Az Ezüst hold könnyei

[VérGyöngyTyúk Z]

A nap további része nyugodtan telik. a könnyü szél gyorsan feledteti a szenvedéseket és a hajót a friss faforgács (a javítások nyomán9 és a frissen sülő étel illata lengi be.
Az este leszálltakor a legénységből aki teheti közös imára gyűlik a fedélzeten, amire titeket is meghívnak.
Az őrködés eseménytelenül telik, ahogy az este is.
Reggelre a hajó egy kis dombokkal tarkított parányi sziget közelébe ér. A legmagasabb dombon fából ácsolt kilátó, a domboldalban pár kicsiny ház.
A kapitány közli, hogy vízért és élelemért partra száll pár csónaknyi ember. Aki akar kimehet a partra. A délután folyamán indultok tovább.

Ki akar partraszállni?

[Chris]

Én szeretnék partra szállni, és igyekszem Ferant is meggyőzni, hogy tartson velem.
Feran lelkesen beleegyezik, hogy veled tart.
Reggeli után elindul csónakot és evezősöket keríteni.

[Pettyes]

Remélem, hogy nem én őrködtem egész éjszaka, Éjközép előtt leváltott Tömzsipöröly és Gil így reménykedem, hogy tudok egy picit pihenni. Tudtál és hajnalban már érezted a föld "szagát". Partraszállásnál én is kimegyek és körbenézek az új helyen, no meg jobban szeretem a szárazföldet, mint a vizet.
Csatlakozol Feran-ékhoz a fedélzeten, reggeli után és mohó szemekkel nézed a zöldelő dombokat, a ligeteket és a szántókon sarjadó vetés harsogó zöldjét.

[Massza Rex]

A partraszállás annyira nem vonz, inkább megkeresem a két csodabogarat (M és I-t) és megpróbálom tovább tanulni nyelvüket és szokásaikat.
Íshar-t a fedélzeten találod. Kissebb javítások közben segít a tengerészeknek (vizeshordók javítása, kötelek). Abbahagyja amit csinál és csatlakozik hozzád. Örömmel veszi az érdeklődésedet és megkérdi hol alkalmas a dolog.
Hová mentek?
Meríín a partra induló csapatnál álldogál. Láthatóan ő menni akar a partra.

[aúú]

Körbe szeretnék nézni én is kicsit, ezért én is leszállok a hajóról. Érzékeimet kiterjesztve hagyom el a fedélzetet.

[VérGyöngyTyúk Z]

A hajó parányi kikötő közelében horgonyoz le.
Magában a kikötőben csak két három, hasonló méretű hajó férne el, de pillanatnyilag csak féltucat kis halászbárka és két kis futárhajó van az egyszerű cölöpmóló mellett. Az egyik futárhajón toroni, a másikon aszisz zászlót lenget a szél.
A hajó nagycsónakjával, a második fordulóval visznek ki titeket a partra.
Közvetlenül a keskeny, homokos fövenyen raknak ki titeket. A csónakban veletek tartó strázsamester tájékoztat titeket, hogy legkésőbb hat óra múlva ugyanitt, vagy a mólón legyetek, hogy felvehessenek.
-Addig jó szórakozást! - kiálltja oda még nektek, mikor eleveznek egy közeli édesvíz vételező hely felé.

A partot finom homok és kagylóhélyak fedik úgy 10 lépés szélessgben. Ez után durva, morzsalékos sziklapart (25 lépésnyi) majd erős fűvel borított lanka következik. Az első fák, vagy 100 lépésnyire vannak a víztől, kissebb ligeteket alkotva, olykor magányosan. Köztük-mögöttük mezők és szántók terülnek el.
Házakat csak a kikötőnél és a jelzőtorony alatt láttok. Pár ember a mezőkön állatokat terel, mások a házak közt dolgoznak.

[Chris]

Nem a toroni puccos ruhában vagyok, és a küllemem is olyan, mint szokott lenni (fekete nadrág, ing, csizma).
Ferannak:
- Tudom, nem szereted a tengert, de lenne kedved sétálni a parton? Olyan szép...
Ha igent válszol, lerángatom a csizmámat, felgyűrön a nadrágszáram, és már kész is vagyok az indulásra.
Feran:
-Miért ne? Végre szilárd talajon járhatunk.
Leveti a csizmáját és a száraz homokba mélyeszti a lábujjait.
-Merre induljunk?
Meríín a parton kezd el bóklászni úgy, hogy azért mindig a látóterében legyetek. Közben a fövenyen kagylókat nézeget és párat be is rak az oldalán lógó szütyőkébe.

Dhar, Gil: Ti merre indultok?

[Chris]

Ferannak:
- Csak úgy valamerre. Megpróbáljuk lerázni? - kérdem Meríín felé biccentve - Kicsit úgy érzem magam, mintha gardedám kísérgetne mindenhova. Tudom, hogy csak a biztonságom miatt, de mégis...
Feran összehúzott szemmel kissé körbetekint, majd a fogai közt szűrve a szót, felel:
- Jelen pillanatban elég sok kíváncsi tekintet időzik köröttünk. Inkább élvezzük a nyugalmat.
Szememmel keresek valami tereptárgyat, ha találok Jó fél mérföldre egy magányos sziklatűt látsz a parton:
- Mondjuk egy séta addig? - mondom a tárgyra mutatva - Esetleg közben verseny, hogy ki talál nagyobb és szebb kagylót vagy érdekesebb dolgot? - kérdem széles mosollyal.
-Rendben! - bólint rá Feran - Látnak minket a hajóról és lát a "gardedám" is.
Lassan beszélgetve sétálgattok a parton, Meríín hol előttetek hol mögöttetek cirkál és parányi kagylócskákat szedeget. Egyszer nagy fröcskölésre nézel hátra. Meríín térd fölé érő vízben áll és egy jókora teknőssel szórakozik. Hol a vízbe tartja és az állat erősen csapkodva igyekszik szabadulni, hol a levegőben nézi ahogy a hüllő félénken összehúzza magát. Látjhatóan nem áll szándékában semmit csinálni a teknőssel, de nagyon élvezi a játékot.
Pár perc múlva már a fűben gázolva trappol elétek, nadrágjáról csöpög a víz, csizmái a nyakában lógnak. arcán boldog mosoly.

[Massza Rex]

Íshar-ral a fedélzeten tanulgatunk, ép eleget vagyok a sószagú kabinban egyébként.
Ismételgetitek a szavakat és egyszerűbb mondatokat. A hajósok közben szorgosan pakolnak ki-be a hajóra. befelé vizet és élelmet pakolnak elsősorban, meg néhány tucat teli zsákot, kifelé ládákat, és néhány bálát rakodnak.

[Pettyes]

Az utamat a legmagasabb természet adta pont felé veszem, ha felértem a tetejére, egy magasabb dombra gondoltam, vagy esetleg egy kisebb hegyre, akkor körbe pillantok és egy rövid ideig fent tartózkodom, se csak addig, amíg az emlékezetembe vésem a városka szépségeit, hogy legyen otthon mesélni való és nem csak a félelmetes csatákról, hanem más szépségekről is. Ezután a városkában nézelődök, próbálom megérezni a hangulatát a városnak, ellenségesek vagy barátságosak-e az idegenekkel, betérek néhány ivóba is, de nem fogyasztok nagy összegekért, inkább csak a pénzemhez mérten az ínnyecségeket próbálom ki.
Jó negyedórás talpalással érsz fel a sziget egyik dombjára. Ahogy körbenézel úgy látod nem sok magasabb pont van ennél a szigeten. A világítótornyos domb biztos magasabb és látsz kettő-három másik dombot ami nagyjából veled egy szinten lehet. Ahogy átvágsz a mezőkön találkozol néhány helybélivel akik barátságosnak tünnek, de láthatóan kissé meglepődnek rajtad. A többség elég hosszan, de nem rosszindulatúan néz utánnad.
Úgy találod a kis sziget roppant békés és a talaja bőven termő. A házak alapján a lakosság létszámát 5-600 főnek véled. Mint egy kisváros a kontinensen.
A városkában két ivót találsz, ahol eléggé megnéznek az emberek. Az egyikben valamiféle fűszeres pácban sütött, tésztába burkolt halat eszel aminek érdekes íze van. Nem rossz, de kissé furcsállod az édes-savanykás utóízt. (3 réz)
A másik helyen úgy tűnik a helybéliek kissé megviccelnek, mert helyi különlegességként eléd tesznek egy kupa víztiszta italt és egy kis fonott kosárkában parányi, pogácsára emlékeztető tésztafélét. A tésztában kis hal, rák és húsdarabok vannk, roppant ízletes, de kissé sós, amikor pedig megkóstolod a pohárban lévő folyadékot, minden önuralmadra szükséged, van, hogy ne köpdd ki azonnal. Nagyon erős pálinka lehetett, de semmiféle szagot nem éreztél belőle. Kissé szédülsz az első korty után, de láthatóan a helybéliek ezt várták, mert vígan kacarásznak rajtad. A kocsmáros visszautasítja a pénzed és barátságosan eléd tesz még egy adag rágcsálnivalót.
Kis idő múlva Tömzsipöröly trappol be a kocsmába. Rádnéz ( a szemeiddel kissé kettőslátásod van) aztán felkapja a poharad, beleszagol megvonja a vállát és kér egy kupával abból amit ittál.
A vendégek láthatóan újra készek a tréfára és jókora adag ital kerül a törpe elé.
Az lehúzza az egészet egyszerre. a szemei egy percig keresztbe állnak, aztán hatalmasat böfög, a helyiek nagy vigadalmára.
-Nem rossz! - nyögi rekedten - Bár az '57-es évjárat jobb volt. Attól már kifeküdtél volna.
Ezel végleg befogadnak titeket a helyiek. A törpe feldob pár családnevet amin páran kapnak és hamarost lázas beszélgetés kezdődik.