Átlépték a fénysebességet

[Penya]

Originally Posted by Valezius

Szerintem logikailag levezették.

Aztán ugyan az eltérés nagyon kicsi, mert ennyire fölgyorsítani valamit elég költséges. De azért ezt a kicsit is meg lehet mérni.

Érdekes módon Mézga Aladár űrhajója, amikor nagyon gyorsan ment megnyúlt és ellaposodott

Arra gondoltam hogy a hosszkontrakcióra miként jöttek rá? Nekem valahogy nem tűnik logikusnak az h minél gyorsabb valami annál rövidebb, de az ok csak hiányos fizikai ismeretemiben keresendő : )

[Valezius]

Originally Posted by Penya

Arra gondoltam hogy a hosszkontrakcióra miként jöttek rá? Nekem valahogy nem tűnik logikusnak az h minél gyorsabb valami annál rövidebb, de az ok csak hiányos fizikai ismeretemiben keresendő : )

Tudom, hogy arra gondoltál...

Ha gyorsan megyünk belassul az idő, távolság=sebesség x idő, szóval ebből akár következhet is, de persze lehet, hogy teljesen hülyeség

[Penya]

Originally Posted by Valezius

Tudom, hogy arra gondoltál...

Ha gyorsan megyünk belassul az idő, távolság=sebesség x idő, szóval ebből akár következhet is, de persze lehet, hogy teljesen hülyeség

Ebben a képletbe nem szerepel a legfontosabb, a test hossza. Tartok tőle ennél kicsit bonyolultabb összefüggésekről lehet szó : ) Amúgy miért lassul az idő miért nem gyorsul? Lehet hogy buta kérdés, de a fizika órákat rendszeresen alfában töltöttem.

[Valezius]

Originally Posted by Penya

Ebben a képletbe nem szerepel a legfontosabb, a test hossza. Tartok tőle ennél kicsit bonyolultabb összefüggésekről lehet szó : ) Amúgy miért lassul az idő miért nem gyorsul? Lehet hogy buta kérdés, de a fizika órákat rendszeresen alfában töltöttem.

Hm ezt találtam. Einstein csak a fénysebesség állandóságát fogadja el, amiből máris következik, hogy minél gyorsabban haladunk annál lassabban telik az idő.

Azt hiszem, hogy magának a gondolatnak a lényege oly nevetségesen egyszerű, hogy szinte az egyszeregyen alapszik. A fénysugár sebessége a nyugvó étertengerben, vagy mondjuk az üres térben 300 000 km, azaz 1 másodperc alatt e térben 300 000 km-re halad. De mi már tudjuk, hogy a mozgó hajón — a repülő földön — ez az út nem 300 000 km, hanem valamicskével kevesebb. Valamicskét mondok, mert a föld sebessége a fénysugárhoz képest igen kevés, kb. 1/10000 része a fénysebességnek. Úgy, mint a motorcsónak esetében vagy a repülő madár esetében a mozgó útja a hajón mérve kisebb volt, mint a nyugvó vízen mérve, úgy a fénysugár útja is kisebb, mert hiszen az alatt az idő alatt, amíg a fény az útját megteszi, a hajó — a föld — előre haladt. A földön tehát, ismétlem, a repülő fénysugár útját kevesebbnek mérjük. De a sebesség mégis 300 000 km. A sebesség egy hányados: az osztandó az út > Az osztó kevesebb mint 1. Másként nem lehet, másként az egyszereggyel jönnénk ellentmondásba. De mit jelent az, hogy az osztó 1-nél kisebb. Einstein kimondta a merész szót: azt jelenti, hogy az az idő, amely a nyugvó vízfelületen (a nyugvó éterben, vagy mondjuk a térben) mérve 1 másodperc, a hajón mérve (a mozgó földön mérve) nem 1 másodperc. És természetesen, ha ellenkező irányú haladásról van szó, megint más ez az idő. Szóval: az idő mértéke nem lehet független azon rendszer sebességétől, amelyben a mérést végezzük.

[tulip]

Originally Posted by Valezius

Hm ezt találtam. Einstein csak a fénysebesség állandóságát fogadja el, amiből máris következik, hogy minél gyorsabban haladunk annál lassabban telik az idő.

Valezius által idézett szövegből számomra az jött le, hogy ez egy nevetségesen egyszerű dolog. Ennek ellenére nem értem a
példákat sem. Olvasom, hogy mozgó csónak itt, álló csónak ott, de mi volt a kísérlet azt érti ebből valaki? Sajnos én nem.
Magyarázza már el nekem valaki, -ha ez ennyire egyszerű,- hogy az s = v*t, ahol s a t idő alatt v egyenletes sebességgel megtett út
és a fény sebessége konstans ismeretekre támaszkodva miféle kísérletet kell elvégezni és pontosan mit tapasztaltak, amiből a következtetést
le lehet vonni.

[Valezius]

Originally Posted by tulip

Valezius által idézett szövegből számomra az jött le, hogy ez egy nevetségesen egyszerű dolog. Ennek ellenére nem értem a
példákat sem. Olvasom, hogy mozgó csónak itt, álló csónak ott, de mi volt a kísérlet azt érti ebből valaki? Sajnos én nem.
Magyarázza már el nekem valaki, -ha ez ennyire egyszerű,- hogy az s = v*t, ahol s a t idő alatt v egyenletes sebességgel megtett út
és a fény sebessége konstans ismeretekre támaszkodva miféle kísérletet kell elvégezni és pontosan mit tapasztaltak, amiből a következtetést
le lehet vonni.

Lehet, hogy be kellett volna idéznem az egészet.

Einstein elvégezte a gondolatkísérletet arra az alapra, hogy a fény sebessége MINDIG 300.000km/s (nem mért le semmit).

Ha ugye mész egy autóval 60-nal, szembe jön egy másik 60-nal, akkor egymás felé 120-szal mentek.

Na most ugyanez fényre: te mész 100.000km/s-mal a fény jön szembe 300.000km/s-mal. Ekkor ugye 400.000-nek kéne lennie amivel egymásfelé mentek.
NADE Einstein megmondta, hogy a fény sebessége mindig (persze vákuumban) 300.000km/s.

Tehát akkor hogy lehet feloldani ezt a paradoxont?
Amikor 100.000km/s-mal megyek az idő belassul.

Később amikor már voltak atomórák, akkor lemérték, hogy tényleg lelassul-e.
2órát egyszerre elindítanak az egyik gyorsan mozog a másik áll. Amikor a mozgó visszaér megnézik, hogy a 2óra mit mutat, és persze a gyorsan mozgón "korább" van.

[tulip]

Félre ne értsd, én hiszem hogy jó a relativitás elmélet, de szeretnék belőle legalább valami kicsit megérteni, azért akadékoskodok.

Originally Posted by Valezius

Ha ugye mész egy autóval 60-nal, szembe jön egy másik 60-nal, akkor egymás felé 120-szal mentek.

Na most ugyanez fényre: te mész 100.000km/s-mal a fény jön szembe 300.000km/s-mal. Ekkor ugye 400.000-nek kéne lennie amivel egymásfelé mentek.

És nem annyi?? Ez akkor most azt jelenti, hogy ha 400.000 km-re lenne valami egy felvillanó fényforrástól és 100.000 km/s sebességgel száguldana felé, akkor 1 másodperc múlva még nem észlelhetné a fényforrást? Ez azt jelentené, ha Te megállsz a felvillanó fényforrástól 300.000 km-re, attól a bizonyos valamitől 100.000 km-re, akkor 1 másodperc múlva vagy a fény nem érne oda vagy az a bizonyos valami nem érne oda csak azért,
mert egymással szembe haladnak?? Ezt nem hiszem el. Valószínűleg nem pontosan ez volt az elméleti kísérlet.

Originally Posted by Valezius

Később amikor már voltak atomórák, akkor lemérték, hogy tényleg lelassul-e.
2órát egyszerre elindítanak az egyik gyorsan mozog a másik áll. Amikor a mozgó visszaér megnézik, hogy a 2óra mit mutat, és persze a gyorsan mozgón "korább" van.

És mi van, ha az atomóra csak a műkédéséből adódóan viselkedik másképpen közel fénysebességnél? Elvégre a fény hullám is, lehet hogy ez a tulajdonsága a sebességével van összefüggésben, ezért lehet hogy interferencia okozza a nagy sebességgel haladó atomóra késését.