Az Ezüst hold könnyei

[aúú]

Vissza üzenek:
-Megvárom míg ténylegesen elhagyjátok azokat a földeket. Jelezz ha ez megtörtént és alkalmas az érkezésem.
-Rendben -üzeni Feran- de bármikor szükségünk lehet rád. Ha hívlak ne késlekedj.

[VérGyöngyTyúk Z]

A pakolás végeztével a kísérőitek elbúcsúznak tőletek és elindulnak vissza a határ felé. Lassan ti is megindultok újra, kényelmes tempóban haladva az úton.
Feran szinte kőmerev arccal lovagol Ryel batárja mellett, Íshar és Meríín nézelődve, de biztos kézzel irányítják a kocsikat.
Az út enyhén kanyarog a dombok között az erdő fái hol fölétek borulnak, hol akár 100 lépésnyire is elhúzódnak. Úgy kétórás út után látjátok az első tanyát egy közeli irtáson, két kormosfalú rönkház, mögöttük keskeny szántó és halomban álló rönkök amiket két jókora szekérre pakoltak fel. se embert se állatot nem láttok. Hogy élnek a tanyán csak a házak kéményeiből bodorodó vékony füstcsíkok mutatják. A következő órában csupán egy magányos lovas vágtat szembe veletek ( a ruháján és a lován lévő jelek szerint gyorsfutár) a határ felé, és egy üres rönkszállító szekeret húz el a mögöttetek lévő tanya felé négy, csataménnek is beillő igásló, két cserzett képű, korosodó emberrel a bakon. A két férfi futólag pillant csak felétek, láthatóan nem hatja meg őket a menet.

Hier Lassan "köröz" a menet körül, közben nézelődve. Fertályórával a szekérrel való találkozás után nyújtózik egyet és megropogtatja az izületeit aztán lassít a lovával és a hátsó batár végéhez igazodik.
-Add ide azt a vizeskulacsot - szól oda Tömzsipörölynek - majd a törpéhez közelebb kénytelen hajolni a kulacsért, mert annak a rövid karjai nem tudják eléggé kinyujtani a ládából kikapott kulacsot.
-Dhar - mondja hallkan - a bal oldal a tiéd 10-15 lépésnyire menj be és próbáldd felderíteni az előttünk lévő részt. Ha bármi baj lenne jelezz. Üvölts vagy csapj zajt. Tömzsipöröly készítse elő addig a fegyvereid is meg a magáét. Álságos a nyugalom, nem tettszik. Valaki figyel.
Jóval hangosabban:
-Ez meleg! - azzal kiönti a kulacs tartalmát az útra és Dhar-hoz vágja. - Eridj és hozz hideg vizet! elő ne merj kerülni nélküle!
Azzal megugratja a lovát és előrerugtat Ryel mellé.

Dhar: Kissé furcsálod, mert nem emlékeztél rá, hogy a batár hátsó ládájában vizeskulacs lenne. A mellednek csapódó "kulacsot" reflexszerűen elkapod, de az ujjaid belemélyednek a "kulacsba" és a mellkasodnak csapódó tárgyról ami kulacsnak látszik, az első érintésre megállapítod, hogy valójában a tőrőd.
Elindulsz "vízért"?

Atya:
Hier elrobog az ablakod mellett
és megy egy üzi

Ryel:
Hier az ablakod mellett fékez le és elég dühösnek látszik. Egy mozdulattal hátracsapja köpenyét és utánna morgolódvaránt rajta párat, mert beleakadt a nyereg mögé csatolt, kismálhába. Vagy fél percet piszmog vele mkire kiszabadítja.

[Chris]

Nem izgatom magam Hier viselkedésén, ha van valami úgyis jelenti, addig meg...

[Pettyes]

Furán nézek Hierre, ahogy a "parancsokat" osztogatja, eddig Ferantól kaptuk mindig az "utasításokat", de végülis mivel még a látszatot fent kell tartani egy szolgának minden hozzá intézett parancsra ugrania kell, így elindulok "vizért".
Felmérem a hintó sebességét, majd leugrok róla, előtte odasandítok a törpére, egy sejtelmes mosolyt nyomok felé.
Tömzsi rádkacsint mikor leugrasz, aztán maga elé meredve összehúzott szemmel koncentrál.
- Sok sikeret barátom és nekem is! - majd leugrok és elindulok a bal oldalt felderíteni, mintha keresnék valami kút féleséget, vagy valamit, amiből ivóvíz nyerhető, közben igyekszem felmérni a terepet, ahogy kívánták.
A fák közé beérve pillanatok alatt rájössz, hogy a közelben ugyan vizet nem fogsz találni.
Vagy tíz lépésnyire hatolsz az erdőbe mikor alig észrevehető nyomokat veszel észre magad előtt a nedves tavalyi avarban. Valaki könnyű csizmában alig pár perce futhatott itt el. Az orrodba halvány illat hatol, sokkal gyengébben, mint ahogy azt egy ijen friss nyomnál várnád. Nedves gyapjú (tán szövet?) és cserzett bőr (a csizma?) szaga keveredik halvány emberi izzadtságszaggal. A tarkódon felmered a szőr mikor parányi szövetszálat találsz az egyik lábnyomban, annyira frissen lehet ott, hogy a nedves avar még át sem áztatta. Vékony zöldes szál. Alig pár perces nyom és ennyire halvány illat. Érzed, hogy valami nem stimmel és körbekémlelsz mikor a tán százötven lépésnyire haladó batárok felől jókora reccsenést, majd fojtott kiabálást és lónyihogást hallasz.

[VérGyöngyTyúk Z]

A "karavánotok" kényelmesen halad egy enyhe útkanyar felé, amikor Ryel batárjának bal első kereke felől éles reccsenést hallani és a batár durván előre és balra billen. A lovak megugranának, de Meríín erős kézzel visszafogja őket, miközben folytott hangon szitkozódik a saját és közös nyelven. A lovak nyihogva tiltakoznak a durva visszarántás miatt, de Meríín-t a jelek szerint nem hatja meg túlságosan a dolog. Keményen tartja a gyeplőt és feszülő testtel tart ellen a rámntásoknak.
A kocsi csikorogva csúszik még pár lábnyit a tengyellyel felszántva az út szélét és vasalt végével kőszilánkokat lepattintva az út kőkockáiból aztán lassan billegve megállapodik.

Ryel:
Elég lassan haladtatok ahoz, hogy ne essen bajod. A megállapodó, enyhén billegő batár belsejében pár elszabadult párna csúszkál kicsit és erősen ügyelned kell a mozdulataidra, mert minden egyes megmozdulásod mérleghintaként mozgatja a kocsit.

Atya:
A második kocsi is hirtelen áll meg, de nem annyira mint az első. Kissé előrebillensz ültödben, de még sikerül megkapaszkodnod a szemközti ülések szélében mielőtt lefejelnéd őket. A hátsó falon hallod koppanni Tömzsipöröly fejét és a folytott szitkokat is amivel "üdvözli" az eseményeket.
Mellette mintha Dhar hangját is hallanád, de kissé furán cseng.

Íshar és Tömzsi lekászálódnak a batárról és előrefutnak megnézni mi történt. Dhar kissé lomhán követi őket.

Hier le sem szállva a lóról nézi a kifordult kereket aztán kérdez valamit Feran-tól, aki nyugodtan bólint és szótlanul ül tovább a nyeregben.

Ki mit tesz?

[Chris]

Mivel a mozgolódásom, csak rontana az egyébként is ingatag helyzeten, egyelőre maradok mozdulatlan, és várom, hogy valaki jöjjön segíteni.
Feran lekászálódik a nyeregből és a jobb oldali ajtóhoz megy, kinyitja és a lépcső aljára áll hogy viszonylag egyenesen tartsa súlyával a batárt. A kezét nyújtja feléd, hogy kisegítsen. Íshar a másik oldalon támaszkodik neki a kocsi oldalának, hogy tartsa kissé.

Hier közben Tömzsipöröllyel beszél valamit és a törpe a batár hátuljából szerszámokat vesz elő meg egy lapos ládát amit maga mellé tesz. Dhar csak álldogál és nézelődik.
Aztán Hier elindul az úton előrefelé és visszakiált:
-Megnézem jön-e valaki aki tudna segíteni még.

[Pettyes]

Nem vagyok nyomkövető, ezért csak az ösztöneimben bízhatok, melyek eddig nem hagytak cserben, ám úgy gondolom, hogy a mostani lény követéséhez majd több kell. Azt leszögezem magamban, hogy az eltűnéshez kellően ért, de az is lehet, hogy csak megtévesztést használ. A nyomokat nézve egyre inkább arra hajlasz, hogy valamiféle trükkel elleplezi a szagát, ugyanakkor a nyomait nem tudja-akarja, vagyis nem egy nagyon gyakorlot valaki lehet, de van segítsége.
A batár balesetét végignézem, majd gyorsan körbepillantok, ki akrják-e használni pillantanyi koncentráció hiányom. Eléggé fura érzés "önmagad" nézni ahogy "előremész" segíteni. Ha nincs komolyabb, Úgy tűnik nincs, legalábbis Tömzsi szakavatott mozdulataiból úgy véled tudja mit kell csinálni. Nyugalomra inti a többieket és úgy veszed ki a mozdulataiból hogy meg tudja csinálni a kereket, akkor egy kis ideig fürkészem a batárt, minden rendben-e, elboldogulnak egyedül is és ha igen, akkor még keresgélek, körbeszimatolok, hátha találok majd valami hasznos információt is, mert ez egyenlőre kevés.
Látod amint Hier előrelovagol az úton és eltűnk a kanyarban.

Merre körbe szimatolsz?

[Massza Rex]

Visszanyerem egyensúlyomat és kikukucskálok az ablakon, hogy saját szemmemmel is lássam a problémát illetve, hogy az Úrnő jól van-e.
Mikor kipillantasz, Ryel-t nem látod még, de pár perc múlva felbukkan a batárja "jó" oldalán kiszállva a kocsiból, úgy látod senki nem sérült meg.

Utána visszaülök a helyemre, gyorsan kiürítem tudatom és kiterjesztem elmémet leendő veszélyek után kutatva.
Ahogy körbe "tapogatózol" két furcsa dolgot is alálsz, mintha nem is oly messze valahogy "lassabban" tudnál csak fürkészni, mintha valami "tompítaná" az érzékeid. Valami befedi a környéket és szinte "ragacsossá" teszi a fürkésző elmét.
a másik furcsa dolog Feran. Mint aki álmodik ébren. Furcsa erőt érzel körötte és szinte lepattannak róla a fürkésző tudathajtásaid.

[Chris]

Elfogadva Feran segítségét kiszállok a batárból, és várok (segíteni úgysem tudok a javításokban).
Feran kissé olyan mintha alvajáró lenne. Udvariasan lesegít, aztán félreáll és lassan nézelődik, mint akit nm érdekel semmi.
A batár másikoldalán, a kiesett kerék körül sürgölődő törpe felpillant és fogóval, kalapáccsal ügyködve hallkan megjegyzi:
-Egy óra, másfél mire megjavítom. Lehetne rosszabb is.
A félerakot kerékre pillantva észreveszed, hogy a középen lévő "agy" mintha elrepedt volna. Két küllő is eltört és másik három repedtnek tűnik.

[Pettyes]

Próbálok továbbmenni óvatosan, számítok rá, hogy többen lehetnek. Ne látsz, érzl semmi feltűnőt ahogy osonsz előre a "csapás" mellett. Követem a nyomokat addig, ameddig tudom, illetve, azért figyelek, hogy annyira ne távolodjak el a többiektől, vagy legalább Hierrel tudjunk egymásnak segíteni. Hamarosan újra a látóteredbe kerül Hier A kanyaron túl (ahová a batároktól nem látni még el) egy jókora, felborult faszállító szekér torlaszolja el félig az utat. Úgy tűnik az egyik kereke kitört és a rajta lévő rönköket i csak a rögítőkötelek nem engedik az útra zuhanni. Féltucatnyi ember sürgölődik a szekér körül és próbálják valahogy felállítani, hogy kicserélhessék a kereket, de nem nagyon megy nekik, mert csak a két végén próbálják viszabillenteni, a közepéhez nem mernek menni, nehogy rájuk essenek a rönkök.
Lassan abahagyják a sürgést és mintha Hier-rel alkudoznának.
Valamit furcsálsz első ránézésre a jeleneten, valami amit látsz, de nem ugrik be hirtelen, mith lelassult volna a gondolkodásod. Valami lényeges amit a szemed "közöl" az agyaddal.