesztem tartozásom!
Az asztalhoz megy és leül. Megvárja amíg helyet foglalsz vele szemben aztán beszélni kezd:
-Szóval Íshar-ék harcmodora. Elég furcsa keveréknek tűnik. A legtöbbször csak álltak és megvárták amíg valaki nekikront. Aztán pár furi mozdulat után szinte csak azt látni, hogy a támadó épp nekivágódik a falnak, vagy repül át a termen. Valahogy úgy csinálják mint némely slan kit egykor láttam. Felhasználják a támadó lendületét és ellene fordítják. Ugyanakkor ha ők támadnak azt villámsebesen teszik. Amennyire láttam ha csak tehetik nem testre ütnek. Térd, boka, könyök, csukló, legtöbbször izületet csaptak meg egy-két gyors ütéssel. Amikor elgondolkodtam ezen arra jutottam, hogy azért, mert ha eltörik a térded akkor mr nem nagyon futsz el, ha a csuklód akor meg nem ütögetsz. A földrekerülteket is ütik. Fejbe vagy valahogy úgy, hogy eszméletlen legyen mielőbb. Ennyi elég szerinted?