Hollószárnyak

[Pettyes]

Miután befejeztem az étkezést felmegyek és leváltom Grent. Mivel Farkast és Grent és Stancilt láttam, de a többieket nem, így körbennézek, mielött leváltom Grent, hogy mindenki jól van-e.
Evés közben látod és hallod, hogy Farkas egy férfival beszélget pár asztallal arrébb.
Jól vannak.

[VérGyöngyTyúk Z]

Odaköszönök Farkas-nak meg annak akivel beszélget:
-Jó étvágyat! Üdvözlöm Uram! - biccentek a férfi felé - akad még egy kis hely itt számomra, ha nem zavarok?
Az asztal kétszemélyes, és a feltálalt ételek italok elfoglalják az egészet.
- Húzzon ide egy asztalt meg egy széket, aztán foglaljon helyet - mondja neked a férfi, aztán a csaposra néz: - Még egyet mind a két szokásosból!

Farkas: ahogy eszedbe jut, hogy milyen morcosan érkezett ide a férfi, és milyen barátságtalan volt veled eleinte, elcsodálkozol, hogy Grennek is rendel, de mivel a te kedved is sokat javult, végül az egészet betudod annak a kék löttynek, és a pálinkának.

[VérGyöngyTyúk Z]

A közelben ha akad üres asztal, meg szék akkor odahúzom (találasz mind a kettőt, épp az az utolsó üres asztal):
-Köszönöm, de nem akartam zavarni tényleg. - mondom a fickó felé - Kőszakál klánbéli Gren vagyok, Tarin-ból, de egy ideje az utam járom.
- Üdvözlöm! Entar vagyok, és nem zavar. De akár tegeződhetnénk is, ha már egy asztalnál fogunk mulatni.
-Üdvözlöm Entar! - biccentek újfent felé - Ha meg nem sértem nem fogok mulatni, csak vacsorázni és ... - kissé szúrós pillantással végigmérem Farkast meg az előtte lévő korsókat - azt hiszem jobban tenné Farkas is, ha kissé felfüggesztené az ivást. Legalábbis ami az alkoholt illeti.
- Jaj de szúrós kedvében van! - méltatlankodik - Ha csak vacsorázni akar, van más asztal is, vagy ezt is a helyére tolhatja! A barátja meg majd eldönti mit akar, felnőtt ember, szerintem nincs szüksége arra, hogy valaki pesztrálja!
Fejet hajtok Entar felé:
-Megértettem és elnézését kérem amiért esetleg megbántottam.
- Nem bántott mag, csak nem értem mire fel ez a nagy savanyúság, mikor valaki meginvitálja önt mulatni.
Elhúzom az asztalt és a széket vissza a helyére, aztán még visszalépek Entarékhoz:
-De Önnek is meg kell értenie, hogy aki mulatozással akarja megszolgálni a bérét azt nem biztos, hogy sokáig alkalmazzák. Nem tesz túl jót a hangulatnak, ha egy csapat tagjai nem tudnak pihenni, mert nem bíznak társaik józanságában és abban, hogy nem tompítja valami az érzékeiket. - közben elég célzatosan nézek Farkasra. - a hangulaton túl pedig az egészség is rohamosan romolhat a sok italtól. Vagy például egy nyíltól amit nem észlel időben valaki.
- Ez rendben is van, de nekem honnan kellene tudnom, hogy maguk úgymond dolgoznak itt? Nincs a homlokukra írva...
Ekkor indulna ki a pincér az újabb adag étellel, de Entar int neki, hogy vigye vissza.
Meghajtom magam kissé Entar felé aztán felmegyek és veszek elő a zsákomból ennivalót. A lenti ételtől pillanatnyilag elment a kedvem.
Kiülök a folyosóra Alysium mellé és ott eszegetek. Morcos arccal, láthatóan eléggé dühösen fortyogva.

[Chaos]

Miután elfoglaltam a szobámat eszek valami finomat és utána lepihenek.
Alysiumnak amikor már őrködik:
-Most lepihenek éjfél felé kelts fel vállalom a második éjszakai őrséget.
Morelnek:
- Rendben, felfoglak kelteni időben, ha rajtad a sor. Addig is pihenj, mert hosszú az éjszaka.

[Pettyes]

- Hmmm, Gren mi meglepetés! Miért nem a lenti étket eszed, tán megmérgezték? - enyhe mosoly ül ki az arcomra, ugyanakkor a fajdalom is érzékelhető, amit akkor balgaságom miatt éreztem.
- Mostanában nagyon morcos vagy! Bár én sem vagyok az a mulattató féle, de néha ki kell kapcsolni - kacsintok felé.
Időnként jót tesz egy séta is, hogy elszálljon a mérgünk - intézem mondandóm Gren felé.
Alysium-nak:
-Kissé összezördültem egy helybélivel. -morgom - Lent esznek-isznak MULATOZNAK - megemelt, de nem kiabáló hangon, inkább felháborodottan - Farkas-sal. Próbáltam finoman célozni rá, hogy Farkasnak nem kellene annyit innia, erre megsértődött a fickó. Valamiért egyre inkább az az érzésem, hogy nő a teher a válunkkon.
Összehúzott szemöldökkel meredek magam elé és alaposan megrágok egy falatot:
-Az eredeti csapatból csak ketten vagyunk már Morel-lel. Plussz a Stancil kölyök. A társaink vagy meghaltak vagy leléptek mert megrémültek valamitől. Az Úrnőt, az egyetlent aki érti mit mond a Nagyúr, kishíján megölték. De Farkas csak mulat. Nem bántani akarom, távol álljon tőlem, de a helyében jobban figyelnék mit és mennyit iszom. Főleg, ha elvben fizetnek valamiért. - megrázom a fejem - Lehet, hogy bajnok gladiátor, meg erős, meg egyéb, de úgy tűnik nem kísért-védett még senkit.
Grenhez:
- Nos szerintem igazad is van meg nem is. Mindenkinek jár egy kis kikapcsolódás, még az őrzés feladata mellett is, mert beleőrülnénk, ha csak feszített figyelésben járnánk-kellnénk. Mindenkinek meg van a módja miként kapcsolódik ki. Másrészt igazat is adok Neked, hisz egy esetleges csetepatéban nem nagyon vesszük hasznát egy ingatag harcosnak, de ha egy kicsit tartod az ellent az íjjam támogat, ettől nem kell tartsál - válaszolom, nyugtató hangon Grennek.
- Egyébként, ha jól hallottam, amiről beszélgettek Farkas csak puhatolódzik a város felöl, hamár semmit nem tudunk, jó az, ha valami helyismeretünk lesz.
- Hanem aztán a feszültséged Neked is oldanod kellene. Megkérhetnéd Deneirát, hogy masszírozzon meg, talán ez nem nagy kérés - msolygok legugolva a törpéhez.
- Tudod, ha elf nő lenne - egy picit elgondolkodom - a szépsége meg van hozzá...
- A maszírozás nem is oly rossz ötlt - mosolygok.
- Reggel meg is kérem, ha nem lesz fáradt és nincs más teendője.

Ezután felállok, bekopogok a Nagyúrékhoz, hogy jól vannak-e. Ha megnyugtató a válasz, akkor visszalépek Grenhez.
Az úrnő szól ki:
- Rendben lenni minden, de ne zavarni már többet, ha nem lenni fontos, a gyermek alszik.

Grennek:
- Menj egyet aludni, Rád fér, lazulj el. Jobb a békesség, nem kell a feszültség a csapatba, ahogy mondtad kevesen vagyunk és számítanunk kell a másikra, de ha belekötünk egymásba az nem vezet jóra. Még így is vagyunk öten, akik józanok - kacsintok Grenre.
- Jó volna majd, ha kiderítenéd mi a célunk itt és meddig maradunk, mert engem mindig elutasító válasz ért, nem értem az emberek szeszélyeit, de aggaszt, hogy olyan városban vagyunk, amit nem ismerünk és ki tudja meddig maradunk. Majd beszélhetnél a Nagyúrékkal, mire kell felkészülnünk. Jó volna ismerni az összes ellent.
Aztán visszaülök a székemre és tovább őrködöm.
Alysium-nak:
-Jó füled van. Erről nem tudtam. Kissé idegesített, hogy iszik. Meg aztán az az Entar fickó is beképzeltnek tünt, túl hamar ítélkezett. De abban igazad van, hogy kissé feszült vagyok. Viszont Deneira-val kapcsolatban nem egyezik a véleményünk. Szerintem túl lágy talán. Nem mondom, hogy alkalmilag visszautasítanám, de lehetne alacsonyabb, izmosabb, kicsit erőteljesebb és egy dús fekete szakáll se válna hátrányára. Megyek gyakorlok egy kicsit, bár ha üllő mögé álhatnék az nyugtatna meg a legjobban. Mindenesetre köszönöm, hogy segíteni akarsz. A Nagyúréktól meg inkább később próbálok információt szerezni, nagyon morcosan hangzott az úrnő.
Elmosolyodom, amikor Gren leírta, hogy Deneira hogy nézne ki... Persze az ő izlésük más.
Grenhez:
- Ahogy gondolod, de oldódj barátom.
- Még egy kérdésem lenne. Értesz a nyílvessző készítéséhez, ha esetleg elfogyna, mert akkor bátabban tüzdelem az ellent - széles mosolyt vetek Gren felé.
Előveszek egy nyílat és átnyújtom felé, hogy megvizsgálja.
- Valami hasonlót, ha tudsz készíteni.
Ezután visszaveszem a nyílvesszőt, elrakom. Utána jó edzést kívánok Grennek, majd elnézem, ahogy távolódik. Megcsóválom a fejem és közben elmosolyodom.

[Massza Rex]

Grennek arcmimikával próbálom jelezni, hogy majd később megbeszéljük.

Entar felé (mikor már Gren elment):
-Hmmm...jú törpike ez a Gren, csak há naon komulyan vösz mindent. Valúban dógozunk, ögy fontus Nagyúúúra vigyázunk, tübbek közt, azé is írdeklődüm a várus iránt, me biztus lösz valami baj. (Farkas úgy gondolja ez a gyors nem várt irányú és formájú utazás bizton megzavarta a követőket, tán még el is veszítették a nyomokat)
Különös ögy fickó vagy Te halod, ki sem néztem vúna belüled, hogy így iszól, mög eszől.
- Én nem dolgozom - vonja meg a vállát. - Az evésről meg ivásról meg annyit, hogy mit tehetnék ha egyszer éhes vagyok és szomjas? - kérdi vigyorogva.
- Te maradsz itt lenn estére, vagy mész dolgozni? - kérdi komolyabb hangon.
- Az űrség ögész ömberes feladat, így szükség lösz rám. Lösz ...valami itten este?
- Majdnem minden este van itt valami, a házigazda szereti ha teltház van - mosolyodik el - Ma valami dalnok jön, meg néhány táncos és pár mutatványos.
- Mögyek mögbeszílem az űrködést, aztán kiderül itt löszek e vagy sem...

Felcaplatok, megkeresem Grent. Épp sikerül még elcsípned, mielőtt gyakorolni indulna.
Grennek:
- Hugyan lösz az örködés? Van már elkípzelés?

[Chris]

Massza Rex: hogy haladjanak a dolgok, megelőlegezem Gren válaszát:
Alysium kezdi az örséget, éjközépkor pedig Morel váltja fel.

[Massza Rex]

Grennek:
- Akkú jú, lönt leszek, ögy csumó dulgot mögtudtam má a várusrúl. Nöm köll aggúdni, júl bírom a piát.

Lecammogok és ha még adott a helyzet, akkor visszaülök a helyemre.
A helyed nem foglalt, a félbehagyott vacsorád, és az italod az asztalon van még. Entar láthatóan megörül, mikor visszatérsz.
- Mire befejezzed az evést itt lesz az a dalmondó is - közli veled lelkesen.
Ahogy szétnézel a helyiségben észreveszed, hogy igencsak megszaporodtak a vendégek, A legtöbbjük vidáman cseverészik, és iszogat, időnként a bejáratfelé pillantva.
- Hölyes, ögy jú mese mindig jöhet, fűleg kaja után.
Várakozás közben leplezetlen nézegetem az embereket. Mindenféle népeket: szegényebbeket, gazdagabbakat, messzi vidékek szülötteit, és feltehetőleg helyieket (ezt csak tippeled) is látsz. Gyanúsnak egyik sem gyanús, csak némelyikről nem tudod eldönteni honnan is jöhetett.
- Aztán mi jút csinász egyíbként Entar, ha löhet tudni?
- Mulatok, utazok, és költöm apám pénzét - nevet fel jóízűen.
- Ejha, ez júnak hangzik...
(próbálja palástolni, de nem igen megy neki és ki is ül az arcára az irigység, no meg mindig megrendül, amikor eszébe jutattják, mennyire igazságtalan is az, hogy egyiket fentre, másikat lentre rendelik az égiek)
- Az... de egy idő után miden kocsma, és kupleráj egyforma...
Rajta viszont azt látod, mintha belefáradt volna ebbe az életmódba.
- De hagyjuk ezt, mulassunk! - mondja az asztalra csapva, majd a csapos felé int - Csapos! Hozzd ki azt, amit a barátom rendel! - közli feléd nézve.
- Így van, lássuk aztat a dalnukot, megíri e a pínzét. (várakozó álláspontra helyezkedek, a műsor kezdetéig csak vidám doglokról: nők, piák, fegyverek beszélek)
Rendelsz valamit, a kérésének megfelelően vagy nem?
Sört rendelek, azt jobban szeretem hosszú távon. Nem kell sokat várnod rá, láthatóan a fogadós nagy figyelmet fordít arra, hogy hamar megkapjatok mindent, amit rendeltek.

Mielőtt befejeznétek a vacsorát betoppan a várva várt dalnok, akit nagy taps és éljenzés fogad. Ő nagy szerényen csitítja a népet, és azt hajtogatja: "ugyan, ugyan, igazán nem érdemlem meg" de látszik rajta, hogy jól esik neki az elismerés, és igazából úgy gondolja, hogy ez neki igen is jár. A te izlésednek túl csicsás a ruhája, a mozdulatai túl mesterkéltek, és elég nyeszlettnek tűnik, de az a néhány hölgy, aki jelen van, láthatóan teljesen oda van érte.
Pár szót vált a fogadóssal, majd letelepszik a számára előkészített helyre, és megvárja míg a vendégek elcsendesednek, majd lantot vesz elő, és belekezd. Nem érted milyen nyelven énekel, de az előadást kísérő fényből szőtt képeket elnézve valami tragikus-hősies csatáról és szerelemről szóló dalt ad elő. Jól látható, hogy többen komolyan meghatódnak, és te is már-már hajlasz afelé, de aztán összeszeded magad. Az előadás jó félóráig tart, és mikor végetér síri csend üli meg a termet, majd kisvártatva tapsvihat és éljenzés tör ki. A bárd meghajol, és láthatóan lubickol a sikerben, majd mikor kezd elülni a zaj, néhányat kortyol az odakészített kupából, majd ismét játszani kezd. Most valami vidámabb nótába fog, amit még egy követ, amit hallhatóan a közönség is ismer, eközben honnan-honnan nem több táncos kerülnek elő, és ropni kezdik a zene ritmusára. A dalt több másik követi. A hangulat hamar oldottá és vidámmá válik, majd lassacskán asztalon táncolásba és dorbézolásba megy át a zenehallgatás. Entar sem ül melletted sokáig, az egyik tempósabb nótánál magához vonja az egyik felszolgálólányt, és táncba viszi, ekkor a vendégek fele már ropja.

Alysium, Gren, Deneira, Morel: a mulatozás hangjai rendesen felhallatszanak az emeletre, és ezen a csukott ajtó sem segít.

Farkas: hogy töltöd az estét, éjszakát?

Iszogatok, élvezem a dorbézolást, bár én magam nem vagyok valami nagy táncos. Egy kicsit el vagyok bizonytalanodva a nők terén, mert rettegek a csalódástól. Ma nem próbálkozok inkább még ilyennel. Egy viszonylag csinos hölgyemény igyekszik táncba invitálni téged, de tartózkodásodat látva hamar feladja, utána más már nem próbálkozik nálad.
Mielőtt felmennék aludni éjfél körül-után majd tisztázni akarom Entar-ral, hogy most akkor ki-kit hívott meg piárak.
Éjközép körül-után, mikor indulni készülsz, még nagyban tart az ereszde el a hajamat. Entarral sikerül pár szót váltanod két tánc közben, és közli, hogy a vendége voltál, és holnap is megismételhetnétek, mert akkor is itt lesz este, de most mennie kell, mert hívja a "kötelesség", azzal ropja tovább.

A mulatozás valamikor nem sokkal hajnal előtt marad abba.

[Pettyes]

Mivel a mulatozás felér az emeletig így csak hallgatom az est folyamán a zenét, illetve a nép mulatozását. A zene kicsit tompítja érzékeim, főleg az őrködés vége felé már eléggé kezdek fáradni, ekkor keltem Morelt, hogy ideje váltania. Egy kicsit sajnálom, hogy éppen most őrködtem, mert én is szívesen kikapcsolódtam volna, de inkább megpróbálok pihenni a maradék időben. Közben figyelem az őrködés alatt a Nagyúrék ajtajára, hátha valamit szeretnének, de igyekszem figyelmes lenni a környezetemre is. A nagyúrék felöl nincs semmi mozgás. Feltehetően nem zavarja őket a zene, ha mégis, nem adnak hangot neki.

[Chaos]

A mulatozás hangjait megpróbálom koncentrációval kiszürni, esetleg a fejemre húzni a párnát és pihenek.
Nagy nehezen sikerül pihenned valamennyit, de közel sem eleget.