Hollószárnyak

[naramis]

Az erődben az estét pihenéssel töltöm. Reggel mindenkiért fohászt mondok, s kérem vigyázzon reánk az Úrnő.

A holtak mezején komor és szótlan vagyok. Figyelek mindenfelé, ahogy megbeszéltük régebben. A talajon lévő tárgyak nem éredekelnek, csak annyira nézek a lábam elé, hogy el ne essek.
Mikor az erődhöz érünk, izgalom lesz úrrá rajtam. Láthatóan aggódom, mikor végigmérem az erőd maradványait. Szó nélkül követem a Nagyurat, igyekszem valahova középre helyezkedni a belépők sorában.A fegyvereim a kezemben vannak, a biztonság kedvéért.