"Nagy Magyarország, Te sosem maradsz árva,
Mindig szívünkben élsz szeretetbe zárva.
Minden nemes magyar, kinek lelke tiszta,
Ősi országunkat együtt vesszük vissza."
__________________
Mert ott van az erő, az egyszerű magyarban
Egyenes derékkal, áll minden viharban BimmBimm (#233333)
__________________
"Érezd mikor vagy gyenge, tudd mikor vagy penge,ha valamiért küzdeni kell, magaddal szállj szembe!"
Ex-országaim:
Rotziel The Soul Reaver (#504659)[2/B]Ha megtámadsz sikítok (#528766)[2/B],Pozitron[5/Q]
Hajdanán-danában, szél, róna honában,
élt egy vitéz, neve Szépmező Szárnya.
Bölcs Puszta véréből, Arany Ős szívéből
tűz lelke hozta az Alsó Világra.
Véle élt családja, két testvérfi bátyja,
Széptüzek Lángja, és Jószél Fuvása
Két szépséges nénje, Nap urunk asszonya,
Délibáb, s Tengerbe Pillantó hona.
Dús fűnek növését, pataknak zenéjét,
rónaság békéjét egyvalaki bánta.
Kalamóna neve, baj sötét szelleme,
cselszövő Ármányak hű szolgája.
Szépmező Szárnya, s két testvérbátyja,
küzdtek, mint bírtak az ártó ellen,
de fegyver nem fogja, varázs nem bírja,
sötétbe fordult az Aranyos Szeglet.
Tűzkovács, látva ezt, fényt, tüzet, és vasat vett
nagy munkában bűvös kardot kovácsolt,
lángnak lett fegyvere, fény tiszta éneke,
gonoszságot üldöző, rútnak megártó.
Szépmező Szárnyának, róna gazdájának,
szép Aranyos Szeglet jó urának
juttatta kezére, Ármányt hogy elűzze
békében élhessen népe pusztának.
Szép Aranyos Szeglet azontúl virágzik,
erdeiben napsugaras dal hangzik,
Szépmező Szárnya, s Hajnal gyermeki
örökkön-örökké e földet védik.
__________________
ஜ۩۞۩ஜ
~~~ SHUT UP AND ENJOY THE HARDCORE ~~~
ஜ۩۞۩ஜ
The Following 3 Users Say Thank You to [HTPA]GeeForce For This Useful Post:
A történelem kezdetétől jöttünk,
Évszázadokon át lassan mozogtunk,
Gyakran titkos életet élve, küzdve azért,
Hogy a gyülekezés idejét elérjük...
Míg végül csak páran maradtunk,
Akik a végsőkig harcoltunk.
Még soha senki nem tudta,
Te is közénk tartozol.
Most már tudjuk: miénk lesz a győzelem!
Őseinknek véres kardja, mutasd nekünk az utat,
Honfoglaló magyaroknak utódai hullanak,
Harcosaink kiűzték földünkről az idegent,
Dicső néped visszahív, újra zengi a neved;
Ó, Magyarország, miért nem süt már rád a nap?
Ó, Magyarország, miért vagy boldogtalan?
Ó, Magyarország, ha te is érzed amit én,
Jó lenne már végre, ha felébrednél!
Történelmünk kezdetétől nagyok voltunk, s híresek!
Kalandozó hadjáratunktól Európa rettegett!
S nézd meg, hogy mivé lettünk, mit hoztak a századok;
Bosszúra csak bosszút, s hatalomra a lázadót...
Ó, Magyarország, miért nem süt már rád a nap?
Ó, Magyarország, miért vagy boldogtalan?
Ó, Magyarország, ha te is érzed amit én,
Jó lenne már végre, ha felébrednél!
Történelmünk kezdetétől nagyok voltunk, s híresek!
Kalandozó hadjáratunktól Európa rettegett!
S nézd meg, hogy mivé lettünk, mit hoztak a századok;
Bosszúra csak bosszút, s hatalomra a lázadót...
Ó, Magyarország, miért nem süt már rád a nap?
Ó, Magyarország, miért vagy boldogtalan?
Ó, Magyarország, ha te is érzed amit én,
Jó lenne már végre, ha felébrednél!
1920. Június 4.
Ezen a napon egy nemzetet bénított meg a fájdalom...
Trianonban eltemették a magyarság egyharmadát...
Azóta az idegenbe szakadt magyarok,
Mint kisebbség élnek a saját földjükön...
Ó, Magyarország, miért nem süt már rád a nap?
Ó, Magyarország, miért vagy boldogtalan?
Ó, Magyarország, ha te is érzed amit én,
Jó lenne már végre, ha felébrednél!
Egy mosókonyhában jól kitaláltam én azt, hogy mi lesz,
azt, hogy majd mi lesz; lent párás háztetők -
tíz évvel ezelőtt.
Egy mosókonyhában, szükséglakásban éjszaka volt, sötét,
utcáról kaptam a fényt, de én tisztán láttam ott,
minden megvilágosodott:
Magamat láttam tíz év múlva itt,
hallottam ezt, a mostani dal hangjait,
és attól féltem: nehogy majd ez legyen,
csak tíz év múlva ne ez a dal legyen!
És attól féltem: nehogy majd így legyen,
csak tíz év múlva ne ez a dal legyen!
Egy mosókonyhába - bár kitaláltam és azt, hogy mi lesz,-
a jövőt kértem én, hogy bármit is akar,
ne, ne ez legyen a dal.
Egy mosókonyhából neki a világnak, mindegy az, hogy mi lesz,
az, hogy majd mi lesz, csak ne ez a dal legyen
túl, túl az éveken.
Magamat láttam tíz év múlva itt,
hallottam ezt, a mostani dal hangjait,
és attól féltem, nehogy majd ez legyen,
csak tíz év múlva ne ez a dal legyen!
És attól féltem: nehogy majd így legyen,
csak tíz év múlva ne ez a dal legyen!
Csak tíz év múlva ne ez a dal legyen!
Csak tíz év múlva ne ez a dal legyen!
Csak tíz év múlva ne ez a dal legyen!
Csak tíz év múlva ne ez a dal legyen!
Nagyon szeretem ezt a dalát/is/.
__________________
Az egyetlen dolog, ami szükséges a Gonosz diadalához,
hogy a jó emberek ne tegyenek ellene semmit."
(Edmund Burke)
Magyarnak lenni: büszke gyönyörűség! / Bakay Kornél /
The Following User Says Thank You to Topsy For This Useful Post: