Verselő kedvű hódítósoknak :)

[Cassandra]

Originally Posted by Batu

Nagyon azért ne húzzatok le légyszi)

Már ki húzná le?
Nagyon jók, sőőőt, nekem a második még talán az elsőnél is jobban tetszik
Gratulálok hozzájuk, megérte fáradozni velük.

[Batu]

Jól van na. Csak olyan alamuszi vagyok néha

[Cassandra]

Originally Posted by Batu

Jól van na. Csak olyan alamuszi vagyok néha

Ne legyél, kár lenne, ha így lenne...

[dumdum]

Originally Posted by Batu

Jól van na. Csak olyan alamuszi vagyok néha

Zord külsőben gyünyörü lélek,
Ő a szövim ezért nem félek!
Gazdagságához fel nem érek,
Külgy kis piizet!KÉREK!


Nos Batu, ez kijött belölem mások nagy bánatára

[Cassandra]

Unatkoztam(megint)

Éjjel...

Fárasztó nap végén, ha a csatazaj már elült.
A közelgő éjszaka árnya megtört lelkedre ül,
S kardod kezedből kitépné, de te nem ereszted,
Szorítod, markolod, küzdessz érte, nem engeded.

Az éj hírnöke,
A hold vándora,
A sötétség küldönce,
A nap gyilkosa...
Megragad, magával ránt, kegyetlenül,
S te zuhansz tehetetlenül,
Kezed elernyed,
S kardod a porba hull menthetetlenül...

2006.09.01.

[Cassandra]

Idegen...

Egy halvány mosoly, ismeretlen arcon,
Egy halk szó, idegen hangon.
Lelkedig hatol mit most szemed lát,
Lelkedig hatol a szó, bár nem látod okát.

Nem látod az okot, de nem is keresed,
Nem bánod a szót, s nem is feleded.
Idegenként jön az árny, s idegenként távozik
De idegenként is szíved legmélyébe lopódzik...

2006.09.02.

[dumdum]

Sziasztok!Ezt találtam...

Szőke István Attila

"Szép múlt vagyok, hitet adó,
Jelen vagyok, szétáradó,
Jövő vagyok, lélek szőttes,
Magyar vagyok, örök győztes!"

[Cassandra]

Ősz

A meleg nyári napokat lassan feledjük,
Az ősz szele tombol immár felettünk,
Hajadba tép, miközben arcod simítja.
Őszi szél most könnyeid szárítja,
Bánatod a semmibe taszítja.

A fák kifakulnak,
Hamar levetik lombruháikat.
A fű elsárgul,
Sápadtan néz a semmibe hanyagul.
A madarak
Lassan ismét délre tartanak.
A vidék változik,
Változik, ahogy változol vele Te magad.

A meleg nyári napokat lassan elfeledjük,
Az ősz fellegei járnak mostmár fölöttünk.
Hajad halvány ezüstjével borítja,
Az őszi eső, mi könnyeidet mossa,
Eső, mi bánatod a fák gyökeréhez fonja.

Búval nézed az elmosódó nyárvégi eget,
S várod az őszt, mi millió szinével újra felemeli lelkedet.
A meleg nyári napokat immár elfeledtük,
S messze, a föld méjébe minden bánatot eltemettünk.

2006.09.06.

[Deni]

ömm.. ha már egyszer őszi lett a téma

sokszínű kezem
feléd rebben,
rozsdacsíkok
a szemedben.

csillagot
lámpafény szelíden
galamobot a völgy,
ha megpihen.

alkony zörgő
levelekben,
őszi rozsda
letört csendben.


hopp az kimaradt, hogy ez 1996-os megoldás

[Cassandra]

Jó kis vers ez Deni, furcsa, leginkább három különálló haikura emlékeztet(igaz annak nem felel meg a szerkezete), mert a természeti képeket azokban szokták ilyenformán megjeleníteni.