Előhozom megint ezt a témát. Szerintem sokkal fontosabb, mint a rengeteg személyiség javaslat.
A felfedezés nehezítése (ami alapvetően szükséges volt), 2 problémát vetett fel nagyobb területen (2948 heki felett)
-szinte lehetetlen átjutni az országoknak az 1A pontlista nagy szakadékain.
-a bányát tartó termelő országok lettek a fő célpontjai a hadis országoknak, mivel védelmük termelésük következtében gyengébb. Ez még nem lenne baj, de ha beverik őket és visszafedeznek, ugyanott tartanak, mint korábban, de jóval magasabb fedezési rátával. Néhány vesztes csata és visszafedezés után olyan magas lesz a felfedezési rátájuk, hogy képtelenek felfedezni.
Javaslatom, mely korábbi javaslatom továbbfejlesztése, enyhíti ezt a 2 problémát:
A 2948 hektár feletti felfedezési képleten (Szükséges katona: (terület / 100) ^ 1.6 * (1 + felfedezési arány * 2)) nem változtatnék. A felfedezési arányon módosítanék:
1. Minden körben minden aktív ország felfedezési arányából levonunk annyit, hogy a felfedezési arány 1000 kör alatt 10%-t csökkenjen. (0,01%-t). Így a felfedezési arány negatív is lehet, ami azt jelenti, hogy a ráta nélküli alapfelfedezést csökkenti!
Nézzünk egy példát. 10000 hektáros ország 10%-s felfedezési rátával most 1902 katonával tud felfedezni egy hektárt. Ennek az országnak 1000 kör elmúltával nullázódik a felfedezési rátája, tehát a felfedezés katonaigénye 1585 fő lesz. Újabb 1000 kör elteltével a felfedezési ráta -10% lesz, ami 1268 fős katonaigényt jelent.
Másik példa. Feljut egy új ország az 1A-ba. Hadisként elég szépen halad felfelé és felfedezés nélkül eljut 3000 kör alatt 13000 hektárra. A környékén nincs ellenfél. 50-100 körre van a következő ország. Mivel a felfedezési rátája 0, 2412 katona kell 1 hektár felfedezéséhez. Javaslatom szerint a felfedezési rátája -30%, tehát 1 heki felfedezéséhez elég neki 965 katona. De ha 4000 kör alatt jut el 13000 hektárhoz felfedezés nélkül, akkor a katonaigény 482 katona lesz 1 heki felfedezéséhez.
2. A felfedezési arányt a földvesztés nem befolyásolja. A háborúval szerzett föld a pozitív felfedezési arányt csökkenti, mint most is. A negatív felfedezési arány elképzelésem szerint nem változna földfoglaláskor.
3. Felfedezéskor természetesen a felfedezési arány növekszik. Ha egy 10000 hektáros ország felfedezési aránya a felfedezés előtt -20% volt, akkor úgy számolnék, mintha eddig -2000 hektárt fedezett vola fel. Ha most felfedez 1000 hektárt, akkor a felfedezett területe -1000 hektár lesz, így a felfedezési aránya -9.09% lesz. (-1000/(11000/100))
4. Bányát tartó országoknál, ha felfedezési arányuk pozitív, akkor körönként nem 0,01%-t vonnák le felfedezési arányukból, hanem többet. Ha valaki 10% bányát tart, akkor körönként 0.1%-t (bányák százalékos aránya / 100) vonnák le. Így 10% felfedezési arány kb 4 nap alatt nullázódik. Ha a bányát tartó ország felfedezési aránya negatívvá válik, akkor nem kap kedvezményt bányáira, tehát neki is 0.01%-t csökken a felfedezési aránya.
5. Bármekkora is a felfedezési arány, 1 hektár felfedezésének katonaigénye nem csökkenhet 225 fő alá.
Na, ennyi.
Szerintem javaslatom a felvetett problémákat megoldja, miközben a rendszeresen felfedezéssel haladó országoknak a felfedezés szinte semmit sem változna.
Látom elfelejtetted hamar milyen a kisorikból álló klánok élete 
Linear Mode
