Az Ezüst hold könnyei

[Massza Rex]

Megérkezve a fogadóba megkeresem szememmel Kispörölyt. Őt nem látod, az ember csaposhoz mész
Halkan érdeklődök a szobám illetve a lovam elhelyezésének mikéntjéről.
-Pár perc és visszajön Tömzsipöröly.- mondja a csapos. - Addig foglaljon helyet. Én sajnos most nem mehetek el innen, mert sok a vendég.

lerogyok a pulthoz közeli asztalhoz (ha lehet üreshez) de előte kérek egy pofa sört. A pult mellett, a bejárati ajtó falánál találsz egy üres asztalt. A csapos nagy korsó habzó, friss sört küld oda a suhanccal. A zsákomat az asztalhoz döntöm, kortyolgatás közben lassan, kényelmesen nézelődök, főleg a vendégeket.
A vendégek nagy része törpe, zömük teljes fegyverzetben. A többiek kereskedőknek látszó emberek. Láthatólag nem a legelitebb közönség, de rongyost sem látsz köztük. Feltünik, hogy a pult másik végében álló asztalnál két teljesen feketébe öltözött férfi iszogat. Egyikük felsőkarja a mellkasához van pólyálva. Ők is megpillantanak és megnéznek maguknak.