Mecsek 23
Engedve a nyomásnak és kihasználva, hogy itt a hétvége, akkor íme a beszámoló a Mecsek 23-ról.:)
Az előzmények kicsit más szemszögből:) :
Péntek délután nem sokkal 5óra után indultunk el Atival Kaposvár felé, sokkal elöbb nem is indulhattunk volna, mert 2 és fél órával korábban még a munkahelyemen rontottam a levegőt.:P
A főváros Pesti oldalán egy csiga is könnyedén leelőzhetett volna, olyan tempóban haladt a kocsisor.Indulásnál azzal poénkodtam, hogy 7 órakor érünk csak ki a városból, mint kiderült alábecsültem a menetidőt.:)
Budára átérve már szabad utunk volt egészen a végcélig.
A túra:
A hajnali "ébresztés", vagyis riadóztatás, a sorbanállás és az észheztérés(?) után irány a start helyszine...
A Mecsek 23 igazából nem is tudom miről kaphatta a nevét, a maga 24,4km-es távjával.:)
A startnál rákészültünk a túrára: reggeli, nevezés, öltözködés, hasonlók... majd 7:15-kor kezdetét vette a kaland.:)
Goldyékkal együtt mérhetetlen lelkesedéssel nekiindultunk... az utunk egy ideig azonos volt és körülbelül öt percen át tartottuk is a tempójukat, majd mikor végleg eltüntek szem elöl, onnantól csak azt próbáltuk kitalálni, hogy tulajdonképp hol is válik ketté a két túra útvonala.Csöndben megjegyzem, hogy én vagy kétszer véltem úgy, hogy "igen eddig volt a közös út", mint kideült nem.:)
A csipet-csapat másik fele megvárt minket a valós "útelágazásnál".Így volt módunk elköszönni tőlük és felmérni, hogy mennyit is haladtunk.:P
Goldy búcsúzáskor hogy még jobban felszítsa a lelkesedésünket elárulta, hogy egy nem éppen egyszerű kaptató vár ránk.:)
Az 23-as első ellenörzőpontja a Zengőn volt.Mi már az odaúton úgy éreztük, hogy túl rövid lesz a túra útvonala és hozzátettünk egy plusz kilómétert - biztos, ami biztos alapon - amikor nem vettük észre, hogy a csenevész fácskára festett jel egy ballos kanyart szeretne szinbolizálni.És már itt elkezdtem spontán pihenőket tartani a sárban.:)
Visszataláltunk a megfelelő útra és irány a Hegy.Felfelemenet mögöttünk újra felbukkantak Goldyék, majd el is tüntek a ködben(az ominózus cipőcsere).Elértük a pontot ott zsákmányoltunk pecsétet, csokit és már mentünk is tovább.A lejtőn lefele néha gyönyörködhettünk már a tájban, addigra elállt az eső.A köd, a szél és az elő, elő bukkanó nap eszméletlen dolgokra képes.:)
A második pontra(Cigány-hegyi kilátó), ha a sárban üldögélést nem számítjuk nagyobb nehézségek nélkül eljutottunk.Ám a pontot majdnem sikeresen kihagytuk... úgy szolt ránk késöbbi utitársunk, hogy ott egy pont, ha nem szól újabb pluszkilóméterekkel gazdagítjuk a túrát.:)
A Pásztorforrás volt a következő állomás, a két pont között nagyjából másfél kilóméter lett volna, ha... nem akarjuk szorgalmasan követni az itinert.:)
Lementünk a kilátótól, majd föl egy kisebb emelkedőn, ezt követően balra, csakhogy... ott, ahol mi balra fordultunk, ott majdhogynem vissza kellett volna fordulni.Elöttünk két túrázó szintén arra indúlt, ezért fel se tünt, hogy valami nem stimmel(Őket azóta se láttuk:) )Így mi haladtunk tovább a Z,S(háromszöget nem tudok ideügyeskedni:P) jelzésen... mentünk, mentük fel egy emelkedőn, közben Atival jókat beszélgettünk, kihasználva, hogy egy kevésbé meredek szakaszon haladunk, egyszercsak S+ jelzés jobbra, ugyan kit izgat az, nekünk piros jelzés kell... így hát mentünk és csevegtünk tovább... majd egy másik S+ jelzés el balra, ugyanmár, kit érdekel, nekünk a piros kell... tehát mi mentünk tovább és tovább, immáron egy hosszú lejtőn, egyszercsak kettévált a két jelzés... Hohó... ilyenről nem volt szó, meg már elég rég jövünk, másfél kilóméter hogy tűnhet ilyen hosszúnak, vegyük csak elő azt a térképet... ekkor láttuk, hogy jóformán lesétáltunk már róla, hátra arc, sipirc vissza.Visszafele találkoztunk három kissráccal, akiket visszatereltünk a helyes útra, itt már a szintidő veszni látszott.Visszaértünk az elágazáshoz(plusz 3,5-4km) és megleltük a helyes utat, maximum 10percre volt onnan a pont.:)Itt találkoztunk a korábban útbaigazítást adó sráccal és immáron hat főre kiegészülve mentünk tovább.
A gyerekek valahol a szakasz felénél lemaradtak, így önjelölt segítőnkkel(aki korábban maga is elkavart) együtt hárman értük el az utolsó pontot, ami a Máré-vár volt.
Itt az autóban üldögélő pontőrrel beszélgettünk egy keveset és kifújtuk magunkat.Röviddel érkezésünk után indultunk tovább.Már csak a cél várt ránk.
Kisérőnk(a nevére nemigen emlékszem) gyakorlottabb túrázó lévén hamar elhagyott minket egy nagyobb emelkedő közepe táján.:)
Az emelkedő teteje elött nem sokkal megjelentek a sereghajtók és tereltek minket végig a célig, ahova 15perccel a szintidőn túl 14:30-kor értünk végül be.
Innentől, már csak a Mecsek 1800-on résztvevő Goldyékért indított mentőakció volt hátra a napból, volt bennünk egy kis félsz, hogy miközben őket keressük, mi majd autóstúl tévedünk el, de félelmünk alaptalannak bizonyult.:)
A Mecsek 23-ból így kell Mecsek 30-at csinálni.:)))
Összességében nagyon jó kis túra volt, a Mecsekben gyakran elénk tárulkozó látvány: a felszálló pára, a felhők közt áttörő nap, sőt még a köd is - ami az elején még nehezítette a dolgunkat - feledhetetlen volt.
__________________
"Csak keresed magad,
Hogy mire vagy jó?
Csak kérdezed magad,
Hogy mire vagy jó?
Ha a szíved cserben hagy,
Mire vagy jó?
Ha a dühöd elragad,
Mire vagy jó?"
Last edited by Cassandra; 06-09-2006 at 20:21..
|
))
Linear Mode
