Annyi rosszat olvastam már erről a túráról, hgy muszáj vagyok az ellenoldalra állni, és azt mondani, hogy nekem kifejezetten tetszett. :)
Néhol ugyan valóban volt lehetőség az eltévedésre, de ezt ellensúlyozta máshol a teljesen világosan kirajzolt nyíl, ami direkt a túra miatt volt odatéve, egyértelmű irtányt mutatva, hogy merre is kell menni:
Sokan gondolták, hogy egy kellemes 20 kilométeres sétában lesz részük, ez nem jött be. :) Mivel mi lusták vagyunk, az utolsók között indultunk, majd szép lassan kezdtük beérni a többieket, akik már rég kifutottak a szintidőből. Ez persze nem véletlen, mert a terep nem volt a legbarátibb, és a templom-rom-nál szerintem én is gond nélkül mentem volna előre még sok-sok kilométert, ha nem csapódunk a környéket már ismerők mellé. :) Hát igen, ha a térképen valamit az út másik oldalára rajzolnak, akkor biza az ember hajlamos hinni a térképnek, de ezentúl óvtosabbak leszünk. :)
Egy ideig nem felejtem el a derékig érő fűben, szakadó esőben való átevickélést, majd az ezt követő, kövekkel dúsított pár kilométert. A talpam erősen megérezte ezeket a köveket. :)
A túra elején még a naptejen gondolkoztam, de hamar beláttam, hogy az tette jól, aki inkább kullancsriaztóval fújta be magát. :)
No de a jó részeit igértem a túrának. :) Ilyen volt, hogy 16 ellenőrzőpontot kellett felkutatni, így nem unatkoztunk. :) A haladás látszatát keltette, ahogy az igazolófüzet folyamatosan telt meg a pontokkal. :) Jah, és találtunk +1 ellenőrzőpontot, az "IC" betűk nem hiányoztak senkinek? :)
Egy-két látnivaló útközbenről... Még napos és száraz volt az időnk, amikor a reptér mellett mentünk el. Néhány leszállás ugyan elég hangosra sikeredett, de nem pánikolt senki, lehet, hogy ez így volt a jó. ;)
A libanoni cédrusnál is még jóidőnk volt. Hmm, tulajdonképp félútig egész jóidő volt (utána meg valamiért sokkal kevesebb kép készült ;)).
Az Árpád-kilátó már ismerős volt a Tojás 20-ról, bár itt már az eltelt idő alapján lehetett tudni, hogy ez problémásabb lesz, mint a Tojás volt. :) Íme egy kis városi látkép a kilátából:
A túra végére már olyan hangulatban voltam, hogy egy hétig nem akarok zöldet látni. :) Egy kis ízelítő abból, hogy miért:
Fák, fák, tornyok, fák, tornyok, fák... :) Itt már esett:
És végezetül a híres Oroszlán-szikla:
Eső nélkül tűrhetőbb lett volna, de így sincs okunk panaszra. 15 percünk maradt is a szintidőből. ;)
Jó kis túra volt ez, de első túrának azért nem ajánlanám.