hat, ime legujabb szulemenyem... ilyet meg sose irtam, de valahogy ez kivankozott most ki belolem - varom a kritikakat
A lepke
-Mi tortenik velem? - kerdezte szuntelenul,
Ujra es ujra, eredmenytelenul.
Valaszt nem kapott a kicsi lepke,
S a porszem a szarnyan egyre a lelket ette.
Eljott a nap, nem tudott repulni tobbet.
A porszembol kavics, ko, vegul sziklatomb lett.
Kicsi teste mozditani se birta szarnyat,
Remult lelke sehogysem ertette az armanyt.
Ki fog neki segiteni vajon?
Ki lesz, ki elengedi ot szabadon?
E ketsegbeesett kerdes szaladgalt fejeben,
S fejet emelte, valaszt remelve az egben.
Odafent idegen tarsai jatszottak, kergetoztek,
Szenvedo lepkenkre meg csak fel szemet sem vetettek.
Tavol hazajatol, szegeny kicsi lepke,
A porban vonszolta testet, keserun pityeregve.
Egy sotet, hosszu ejnek evadjan, egy vendeg erkezett.
Egy jotunder, ki kerdezte lepkenket, mit is vetkezett.
- De gondold meg jol, mi lesz a valaszod! - igy szolt
a tunder, majd varakozon elhallgatott.
- Hazamtol tavol, itt a rideg kulhonban,
Mosolyt vesztetten, sokaig rostokoltam.
Nem is vettem eszre, mennyire hianyzik,
S most mikor mennek, minden hibadzik! -
Szarnyait ily' konnyunek meg sose erezte,
S mosolygo szemmel a jotundernek koszonte,
Hogy nehez sulyatol vegre megszabadulva
Vehette ujra utjat a reg nem latott otthonba.
2006.08.19.
Threaded Mode
