Hollószárnyak

[aúú]

Nem sokkal az után, hogy a nagyúr a belép az épületbe, az úrnőt is hivatják.
Miután beszéltem a felettessel, Hyas fordítja:
- Visszatérünk a városba és beszélünk azzal, aki engedélyt adhat a belépésre, így elkerüljük a felesleges vérontást.
A megbeszélés eredményeként az éjszakát az erődben töltitek, a katonák szállásán, egy tíz fős szobában. A szállás a másik ajtó mögött (nem ott ahova a nagyurt hivatták) egy hosszabb folyosó közepetáján nyílik balra. A folyosón végig több ajtó nyílik mindkét oldalra. Elmondják nektek, hogy kíséret nélkül nem mehettek sehova.
A lovaitoknak találtok élelmet és ami kell, de nektek kell gondoskodnotok róluk. A hátasoknak valószínűleg nem lesz hely az istálóban (ahogy elnézitek az épületet, látszik, hogy az katonák 10 lova elfér bent, ha helyet szorítanak, akkor talán a ti lovaitok közül is befér kettő, de több nem). Közlik azt is, hogy az udvarról nyíló másik ajtó mögött hol találjátok az étkezőt, és hogy náluk már volt vacsora, de ha szépen megkértek valakit még az őrségváltás előtt, akkor biztosan akad valami harapnivaló.

[Massza Rex]

Farkas kicsit le van törve a nap során, a reggeli derűjét Vylia vitte magával.

Egykedvűen nézegeti a tájat, de a fegyverek utáni szüntelen érdeklődése miatt amennyire teheti éberen nézi a fegyverhalmokat, amikor meglátja őket.

A lovasoktól nem tart, nem is igen foglalkozik velük, aggódjon csak a Nagyúr, az a dolga.

Az erőd sem hozza lázba, sose szerette a katona életet. Nincs kedve még a katonákat sem heccelni.

[naramis]

Ha a lovak nincs hely az istállóban, megkérem a minket kisérő katonát, mutassa meg hol szállásolhatjuk el a lovainkat, meg megkérdem azt is, hogy egyszerre kell mennünk mindenhova? A lovaknak csak az udvaron mered hely. A másik kérdésedre azt a választ kapod, hogy nem muszáj mindenhova együtt mennetek, de két csoportnál többre ne váljatok szét. Viszek mindent ami a hátasoknak kellhet, amelyiket kell, megetetem, lecsutakolom. ha egyszerre kell "közlekednünk", javaslom keressük meg az étkezőt , s kérek - persze normálisan, mindenféle fellengzés nélkül - valami vacsorát. A titeket kísérő katona, ad nektek némi hideg sültet és cipót. Ha visszatértünk a szálláshelyünkre, megvárom míg mindenki lepakolja holmiját, majd mindenkinek a figyelmét kérem:
- Ismerem valamennyire a környéket, gondoltam elmondom, amit tudok. Régebben be lehetett menni a lezárt területre, de néhány éve, volt valaki aki aki bemenve az élőholtakból "toborzott" sereget, s valahogy sikerült kitörnie onnan. Néhány hónap után ugyan visszaüzték a zombikat a helyükre, de azóta nem lehet bemenni. Számomra furcsa ezek után a helyiek, hmm, kedvessége, én biztos nem engednék senkit a közelbe, pláne nem lennék ennyire "barátságos" -ejtem furcsán - a bemenni akarókkal. De szerencsénkre az itteniek másként gondolkodnak. Az lenne a javaslatom, ma ne örködjünk, inkább aludjon mindenki. Szükség lesz az erőnkre. Ha beengednek azért, ha nem engednek be, akkor meg méginkább. Én biztos aludni fogok! - mondom
Attól függetlenül, hogy a többiek örködnek vagy sem, én alszok. Korán lefekszem. Nem aludtam túl jól az elmúlt este, fáradt vagyok.

[VérGyöngyTyúk Z]

Quintar-ral tartok az "étkezőbe" és szótlanul eszegetek. Aztán miután elmondta amit a környékről tud némán rágódom a hallotakon. Jó fertályóráig gondolkodom valamin, aztán a velünk lévő katonához fordulok:
-Már bocsásson meg a kérdésért, de törpék nem jártak erre esetleg az elmúlt években? Mármint a terület körül-benne amit őriznek, mert gondolom nem ez az egy erődítés van a környéken.
- Van több erőd is a terület határa mentén, de úgy tudom törpék nem jártak egyikben sem.

Halkat mordulok a katona válasza hallatán:
-Köszönöm. Gyakoriak az olyanok akik be akarnak menni a lezárt részre? Sajnálom, de nem jártam még erre és csak homályos pletykákat hallottam a történtekről. Csak nemrég tudtam meg hogy itt mi történt - biccentek Quintar felé.
- Szerencsére nem gyakori az ilyesmi, de azért félévente mindig erre téved valaki.

[Chris]

Reggeli és készülődés után másnap reggel elindultok északi irányba két katona kíséretében. Körülbelül két napos út után éritek el a grófság központját. A városba értkeztetekkor a két kísérőtök visszafordul, és távozik.
A város közepesen nagy és egészen átlagos. Megfelelő fogadót hamar találtok.

Hogyan fogtok hozzá az engedély megszerzéséhez? (akit érint a kérdés...)

[Massza Rex]

Eszek egy kiadósat és leöblítem pár korsó sörrel. Kísérgetem a Nagyúrat, vagy a Nagyasszonyt, örködöm.

A Nagyúrék kivételével mindenkitől kérdem, amikor úgy van helyzet:

- Harcútá má ilyön hultakkal? Mit tudcc róluk?

[VérGyöngyTyúk Z]

Kicsit morcos vagyok az út alatt és gyakran nézek körbe (igyekszem pontosan megjegyezni az utat, hogy visszataláljak.
A városban körbenézek mikor megérkezünk és próbálom megállapítani, hogy a katonáknál látott fegyvereket itt készítették-e vagy máshonnan hozták (gyüjtötték apránként) össze azt a rengeteg fegyvert. Abból, hogy egyszer keresztül haladtatok a váron nem tudod megállapítani itt készültek-e a fegyverek.
Ha a fogadóba érkezésünk után van "szabadidőnk" akkor ellátom a lovam és a pónim (az utolsó málháslovat Stancil-al együtt a "faluban" hagytam), aztán elindulok körbenézni a városban, fegyverkovácsot, fegyverkereskedőket keresve. Több műhelyt is találsz.

Farkas kérdésére megvonom a vállam:
-Pár félével találkoztam már. a legtöbbjének a leveréséhez nem kellett mágia sem, csak erősen kilapítani, szétszabdalni őket. Fej, nyak, mellkas széthasít. és a lehető legapróbbra aprítani. A komiszabbakat csak mágikus fegyverrel lehet "megölni" azoknak minél több "mély" sebet kell okozni, hogy az őket mozgató szentségtelen erők feloszoljanak. Ha megsebeznek vigyázz, mert a legtöbbjük hullamérget izzad és a sebek elfertőződnek. Ha elszúrod akkor hamarost te is egy leszel közülük. Szerintem a legjobb a széles, nehéz penge - paskolom meg a bárdom - némi mágiával. Az biztos hat ellenük. Amelyik ellen meg nem azzal szemben úgysincs esélye a fegyverforgatónak.

[naramis]

Farkasnak:
- még nem találkoztam "élőben" élőholtakkal, varázslataim se nagyon vannak ellenük, de mindent meg fogok tenni hogy segítselek benneteket a harcban. Remélem, a megszentelt dolgok fájdalmat okoznak a zombiknak. Ha a városba értünk, talán tudok némi segítőeszközt kreálni.

Mikor már a városban vagyunk a Nagyúrhoz fordulok:
- Ha az időnk és vagyonunk engedi, és a városban megkaphatók a szükséges kellékek, készítenék pár hasznos segítőeszközt a holtak ellen. Arra gondoltam segíthet némi gyógyital, vagy szenteltvizes flaska, akiknek hite engedi megáldhatom felszerelésük, fegyverüket is. Bocsásd meg kíváncsiságom, megkérdezném, tudod-e hol kell az engedélyt intézni, és ha nem kapjuk meg a belépési engedélyt, akkor mit csinálunk? Továbbá lesz-e szükséged a szolgálatomra, vagy készíthetem a segédeszközöket.

Amennyiben maradunk több napot, s a nagyúr "elenged", bejárom a várost, keresek üveg vagy cseráp ledugaszolható kis "üvegcséket", megnézem mennyibe kerülene fejenként 5 (7x5 = 35) ezekből. Üvegcséket találsz, 60 réz darabja.

A nap folyamán, amikor tudom mondom mindenkinek:
- Megáldhatom fegyvereidet, és felszerelésed ha szükségesnek tartod, talán hatásabbak lehetünk így a máaszkáló holtak ellen.

[naramis]

Veszek 40 üvegcsét a biztonság kedvéért. Ha a gyógyitalhoz szükséges valami összetevő, azt is keresek, és veszek. (Ha most van könyv nálad légyszi nézd meg, nálam itt nincs, és írd meg mi kell az italhoz, én meg megírom találtál-e, és ha igen mennyiért)

[Pettyes]

Farkasnak:
- A határőrségben tett éveim alatt én sem találkoztam még élőholtakkal, de szerintem a papi dolgok hatásosak ellenük.

Quintarnak:
- Ha időd engedi én szívesen megáldatnám veled fegyvereim, amik nem mágikusak. Ha egy isten áldása van rajta, csak nem lehet rossz, persze csak, ha nem terhel le ez téged.