Az Ezüst hold könnyei

[Pettyes]

Gyorsan lelököm a térdemről a kábult embert, majd kivetődöm oldalra!
Vetődés közben elsodorsz két széket és egy vendég lábait. Az keresztülesik rajtad.
Féltérdre próbálok érkezni és felmérni a helyzetet, honnan jöhetett a tőr!
A másik terem ajtajában észreveszed a másik tolvajt amint újabb tőrt húz elő a köpenye alól és lassan feléd indul. A földön fetrengő tolvajt a meglopni akart ember fejberúgja és elcsendesíti.
Gyorsan ellenőrzöm a hátamat, hogy van-e valami idegen test benne!
A tőr még nem érte el az eredeti célját, így nem hegyével, hanem nyéllel vágódott a hátadnak. Nem sérültél meg. Egy pillanatra megborzongsz, ahogy a tőrö helyzewtéből rájössz, hogy ha nem ereszkedsz olyan gyorsan féltérdre akkor az egyik a hátad jobb oldalán a tüdődet, a másik a bal combodat üti át.

[Pettyes]

Felkapok egy széket és felévágom, majd az elöttem lévő asztalt oldalra borítom, felkapom ("pajzsként használva") és elindulok felé, indőnként minimális időre kikacsintva, merre lehet!
Alighogy felkapod az asztalt a gyomrod magasságában belecsapódik egy tőr, a penge átüti az asztallapot és vagy hüvelyknyire kiáll a feléd eső részen.
Ha közel értem, rádobom az asztalt!
Félreugrik az asztal elől és két tőrrel a kezeiben feléd vetődik. Már a levegőben van mikor jobbról penge villan és a tolvaj bal csuklóját lemetszi a meglopott ember kardja. Az viszont repül tovább kissé más pályán de megmaradt tőre továbbra is feléd mutat.

[Pettyes]

Egy újabb vetődést próbálok bevetni! Kitérsz a feléd repülő test elől, és a tolvaj a földre zuhan. Bal kézcsonkjából ömlik a vér. Megpróbálom felmérni, hogy mennyi tőre lehet még, már amit látok! Ahogy elzuhan, még legalább két tőr markolatát látod kivillanni a köpenye alól.
Mivel látom, hogy elég fürge, így megpróbálom megközelíteni, amolyan barikádokat használva, igyekszem elbújni az asztalok és székek mögött, és úgy közeledni felé, ha lehetőség van rá!
A fickót a jelek szerint kezdi megőrjíteni a fájdalom. Jobbjával tessék-lássék feléd dobja a tőrt, aztán megpróbál feltápászkodni és a kijárat felé menni. Ép kezével a csonkot próbálja elszorítani.
A másik tolvaj teste a hátad mögött van.

[Pettyes]

Gyors pillantást veszek a földön fekvő testre, majd ha még kábult utána eredek a kijárat felé igyekvőnek!
Az ájultan fekszik a földön és a kocsmáros épp "felszabadítja" a nála lévő értékeket és pakolja a pultra. Több vendégen is látszik, hogy némely tárgy, erszény korábbi tulajdonosai és az eddig zavart arcok nyíltan ellenségesen méregetik a tolvajt.
Ha sikerül elkapjam, - Még az ajtón belül megragadod a visítozó tolvajt- akkor a következőket mondom neki:
- Látod mi jár azért, ha nem becsületes úton szerzed meg javaid! Ez az üzenet a Zsivány ló tulajdonosától jön, ne merészeljétek mégegyszer a lábaitokat betenni oda vagy a tulajdonos üzleteibe belemártani a kezetek! Remélem érthető volt!
Ezek után lefejelem!
Összecsuklik, a kézcsonkjából lüktetve ömlik a vér.
Körbenézek még, hátha akar valaki valami ellenséges cselekedetet! Ha nem, akor előveszek egy ezüstöt és odadobom a fogadósnak!
- Talán ez fedezi károdat!
A kocsmáros elkapja az ezüstöt, elteszi és a köténye alól egy kis erszényt hajít oda neked.
-Köszönöm, hogy jöttél ismeretlen! Ha Bármikor erre jársz hasonló ügyben, térj be hozzám. Szívesen látlak.
A kivont kardos ember odalép a lefejelt tolvajhoz egy olajlámpással és az égő olajat ráönti a kézcsonkra. Az égő hús bűze facsarja az orrod, de a vérzés eláll. Aztán rádnéz:
-Magam is köszön segítséget! Ezek a férgek még élnek míg a törvény kezére kerülnek. Jó szerencse kísérjen!
Ezután kimegyek vissza a Zsivány lóba!
A kis erszényben négy ezüstöt és 37 rezet találsz. (karilapra pénzhez add hozzá)

[Pettyes]

- Egy enyhe hajlást vetek feléjük és megköszönöm a zsákocskát!
Folytatom utam a Zsivány ló felé!
Az utcákon gyorsan visszaérsz a Zsivány Ló-ba. A teremben az Atyát látod az egyik asztalnál üldögélni. Az ordani egy nővel éppen feláll egy másik asztal mellől és az atya felé tartanak. Észrevesz téged és feléd int:
-Jó hogy éppen jössz Dhar! Éppen az Atyának akarom bemutatni álmaim őrét.
Az Atya asztalához lépnek és megvárják míg odaérsz a közelükbe:
-Uraim és Hölgyem engedjék meg, hogy bemutassam önöket egymásnak. A Hölgy Ryel, az álmaim és az elmém őrzője. Az úr Mordak dul Peregrum, Krad papja, aki a bölcsesség útját járja, az ifjú, de tapasztalt khál pedig Dhar, aki népétől íj távol a becsület és a harcos útján teszi lépteit.

[Chris]

- Örülök, hogy megismerhetem önöket - biccentek feléjük, majd az Atya felé fordulva folytatom - ha megengedi helyetfoglalnék az asztalánál.

Karakter kinézete:
Körülbelül 170 hüvelyk magas, karcsú alak. Hosszú hullámos fekete haja a háta közepéig ér, bőre kissé napbarnított, a szeme pedig szikrázóan kék. Az arca ovális, szemöldöke szépen ívelt, ajka kissé telt. Vonásait elnézve akaratlanul is a "nemes arcél" kifejezés jut eszedbe.
Rahoncátlan tincsei egy részét a tarkóján rögzítette mívesen megmunkált hajtűkkel. Ruhája egyszerű szabású, mégis kiemeli viselője arányos alakját. A szövet egyszínű kék és dízstelen, mégis látszik rajta, hogy nem egy olcsó darab. A nő mindkét kezén egy-egy fekete kőből faragott, növényi mintával díszített gyűrűt hord.
Mozgása kecses. Ahogy végignézel rajta, egy alkatra törékeny teremtést látsz magad előtt, mégis a tartásá valamiféle erőt és határozottságot sugall. Kőszíveket is megolvasztó szépségét nem lehet nem észrevenni.

[Massza Rex]

Recsegő térdekkel felállok, és hellyel kínálom a hölgyet. Csak azután ülök vissza, ha ő már helyet foglalt.

-Részemről a szerencse, hölgyem, hogy megismerhetem, és külön örömmel tölt el, hogy ennyire kellemes társaságom lesz az út során. (arcom bal oldalán félmolyosra rendeződnek a ráncok hálója).
Az ordani kis mosollyal veszi tudomásul az udvariasságodat.

[Pettyes]

Amikor belépek a Zsivány lóba és beszédet intéznek hozzám meghajtom a fejem egy picit Hajerun felé. Elindulok az Atya felé, hisz arra invitáltak Hajerunék, közben gyors vizslatást vetek körbe, hogy merre lehet Tömzsipöröly! Ha észreveszem felé is intek egyet, majd az asztalhoz lépek! Látod, hogy Tömzsipöröly, ki-be rohangál a konyha és a pult között, Int feléd, de látszik, hogy most nagyon elfoglalt. A konyha felől friss sültek illata csiklandozza meg az orrod. Megvárom, amíg mindenki leül, majd utolsónak leülök én is!
- Jó napot mindenkinek!
Atya felé is bólintok.
- Örülök, hogy megismerhetlek Ryel! Ritka az ilyen gyönyörűség errefelé! Elmosolyodom, de rögtön be is fogom a szám és csendben várom a fejleményeket! Időnként körbenézek, látom-e Ísharékat, mert egyenlőre nincsenek sehol, de már egy kis izgatotság látszik rajtam a délutáni megmérettetéssel kapcsolatban!