Viccek-bármi jöhet

[szamóka]

Előttem a termék. Gusztusos csomagolásban burgonyás ropogtatnivaló. A felirat szerint hagyományos recept alapján, a legkiválóbb alapanyagokból
készült. A tradícionális burgonyás tésztát megdagasztják, nyújtják, majd
apró, kerek korongokat szaggatnak belőle, melyeket kemencében sütnek
aranybarnára. Hmmm... szinte összefut az ember szájában a nyál. A leírás
békebeli ízeket, hangulatokat idéz fel bennem. Látom magam előtt drága
nagyanyámat, amint a jó meleg konyhában sürög-forog egészséges mosolyát
sugározva szét közöttünk, unokák között, kik ámulva vártuk a csodát.

"Rögtön készen lesz drágaságaim." - szólt leguggolva és átölelt minket. Ezek a pillanatok ma is életem legboldogabb időszakát jelentik. Kibontom a csomagot, hogy újra megízleljem a rég elfeledettnek hitt ízeket és közben tovább olvasgatom az ízléses grafikával díszített zacskót. Azt is írja, hogy e rendhagyó csemegét csak Magyarország egyes vidékein készítették. Igen
emlékszem. Most, hogy az első falatok zamata kezd érvényesülni, felidézem a
tájat, ahol drága jó nagyszüleim éltek és újra látom a falut, méla teheneivel, aranyló búzamezőivel, hegyekkel körülvéve...

Tovább böngészve a zacskó feliratát kiderül, hogy a burgonyás tallér
tartalmaz még burgonyakeményítőt, növényi zsírt és burgonyaport is.
Istenem, burgonyapor! Drága jó nagyapám jut az eszembe, ki délután
hazatérve a földekről egy nagy szalmazsákot tett nagyanyám elé a konyha padlójára, majd élete párjára nézett hosszan, némán, várva annak ítéletét. A nagyi kinyitotta a zsákot, belepillantott, majd két tenyerét összecsapva, a boldogságtól könnyes szemmel, szerelemtől büszkén nézett vissza nagyapára. "Istenem, Kálmán! Ez gyönyörű!" - suttogta. Persze ebből mi sem maradhattunk ki, odasereglettünk és sorban belekukucskáltunk a zsákba, melyben ott aranylott a csodás burgonyapor. Micsoda idők voltak azok! Akkor még valódiak voltak a dolgok, ízzel, illattal, színekkel.
De mindez nem volt elég, nagyapám (ki faluszerte közismert tréfamester volt) honnan, honnan nem előrántott két akkora darab növényi zsírt, amekkorát még sosem láttunk és kacagva ezt kiáltotta: "Rengeteg van még belőle, rengeteg! Soha ilyen csodás termésünk nem volt Amália!". És elkapta a nagyi derekát, jól megforgatta, mi csak ámultunk tátott szájjal! De szép is volt!

Lássuk mit ír még: só, módosított keményítő, savópor, élesztőkivonat,
sőt színezékként kurkumin is! Hát igen. Ez a cég valóban odafigyel a részletekre! Hol kapható manapság olyan élelmiszer, amiből ne spórolnák ki az olyan alpvető és régóta jól bevált összetevőket, mint például a kurkumin, vagy a savópor. Én még ahhoz a generációhoz tartozom, amelynek megadatott megízlelni a nagyi utolérhetetlen savóporát.

Emlékszem, hogyan ácsingóztunk a szekrény tetején sorakozó, kockás kendővel lekötözött üvegek után, és emlékszem arra is, amikor ősszel
a savó eltevésekor az egész házat megtöltötte ennek a csodálatos
csemegének az illata. Ez volt az az időszak, amikor a drága nagyinak
igencsak sok dolga akadt, ugyanis ekkor vonta ki az élesztőt is,
nagyapám meg a mezőre járt kurkumint kaszálni, vagy esténként a
keményítőt módosította az udvaron. Sürgött-forgott mindkettő, ám
egymásra és miránk mindig szakítottak időt. Ahol tudtunk segítettünk,
szaladtunk nagypapitól a nagymamihoz az élesztőkivonatos fazékkal,
majd vissza, csépeltük a kurkumint, szállt az antioxidáns mindenfelé
és nyomokban minden tartalmazott egy kis földimogyorót!

Istenem, de kár, hogy vége.

[Dragi]

Az étteremben halk cigányzene szól, ami nagyon tetszik az egyik vendégnek! Odahívja a főurat, hogy legyen kedves odahivni a prímást, mert meg szeretné vendégelni egy italra a zenekart! Oda megy a prímás:
- Tessen parancsóni méltóságos nágyurám.
- Na cigány, jó volt a zenétek, most lásd, én is adok valamit nektek. Itt a főúr és mondd meg neki, mit akar a zenekarod inni?
- Háát Tekintetes nágyságos urám, a zenekár meginna egy Málborót és egy tál tőtöttkáposztát!

[Dragi]

A programozó megy haza éjjel egykor részegen a munkahelyéről az albérletébe. Egyszer csak elé veti magát egy kicsi béka. Mivel nem sikerül elsőre ráugrania a kis jószágra, a béka gyorsan kiabálni kezd:
- Programozó! Programozó! Én egy elvarázsolt, szépséges királykisasszony vagyok, akit egy gonosz boszorka változtatott át! Csókolj meg, akkor visszaváltozom, és már mint bűbájos királylány megcsókollak!
- Hö-hö. - mondta a programozó, és zsebre tette a békát. A villamoson egyszer csak hallja, hogy a béka mocorog a zsebében, hát kiveszi:
- Programozó! Programozó! Csókolj meg, meglátod, szép királyleánnyá változom, utána egy egész hétig azt csinálsz velem, amit akarsz!
- Hö-hö.
- Neee, várj még! Mondd már meg, miért nem akarod, hogy visszaváltozzam királyleánnyá, és egy álló hétig minden kívánságod teljesítsem?
- Tudod, királylány, rengeteg a munkám, stresszben élek, alig vagyok otthon, egy királylány púp lenne a hátamon. De egy beszélő béka - hö-hö - az cool.

[Dragi]

A gyerekek szünetben kint vannak az udvaron és a kislányok közt a szex a téma! A három legbátrabb kislány oda megy Petikéhez, és kérdik tőle:
- Petike! Te tudod mi az a pénisz?
- Nem. Nekem van olyan?
- Na ha nem tudod akkor menj haza suli után és kérdezd meg apukádat. Mivel neki van olyan, majd ő megmutatja.
Haza is megy Petike , és az első dolga az hogy kérdi az apjától.
- Apa nekem van péniszem?
- Igen, mondja az apa nagy zazarában.
- És az hol van?
Az apa letolja a saját gatyáját és megmutatja neki.
- Látod fiam itt van, ez egy pénisz.
A gyerek egykedvűen elmegy lefeküdni.
Másnap az iskolaudvaron odamegy a három kislány és kérdezi Petikét.
- Na Petike, tudod már, mi az a pénisz?
- Igen, válaszol Petike
- Ugye pont ugyan olyan mint az apukádé?
- Hááát nemmondhatnám!
- Na miért?
- Háát, ugyanolyan lenne ha 3 cm-rel vékonyabb, és 8 cm-rel rövidebb lenne, mint az apué!

[Dragi]

Az oroszt, a németet és a cigányt hívatja isten. Elsőnek bemegy az orosz. Azt mondja neki isten:
- Ha mégegyszer szeretkezni mertek, megnyomom a piros gombot és eltüntetem az országotokat!
Kijön sírva az orosz és elmondja a többieknek, hogy mit mondott neki az isten. Bemegy a német, azt mondja neki az isten:
- Ha mégegyszer pénzt kértek egymástól, megnyomom a piros gombot és eltüntetem az országotokat.
Kijön sírva a német és elmondja a többieknek, hogy mit mondott neki az isten. Bemegy a cigány nagy vidáman. Azt mondja neki az isten:
- Ha mégegyszer lopni mertek, megnyomom a piros gombot és eltüntetem az országotokat!
Kijön röhögve a cigány. Megkérdezik tőle a többiek:
- Hát te meg minek röhögsz?
- Tudjátok, elloptam a piros gombot!

[Dragi]

Megy az ember a kocsmába, leül egy székre. Odaszól a csapos:
- Maga mit szeretne?
- Hát szeretném, ha az emberek mind egészségesek lennének, meg a szegények sem lennének szegények...
- Úgy értem mit akar?
- Talán ha világbéke lenne...
- Úgy értem kér e valamit inni?
- Vagyúgy, miért nem ezzel kezdte? Mi van?
- Hát csak úgy állok itt, kiszolgálom az embereket...

[Dragi]

Újságíró készít riportot az elmegyógyintézetben. Azt kérdi a főorvostól:
- Hogyan állapítják meg egy páciensről, hogy már elhagyhatja a kórházat?
- Vannak olyan feladataink, amiket helyesen végrehajtva bizonyíthatják elmeállapotukat.
- Tudna egy ilyen példát mondani?
- Persze. Vegyük például ezt: van egy kád, teli vízzel. Van a fürdőszobában három tárgy, egy kiskanál, egy pohár és egy vödör. Melyikkel tüntetné el a vizet a kádból?
- Ó, hát ez egyszerű! Minden normális ember a vödröt választaná.
- Nem, minden normális ember kihúzná a dugót a kádból...