Az Ezüst hold könnyei

[Chris]

Reggel összapakolom a holmimat, és felöltözöm (utazóruha, fejkendő), aztán kinézek, milyen nyoma van a tegnap történteknek. Ha a sátram nagyon reménytelenül néz ki (mocskos, gyűrött, stb) akkor ott hagyom ahol van, nincs kedven levakarni róla a szutykot, majd veszek másikat. Körbepillantok, ki van már ébren, és hogy lehet-e valakitől reggelit kérni. Étkezés után megvárom, hogy a többiek elkészüljenek, és beszálljanak. Szeretnék utolsó ként beszállni a batárba, attól függően ki hol helyezkedett el.

[VérGyöngyTyúk Z]

Mikor eljön a reggel és Gil megszünteti a védőgömböt Tömzsipöröly és egy másik törpe nekiáll reggelit készíteni, hideg sültekből meg kenyérből. A másik két törpe a sátrakat letakarítja, szétszedi és elrakja.
Ryel sátrát is szétszedik, de nem tudják eldönteni hová pakolják. íshar és Meríín nekiállnak hogy tisztítsanak egy kis utat a kocsiknak, majd segítenek befogni a lovakat.
Az Atyát is felrázzák álmából.
Miután mindenki evett nekikészültök az indulásnak.
Tömzsipöröly és a másik számszeríjas törpe ismét a tetőn, Íshar és Meríín ezuttal a bakon, a hajtó törpék mellett foglalnak helyet. Feran az első kocsihoz indul.
Ki melyik kocsiba száll?

[aúú]

Ha már voltak olyan kedvesek szétszedni a sátramat, akkor ha nem tús szutykos, akkor elpakolom a tarisznyámba.
Nem túl koszos. 1-2 zöldes folt maradt rajta a levelektől, de egyébként elég tiszta.

Mivel nekem kicsit kényelmetlen volt a batáron utazás, meg amúgy is hozzá szoktam már az engem körülölelő szellőhöz, így én ha nem baj, akkor a legközelebbi megállásig inkább saját lábamon mennék.
Kicsit csodálkoznak ezen a törpék és Feran is felvonja a szemöldökét, de nem ellenkezik.

Az atya feltűnően keveset eszik és iszik, és alig beszél valakivel is (arca tűnődő, de azért derüs). Inkább csak kéz és fejjelekkel válaszolgat, induláskor ugyanabba a kocsiba száll be ismét.
Az üléseket visszahajtották fekvőböl a törpék, kényelmesen el tudsz helyezkedni.


Reggel, mikor felkelek megmosakszom megreggelizek és elkészülök. Beszállok abba a batárba, amin Tömzsipöröly van. Megis kérdem tőle, hogy leváltsam-e, bár nem értek azokhoz a monstrumokhoz a batár tetején.
A törpe vigyorogva néz le rád:
-Nem kell felváltanod barátom. Meg aztán csak kényelmetlen lenne neked idefenn az ülés. Én könnyebben lehúzom a fejem az ágak elől.

[Chris]

Miután mindeki elhelyezkedett, beszállok abba a batárba, ahova Feran is ült, lehetőleg mellé, amennyiben ott nincs hely, akkor vele szemben.
Be tudsz ülni mellé.
A kocsik kerekei csikorognak ahogy keresztültörtök a törmeléken. A falu felé kanyarodtok ahol nagyban folyik a helyreállítás. A félig elsüllyedt hajó használható dolgait nagyban "mentik" kifelé. Feran megállítatja a kocsit és a munkálkodó férfiaknak kiállt:
-Jó reggelt! Mi történt az éjjel? akkora viharszél csapott ránk a dombok közt, hogy azt hittük itt a világvége.
Egy közelben dolgozó férfi felnéz.
-Kalózok nekiestek a hajónak. Előtte valami ördöngős dolgot csináltak mert a tengeren a másik hajóból akkora láng jött ki, hogy aszittük az istenek sújtottak rája.
Még szerencsénk, hogy az öreg Gerbe szólt tennap reggel, hogy rossz este lesz. Meg aztán vót más figyelmeztetés is. De hálégnek alig esett baj.
Az egyik közelebb lépő férfi rápisszeg, mire meggyorsítja a szavait:
-De minek is fecsegek. A kalózok gyüttek a hajós idegenek meg mentek. Csak azt sajnáljuk egyedül, hogy a dagadtpofájút aki a hajóval jött nem kapták itten. Az mán tennap hajnalba, kikötés után elhajtott hat szekérrel ifin felé.

Feran megköszöni a tájékoztatást és indulást int.
A falut hamar elhagyjátok és nemsokára kiértek a dombok közül is.
Sík terepen haladtok a tengerrel párhuzamos úton. Másik oldalatokon szélesen húzódik a friss vetés.
Gil könnyedén kocog a kényelmes tempóban haladó batárok mellett.
A vezető szekéren Íshar valamit kiállt mire Meríín feláll a bakra és úgy kémleli a távolt.
Íshar kinyit egy kicsi ablakot és beszól az utastérbe:
-Mesze előttünk vannak az úton. Porfelhő, kocsi vagy több. Meg valami oldalút van gázolva a vetésbe. Mingyárt odaérünk.
-Meeríín ugyanezt közli a többiekkel is és Gil-nek is lekiabálja.

[aúú]

Gil előrefut és a földet vizsgálja míg a batárok oda nem érnek. Aztán kocogva melléjük sorol:
-5-6 szekér fordult itt az útra. A lovaik fáradtak már.
Feran megállítja a kocsikat mikor a távolban - a kocsiból kihajolva - ő is észreveszi a porfelhőt.
-Lassan napközépre jár. együnk egy kicsit.
A batárok félrehúzódnak az útról. A négy törpe nekiáll száraz uszadékfát és ágakat keresgélni, majd hamarosan kis tüzet raknak egy jókora vasállványos kanna alatt és teát főznek meg levest.
-Ki mit gondol a nyomokról? Karaván lehet? Ha az, mirét a szántón át jöttek és nem az úton? -kérdi Feran a teáját kortyolgatva.

Ha egyszer már megálltunk kiszállok a kocsiból, megmozgatom magam, aztán kérek egy kis teát, még nem vagyok éhes, úgyhogy a levest kihagyom. Míg elfogyasztom a teámat körbejárkálok, hallgatom ki mit beszléget.

Valószínű azokról van szó, akikről még a faluban beszéltek. Bizonyára csak elterelés volt, hogy Ifin felé mennek, ezért is tettek kerülőt és valószínűleg ennek köszönhető, hogy a lovaik is ilyen fáradtak.

Tömzsipöröly levest kavargatva kotyog közbe:
-Nem lehetnek mások? Elvégre nagy ez az ország.

De természetesen, lehetnek mások is.

- Szerintem Gil-nek lehet igaza. Ha ők azok bizonyára kerültek és fáradtak, no meg az 5-6 szekér is elvileg ezt igazolja, amit a férfi mondott a kikötőben, persze valóban más is lehet.
Lenne egy kérdésem!
- Miért követjük őket, vagyis mit akarunk tőlük?
Feran kissé csodálkozva néz rád:
-Nem követjük őket. Egyszerűen nekünk erre visz az utunk. Csak megfontolandó, hogy beérjük és lehagyjuk-e őket. Elvégre ha ők a hajóról vannak, akkor lehet, hogy ami miatt a kalózok elpusztítottak két hajót az náluk van. Kockázat.

Feran és Dhar beszélgetését végighallgatom, majd hozzá fűzöm:
- Ebben az esetben érdemes lenne vagy jóval leelőznünk őket, vagy jóval lemaradnunk. Meg tudnánk őket előzni egyáltalán?

Feran a távolságot becsülgeti.
-Gil talán jobban meg tudná ítélni, de szerintem csak vágtázva tudnánk őket a kikötő előtt eléggé lehagyni. Ha viszont legalább ekkora távolságot tartunk, csak késő este, vagy reggelre érünk a kikötőbe. Viszont nem szeretném hátulról vágtatva megközelíteni őket. Ha a hajóról valók, még a végén üldözőknek vélnek és a rémült menekülők nem riadnak meg semmitől, hogy megállítsanak minket. Két hajót már feláldoztak. Két batár mi ahoz képest?

[Massza Rex]

Atya feltűnően sokat imádkozik, ebéd időben csak egy kevés vizet vesz magába. Most először láthatjátok gyakorolni fegyverével (hosszú kard), az öregség már eléggé kikezdte a vívó tudását, vágásai, szúrásai egy képzett harcos számára lassúak és erőtlenek.
Íshar és Meríín nézik ahogy gyakorolsz. A törpék csak rádpillantanak aztán egymásra. Látod az arcukon, hogy nem tartanak túl nagyra fegyverforgatóként.
Íshar viszont elégedetten bólogat Meríín mellett. Mikor befejezed a gyakorlatod megszólal:
-Könnyebb fegyver nem jobb? Atyának kellene vékony penge éles és könnyű. Tenne rá mágia és lenne jó bárki ellen.

[Chris]

Ferannak:
- Ha nem túl sürgős az utunk, akkor a távolság megtartása mellett kellene tovább haladnunk, éjszakára a szabadég alatt pihenni - látszik, hogy nem vagyok oda az ötletért - majd reggel folytatni az utat a kikötőbe.
-Holnap indulnánk hajóval. Úgyhogy valamennyire ráérünk, persze lehet hogy várnunk kell a hajónkra. Támogatom az elképzelésedet. A mostani távolságot tartjuk meg. Ha megállnak nem megyünk sokkal közelebb és semmiképpen nem egyesülünk velük.
Feran körbenéz a társaságon:
-Akkor ha nincs más hozzászólás induljunk tovább. Gil! Kérlek ellenőrizdd időnként mekkora távolságra vannak előttünk. Nem akarok bonyodalmakat.

[aúú]

Rendben.
Időnként előre megyek és megnézem őket magamnak kicsit jobban.

[Massza Rex]

Ísharnak: Ehhh, van ennél könnyebb pengém is, mellyet maga Krad ad nekem, ha kérem, de csak vész esetén használom. Ne haragudj, de ma nem beszélhetek veled sokat, majd holnap elmondom miért. (félmosoly)
-Rendben. Majd beszél holnap.

[Pettyes]

- Hmmm esetleg Íshar és Meríín barátaink megnézhetnék őket, úgyis jól boldogultak a feltérképezésben a kikötőben is. Talán kiderülne az is, hogy miért olyan sietős nekik. Talán ha tényleg van valami náluk, ami értékes, esetleg a későbbiekben a mi hasznunkra is válhat. Meg Gil is segíthet ezzel az eltűntetős dologgal...
- Persze ha nem tartjátok jó ötletnek megértem! Én is jobban szeretem a békességet...!
Meríín a fejét rázza:
-Mi nem tud túl jól rejtőz itt. Kellene őket gyorsan utólér, mi pedig - körbemutat az alig lábszárig érő vetésen - nem tudunk alacsonyan gyorsan megy.