Az Ezüst hold könnyei

[VérGyöngyTyúk Z]

Gil:
A két hajóról a halott láncbarátokat csupaszon a tengerbe hajigálják. Lassan viszonylagos rend kezd kialakulni. Az elfek közül a nem sérültek segítenek a rendrakásban, a többi kiszabadult rabbal együtt. A trammont mégsem veszik vontatókötélre, hanem átnézik a vitorlákat és hamarosan a két hajó lassan megindul a toroni partok felé.
A kapitány szeerint 2-3 napba telik míg eléritek azt a kikötőt ahol "feltünés nélkül" megszabadulhattok a trammon-tól.
Mit csimnálsz ez alatt?


A "külsős" olvasók kedvéért közlöm, hogy a háttérben több egyéni akcijózgatós is megy amik a későbbiekre kihatással lehetnek, de még a többi játékos véletlen beleolvasása is elronthatná a kiváltandó hatást. (nem akarok nagyon poéngyilkos lenni )

[aúú]

Valamikor átteleportálok a másik hajóra, és jobban megvizsgálom, többekk között ott is, ahol a pap kapargatta.
Az átvizsgálás alatt több elfel és hajóssal is találkozol. Ahogy átnézed a trammont ledöbbensz az építésekor elkövetett barbárságon. Az a rengeteg uscayha fát kellett kivágniuk, de találsz a dzsadok földjéről származó "örökéltű" hiedafa gerendákat is. A tőkesúlyokról pedig kiderül, hogy az onpori fehérmárvány tömbbjei. A viszonylag kicsiny raktérben abbitacél tömbjei hevernek. A kívülről ócska hajó valójában hatalmas értéket képvisel darabjaira szedve, mégsem feltűnő.
Ahol a pap megkapirgálta a gerendát, nem találsz semmi különöset, csak újabb bizonyítékát a láncbarátok aljasságának. A gerenda belseje szinte még él, még kering benne pár csepp a fa "véréből" annyira hirtelen vágták ki és ácsolták be a hajóba.
A kiszabadított foglyok igyekeznek elfoglalni magukat valamivel és magukhoz térni az átélt borzalmakból. Van aki a matrózoktól lesi-tanulja a tengerészélet fogásait, mások a hajót javítják, az íjkészítő összeszedte szinte az összes íjat és nyilat és azok javítgatásával, jobbításával tölti idejét. A tramon kicsiny javítóműhelye felől csendüléseket és halk énekszót hallasz, a levegőt izzó szénparázs és forró acél illata lengi be a környékén.

[VérGyöngyTyúk Z]

Ryel-ék éjközép előtt pár perccel érnek vissza a fogadóba.
Reggel Feran még napkeltekor elmegy és fél óra múlva tucatnyi ember kíséretében tér vissza. azok megállnak az udvaron és a lovaikról leszállva várakoznak.
Feran, Meríín kíséretében az istállóba lép és mikor Dhar és Tömzsi már a földön hajbókol, a klevegőbe beszélve közli:
-Vadászni megyünk. Az Úrnő ki akarja próbálni ezekben az erdőkben is a khálok híres vadászösztöneit. Vegyes vadra megyünk és az obsor bemutathatja ha nagyvadra lel, a fajának harci képességeit. Úrnőnk kegyesen megengedi, hogy fajának fegyvereivel vadásszon ha nagyvadra lel. Az obsor karját.
Dhar: Felemeled a jobb karod, bár nem teljesen érted mit is akar Feran. Érzed ahogy rákattint valami hideg fémgyűrűt a csuklódra (dísztelen acélpánt) és közben épcsak hallod a halk suttogását:
-Embereket, gyermekrablókat is keress. Ha a nyomukra bukkansz előbb mehetünk végre innen. Varázstudó is van köztük és egy tízévesforma leánygyermek. Ha a gyermek él, meg kell mentenünk. Mindenki másnak a közelében, elsősorban a varázslóknak, veszniük kell. Érted?
Feláll és Tömzsire hasonló gyűrűt kattint.
-a másik obsor gondoskodik a vadakból a fegyverek kiszedéséről és jó állapotukról. Minden fegyver éles legyen és az elejtett állatok kellően tisztelettel legyenek kezelve.
Tömzsi szótlanul veszi tudomásul a dolgokat.
-Egy fél órán belül álljanak kézen az obsorok az udvaron. - mondja még azzal kimennek az istállóból.

Atya: Reggel Íshar kopogtat és lép be a szobádba élelemmel pakolt tálcával a kezében, a csodálkozó őreid között.
-Uram! - szól miközben leteszi a tálcát - az Úrnő vadászni megy és sajnálja, hogy tanítója nem lehet mellette. Reméli, hogy hamarosan újra elkíséri tanítója a vadászatokon. Amíg távol van három pietorunk fog vigyázni Uramra és nem engednek senkit tiszteletlenül bánni vele.

Ryel:
Feran Napkelte után egy órával kopog az ajtódon és jelenti, hogy készen áll mindenki.

[Chris]

Tudomásul veszem Feran jelentését, majd mikor én is elkészültem elindulok kifelé az udvarra. Miután felszálltam a lovamra utasítást adok az indulásra. Feranra bízom, hogy elvezessen a megfelelő helyre, majd ott Dhar képességeiben bízva várom, hogy kiderüljön merre tovább.
Feran egy meghajlással tudomásul veszi a parancsodat és felemelt kézzel indulást vezényel.
Az általa hozott tucatnyi emberből hárman, egy pietorotokkal vágnak az élre, őket követitek. Mögöttetek a hozoztt emberek és a pietorok, leghátul egy erős kocsi rakterében ücsörögve (fedetlen erős felépítésű, teherkocsi) Tömzsi és Dhar ücsörög.
Majd egy órát mentek erős tempóban ki a városból a lágy, erdővel fedett dombok és lemorzsolódott sziklás-köves alacsony hegyek közé.
A határerődökhöz vezető úton haladtok, a kapun túl fél mérföldre elhagytok egy két-háromszáz gyalogosból és tucatnyi lovas tisztből álló fegyveres sereget. Az útról csak az utolsú 10 percben tértek le egy erdei ösvényre.
Kis tisztáson álltok meg és szerelvéyezik le lovaikat a Feran által kerített hajtó-vadászok.
Feran hozzád lép és meghajol:
-Ígéretes környéknek mondták Asszonyom. Kezdhetjük?

[Chris]

Engedélyt adok a kezdésre.
Feran intésére a bérelt hajtók három kivételével félkörben széthúzódnak, jó kétszáz lépésnyi hosszú vonal mentén és felkészülnek az indulásra.
A hátramaradó három előkészíti a kocsit és kikötik a lovakat, majd rövid bőrszíjjakat és köteleket vesznek magukhoz, hogy legyen mivel felkötni a zsákmányt.
Meríín egy pietorral Dhar és Tömzsipöröly mellé lép és egy bőrzsákban eléjük teszi Dhar a fegyvereik egy részét, majd int, hogy szerelkezzenek fel és induljanak:
Khál elől vadkeresés a törpe mögötte látótávra nekünk jelzi tovább a vadakat. Minden amit leltek szabad vad.

[Pettyes]

Figyelmesen végighallgatom Ferant, lehajtott fejjel. Megvárom amíg befejezi a mondandót.
Amikor megérkezünk lepattanok a teherkocsiról és várok, amíg elengednek a dolgomra. A zsákban a páncélodon kívül az összes fegyvered megtalálod. Tömzsinek vadásztőr, egykezes csatabárd és féltucat rövid vadászdárda jut. Felszereled magad és megnyugtató érzés tölt el ahogy a fegyvereid a kezedbe simulnak.
Körbenézek a környéken lábnyomokrat keresek, bár inkább öszötnből, mint tudásból tájékozódom, szagokat keresek, fülelek és a látásomra hagyatkozom, próbálok nyomot keresni, amin elindulhatok.
Mélyen beszívod az erdő illatát és sok szagot különitesz el. A közelben észak felé (a szél arról fúj enyhén, egyenletesen) nyulakat (több felnőtt és kölyök, kissé távolabb szarvast érzel. Úgy becsülöd 100-120 lépésnyire lehet, és az illatából kiérzed a félelem csípős ízét. Valószínüleg tőletek riadt meg kicsit, de nem látsz nyomokat a közelben ami arra utalna, hogy erről menekült volna el.


Leginkább a gyerekre/gyerekrablókra koncentrálok.
Próbálsz hunyt szemmel keresni mielőtt megtennéd az első lépést és úgy érzed a szarvas nem tőletek riadt meg. Magadban kizárod a környezeted zajait és fényeit, csak az illatoktra koncentrálsz.
Halványan bukkan fel az illat. A szarvason túl a közeli sziklás domb felől jön. Mintha állott fegyverolaj szaga lenne.

[Pettyes]

Miután biztosra veszem, hogy nem természet adta szagról van szó, hanem valami más, valami emberi úgy döntök, hogy észek felé fordulok. Jelzem Tömzsipöröly felé, hogy arra veszem utam.
A törpe bólint és úgy helyezkedik, hogy mögötted 15-20 lépéssel a lehető legkissebb zajjal tudjon majd haladni. Mögötte lassan elindul a hajtók köríve és középen Ryel-ék
Megállok, hogy keressek lábnyomokat, növényeken töréseket, stb., ami mégjobban megerősíti az elhatározásom. körülbelül 50-55 lépésnyire az erdő belsejében még mindig nem találsz szarvasnyomot, sem mást, de egy pár letört ágat észteveszel. a törések több hetesek, mert a letört részek már szárazak. A fegyvezolaj szagát kissé erősebben érzed, az irány még a szarvashoz és az olajszag forrásához is jó. Mivel nem akarom, hogy a többiek zaja zavarjon/eláruljon, egy kicsit gyorsabb tempót diktálok, hogy eltávolodjak tőlük, de mégse szökésnek véljék. Időnként hátrapillantok, hogy Tömzsi bírja-e a tempót, az ő léptékét is figyelembe veszem, mennyire tud haladni. A törpe kurta lábai miatt kissé lassítasz, de Tömzsi tazután tartja a távolságot és mögötte a többiek is. Ha észreveszek valamit, megpróbálok megbújni, ahol tudok és intek Tömzsiék felé, hogy álljanak meg. A kommunikációt igyekszem Tömzsi felé intézni, aztán bajlódjon ő a fensőbségekkel, illetve a közléssel.
Ott ahol megérezted valóban ot áll a szarvas. Jókora példány és az ellenkező irányba (a fegyverszag felé) figyel. Vagy húsz lépésnyire vagy tőle mikor megállsz és jelzel.

Ryel:
Tömzsipöröly-ön keresztül jelzést kapsz, hogy előttetek jókora szarvas áll. (tőled úgy 40 lépésnyire lehet.)

Dhar: A lelőtt szarvas vérének illata egy pillanatra elnyom minden más szagot. Hallod ahogy még remegnek a lábai, de biztos vagy benne, hogy már halott.
Merre tovább?


- Tovább kéne mennünk - szólok oda halkan alig hallhatóan és nem ránézve Ryelnek. Motyogásom szinte érthetetlennek tűnhet még az ő számára is, ha jött valaki vele a lövés erejéig, senki nem jött ennyire előre. Feran és Meríín két lépéssel mögötte vannak kétoldalt. akkor meg sem szólalok, csak elindulok a vad fel arra a pontra, ahol figyelt és a pozicíójából felveszem azt a látszöget, amit a szarvas nézett, most egyenlőre kizárom a szaglásom, ne zavarjon a többi érzékszervem koncentrálásában. A Tetem összeszedése úgyis Tömzsiék feladata lesz és nem véletlenül adtak fegyvert, ezenkívül gondolhatják azt is, hátha egy következő prédát találtam volna és lehetséges is...
A szarvas helyén állva a fejed körülbelül ugyanolyan magasra és irányba állítod, mint az állat. A fák közütt a sziklás domboldalra és egy keskeny hasadékra látsz úgy 150-170 lépésre lehet. Ahogy koncentrálsz és lassan pásztázod a területet egy parányi fémes villanást veszel észre a hasadékban. Csak egy pillanatra látod, de biztos vagy benne, hogy nem kő, hanem fém, megmunkált fém verte vissza a nap fényét.


Jelzek a töbieknek, hogy egy picit maradjanak le, majd kis kerülővel elindulok a rés felé, óvatosan közelítem meg a helyet minden eshetőségre felkészülök.
Ahogy közeledsz egyre ezősebben érzed a fegyverolaj szagát és lassan más szagokat is. Izzadt emberszagot, legalább tucatnyi emberét, lovak csípős szagát, élelem és zsíros hamu szagát.
A nyiladék előtt tisztul a terep és megtalálod a fegyverolaj szagforrását is. Egy kis tégelynyit az egyik fa tövébe gurulva. A nyílás vagy három ember széles, belőle érzed a többi szagot és újra látod a fémvillanást. A kis szúrdoktól úgy 15 lépésre balra a sziklákon felfelé halvány zergecsapást fedezel fel ami felfelé kanyarog.


Jelzek Tömzsipörölynek, amit észlelek, majd közelebb húzódom, hogy megnézzem, alaposabban felmérjem a terepet. A törpe bólint, majd látod ahogy kissé hátrébb húzódik és a földre hasalva beszámol Feran-nak aki továbbadja a mondandót Ryel felé.
Igyelszem takarásban maradni, vagy legalábbis észrevétlen. Kis kerülővel elég közel jutsz a hasadékhoz hogy bepillants. A vágat lehet vagy tíz lépés hosszú és a vége elkanyarodik, innen nem is látod. A keskeny résben két bóbiskoló embert pillantasz meg. A sziklánál igyelszem felmérni a benne lévő tárgyakat, illetve az embereket, hányan lehetnek, fegyverzet, szándék, stb.
A felfedezett két ember közül az egyik mellé hosszú harci íj van támasztva, könnyű bőrvértet és vastag posztóruhát visel. A fejéről majd leesik a félgömb alakú bőrsisak. Övében két tőr, a nyilait tartalmazó tegez felborulva előtte hever. A másik fickó sem sokkal "ébereb". Hegyes tetejű, orrvédős acélsisak, bronz pikkelyvért. A kerek pajzsának dőlve, félrebillent fejjel alszik a szakálláról már csöpög a nyála. Az ölében keresztbe fektetve meztelen pengéjű másfélkezes egyenes fattyúkard, a rövid csizmaszárából széles pengéjű hosszú tőr áll ki. A kinyujtott lábai a "szoros" túlfelét érik. Maguk előtt két falba vert szegen erős kötél keresztben kifeszítve, azon rövid madzagokon a földet épphogy érintve kicsiny csengők lógnak. Beljebbről motoszkálást, halk mormogást (beszélgetést?) és lovak prüszkölését hallod.
A fal kétoldalt meredek és hitrelen magas. Vag az "őrőkön" keresztül, vagy kívülről a vadösvényen felmászva tudsz csak az őrök mögé, a többiekre pillantani.

[Massza Rex]

Ísharnak tradiciónálisan és kasztjainknak megfelelően válaszolok. Továbbá a hekkák áldását kérem az Úrnőre és a vadászatra.
-Köszönöm társaim és az Úrnő nevében is nagytiszteletű mester - hajol meg illendően Íshar - Az Úrnő bizonyára ismét eredményesen ejti el a felvert vadakat további dicső trófeákkal díszítve ősei kastélyának termeit. Ha bármit kíván Mester a harcosok teljesítik.

Üzi a készül megy.