Wass Albert - A vadgalamb
Hajnalpirkadáskor, ha ébred az erdő,
S a völgy ölében kondul a harang,
Száraz tölgyfaágon, bús hollótanyán
Halkan turbékolva ül egy vadgalamb.
Lágyan szól a hangja, halkan bong a húr,
Suttog rá az erdő bús melódiát,
Mind tündéri hárfa oly zokokva hallszik
A harmatcseppes lombsátoron át.
Megjött a dél, megjött az est,
Sugár szabad, harmat pereg
És jönnek, jönnek, sírva, várva,
A hosszú bánat-éjjelek
Akkor lesz csak boldog, ha egy éjjelen
Utolsót kondul egy belső harang.
Addig minden reggel, száraz tölgyfa ágon,
Búsan turbékolva vár a vadgalamb....
|
Threaded Mode
