Az Ezüst hold könnyei

[Pettyes]

Egy ideig hallgatom, amit beszélgetnek a többiek, de megint egy kicsit értetlenül nézek és pislogok körbe-körbe, ki-ki beszél arra! Az elrévülésem Ryellen egy kicsit tovább tart mindig a kelleténél, de igyekszem sosem tolakodó lenni! Mikor látom, hogy ismét a mágia felé terelődik az út, amihez semmi közöm, megkérem Hajerunt, hogy hadj távozhassam levetni magamról a beszélgetéshez szükségtelen dolgokat (csuha, alatta a néha ki-ki villanó kardokkal)!
Hajerun bólint és a csuhád elején lévő hasítékra mutat:
-Ahogy látom akadt egy kis nézeteltérésed valakivel. De itt vagy, tehát nyertél. Öltözz át és pihenj kedvedre.
Felállok az asztaltól, elnézésüket kérem és elindulok a szobám felé!
A lépcső felé tartasz, mikor elszáguld melletted Tömzsipöröly, kezében féltucat teli söröskorsóval.
-Tíz perc és fent leszek - súgja oda neked gyorsan és vágtatr tovább.