[Chris]

- Kérje meg őket, hogy várjanak egy keveset - közlöm Ferannal.
Feran átadja az "üzeneted". Közben a kormányzó emberei elkülönülnek tőletek, vezetőjük pecsétes iratot ad át a hivatalnokok közül a rangosabbiknak aki gyorsan átfutja és biccent.
Az "utitársad" emberei is lassan kiválnak a kíséretedből, de ők jókedvűen búcsúzkodnak a kísérőidtől.
Illendő módon elköszönöm a társaságomban lévő famortól, továbbá örömömet fejezem ki, hogy velem tartott eddig, és hangot adok reményeimnek a mielőbbi viszontlátást illetően.
A férfi hasonló udvariassággal válaszol és jókívánságait fejezi ki neked, valamint reményét a mielőbbi viszontlátásra.
Ezután fordulok csak az érkezők felé, és a szokásos udvariasségi formulák után átadom nekik az uti okmányokat.
A hivatalnok komoly arccal átnézi az okmányokat, halkan mormolva magában. Elég gyorsan olvas, a szemei időnként a csapatból valaki felé villannak olvasás közben (úgy tűnik sorra ellenőrzi az okmányban felsorolt neveket. leírásokat).
A passzus végére érve lassan bólint aztán int az őt kísérő katonáknak és feléd fordul tiszteletteljesen meghajolva:
-Suessa Delorach! Az okmányok rendben vannak. Engedje meg, hogy jó utat kívánjak önöknek és mielőbbi visszatérést a Császár ege alá.
a katonák előre indulnak és utat nyitnak a batárok előtt. A kíséreted szótlanul átrendeződik a kocsid köré védelemnek és várja az indulási parancsot.