[aúú]

Gil előrefut és a földet vizsgálja míg a batárok oda nem érnek. Aztán kocogva melléjük sorol:
-5-6 szekér fordult itt az útra. A lovaik fáradtak már.
Feran megállítja a kocsikat mikor a távolban - a kocsiból kihajolva - ő is észreveszi a porfelhőt.
-Lassan napközépre jár. együnk egy kicsit.
A batárok félrehúzódnak az útról. A négy törpe nekiáll száraz uszadékfát és ágakat keresgélni, majd hamarosan kis tüzet raknak egy jókora vasállványos kanna alatt és teát főznek meg levest.
-Ki mit gondol a nyomokról? Karaván lehet? Ha az, mirét a szántón át jöttek és nem az úton? -kérdi Feran a teáját kortyolgatva.

Ha egyszer már megálltunk kiszállok a kocsiból, megmozgatom magam, aztán kérek egy kis teát, még nem vagyok éhes, úgyhogy a levest kihagyom. Míg elfogyasztom a teámat körbejárkálok, hallgatom ki mit beszléget.

Valószínű azokról van szó, akikről még a faluban beszéltek. Bizonyára csak elterelés volt, hogy Ifin felé mennek, ezért is tettek kerülőt és valószínűleg ennek köszönhető, hogy a lovaik is ilyen fáradtak.

Tömzsipöröly levest kavargatva kotyog közbe:
-Nem lehetnek mások? Elvégre nagy ez az ország.

De természetesen, lehetnek mások is.

- Szerintem Gil-nek lehet igaza. Ha ők azok bizonyára kerültek és fáradtak, no meg az 5-6 szekér is elvileg ezt igazolja, amit a férfi mondott a kikötőben, persze valóban más is lehet.
Lenne egy kérdésem!
- Miért követjük őket, vagyis mit akarunk tőlük?
Feran kissé csodálkozva néz rád:
-Nem követjük őket. Egyszerűen nekünk erre visz az utunk. Csak megfontolandó, hogy beérjük és lehagyjuk-e őket. Elvégre ha ők a hajóról vannak, akkor lehet, hogy ami miatt a kalózok elpusztítottak két hajót az náluk van. Kockázat.

Feran és Dhar beszélgetését végighallgatom, majd hozzá fűzöm:
- Ebben az esetben érdemes lenne vagy jóval leelőznünk őket, vagy jóval lemaradnunk. Meg tudnánk őket előzni egyáltalán?

Feran a távolságot becsülgeti.
-Gil talán jobban meg tudná ítélni, de szerintem csak vágtázva tudnánk őket a kikötő előtt eléggé lehagyni. Ha viszont legalább ekkora távolságot tartunk, csak késő este, vagy reggelre érünk a kikötőbe. Viszont nem szeretném hátulról vágtatva megközelíteni őket. Ha a hajóról valók, még a végén üldözőknek vélnek és a rémült menekülők nem riadnak meg semmitől, hogy megállítsanak minket. Két hajót már feláldoztak. Két batár mi ahoz képest?