Hollószárnyak

[Pettyes]

No lám, no ám, a végén mégis csak bejutunk, ki gondolta volna. Amikor közlik a tényt, hogy mi is bemehetünk közösnyös arccal fogadom. Valahogy nem lep meg, hogy bejutunk a helyre. Amikor a gróf kísérőt ad mellénk:
- A kísérője tud magára vigyázni? - kérdem a gróftól, igyekszem tiszteletet erőltetni a hangomba.
- Megmondaná, hogy mi lesz az ő feladata, aktívan részt vesz a csapatmunkában, vagy csak megfigyelő lesz. Illetve mi lesz, ha ő nem térne vissza? Mi sem jöhetünk ki erről a helyről? Garantálnunk kell a biztonságát? - kérdően nézek a gróf felé.
- Igen, tud magára vigyázni, de nem megy be önökkel a tiltott területre, neki csak annyi a dolga, hogy ellenőrizze nem követnek-e el valamiféle törvénysértést. Ő a terület határán fog önökre várni. - Itt rövid szünetet tart, majd folytatja - Egyébként találkoztak már vele mindennyian.