Verselő kedvű hódítósoknak :)

[Ditke]

Originally Posted by Savaria

Néha,
Mikor fojtogat a Vágy,
Gyötör a Magány,
Kínoz a Tudat,
Eléget a Fájdalom.

Tudd.
Nincs Kiút,
Mert elötted a Múlt.
Fojtogat, s elgyötör.

Mindig.
Mint öregek erőtlen kezei,
Mint holtak kihűlt testei,
Utam reménytelen.

Vég,
Közeleg,s itt van már.
Halál szekerét hajtván,
Hideg,nyers fuvallattal jelzi.
Nem lesz, ki végignézi.

Tetszik. Nagyon szép vers, bár nem igazán örülök neki, mert tudok olvasni a soraid között...

[Ditke]

Originally Posted by Savaria

van aki ismer

Igen, én ismerlek, és
tudom, hogy mi bánt.
Nem hagyod, hogy
szeressenek, ez a
legnagyobb hibád.
Ha akarsz róla beszélni,
tudod hol találsz!

[VérGyöngyTyúk Z]

Csillogva pörög a légben,
Ékkőként villan a fényben,
S ahogy eltűnik messze a mélyben,
Csak nézem, csodálom, térden:
Lüktetve kiömlő vérem.

Nem túl jó. Majd keresek elő másikt is.

[Cassandra]

Ákos - Dal egymásnak

Ha fölényesnek látszom
Itt egy vallomás:
A helyedben nem lehetne más
Mert van bennem hűség
És van ragaszkodás

Szavam annak szól
Akit illet:
Felemelt engem az ihlet
Meghatódtam
Ahogy forrni kezd
A tőkén felejtett gerezd
De úgy mozdul
Bennem minden
Szavadra az élet
Terebélyes bokra
Mintha mindegy volna
Merről fúj a szél

Belőled az igazság beszél

Eltűröd
Hogy meggyötör
Az öröm
Ha felszínedre tör
És mosolyogsz
Ahogy a fájdalom
Mint verejték
Csorog a hátadon

Megleped magad velem:
Ajándékod teremtő szerelem
Napjaid közé hűség vegyül
Majd megkövül
De él és örökkön ragyog
Most nincs több szavam
Fáradtan boldog vagyok

[VérGyöngyTyúk Z]

Hegy vagyok mi nézi elrohanó időt,
Esőcsepp mi elhagy, őt megszülő felhőt.
Szél vagyok, kergetek játszó porszemeket,
Rög amit az ásó földmélyből felvetett.
Minden voltam, s leszek a nagy végtelenben,
Kóróként csak tövist, faként gyümölcsöt teremtem,
Minden vagyok, s semmi, én vagyok és mégsem,
Add kezembe sorsod! Adod? Én nem kértem!
Igaz vagyok, hamis, egymagam tolongás.
Befogad, kitaszít, az örök körforgás.

[VérGyöngyTyúk Z]

Üvöltök, bennem a dühöm tombol,
Testemben ellenem hűs acélja rombol,
Vigyora vérvörös grimasszá válik,
Koponyát szakít be ütésem álláig,
Testemből reccsenve szakad ki pengéje,
De nem omlok. Nem. Nem le oda melléje!
Tovább! Gyerünk! Menj még! Ordítok testemre.
Föld remeg, vér zubog, tántorgó léptemre.
Karom gyengül, de még bírja fegyver súlyát,
Kóstolná ezerszer ellenségem húsát.
Lépek és testembe új fegyverek marnak,
Enyém is utat nyit sok vérzivatarnak.
Még csak utoljára! Ez egyetlen csapást!
Fojtott hörgés kísér hústépő villanást.
Lépek csak még egyet, s dalra nyitom ajkam,
S átdöfött szívvel halok itt, vad diadalban.

[bitboss]

halálos unalmat játéknak nevezni?
tekercseket irva jó sok zsét szerezni
bárhogy nézzük, abban semmi öröm nincsen
eseménytelenül ülni sok-sok kincsen

ki mondja hogy muszály vagyonnal játszani?
kockázatmentesen keménynek látszani
tapasztalt és profi csak erre esküszik
aki figyel rájuk azok mind elhiszik

hol itt a kihivás, mit egy játék adhat?
amitöl pulzusunk egekbe szaladhat
itt elrozsdásodva ennyit várni vétek
megöl az unalom, nemsokára lépek ...

[Cece]

Munkám sok van
Pénzem kevés
Nem megengedhető a Hódítós tétlenkedés
Beválalva terepmunka
Szövetségem vezető nélkül hagyva
Tellnek a körök múlnak a napok
Én meg csak számolgatom a fizumért hány VIP kört kaphatok
Közben rohamozzák ugyan szövetségünk várátfalát
Áttörni azonban... áhh rég nem látott e Világ oly csodát
Hazaérve a fáradt láztól égve
Sorban állva üdvözöl szövetségesem népe
De csitt csak...!
Lópata dübörgés hangzik a távolból
Tisztelt Ellenfelünk földet csenne birodalmunktól
Taktika gyorsan kidolgozva
Ám Árész ellenfelünket támogatja
Lefagy a PC szakadozik a net
Így az égész terv a füstbe megy
Valami mérhetetlen düh és fájdalom járja át lelkemet
Ilyen feltételek mellett játaszni nem lehet
A birodalom romokban, szivem megrepedve
A vezérségről lemondák sietve

Életem első is valószínüleg egyetlen verse... ha ezt annak lehet egyáltalán nevezni
Ne cikizzetek ki lécci

[bitboss]

Ne add fel és folytasd ezt az irodalmat
Kis szépséghibákért nem küldünk kommandót
Egy vers nem csak forma, érzelmeket mutat
És visszhangra talál, reméljük legalább

Mi szívedet nyomja értjük a fájdalmat
Kínos helyzetedben látjuk a mondandót
Emeld fel a fejed és folytasd az utat
Ne maradj a porban, kelj fel és küzdj tovább

[bitboss]

pokol tüzében
ördög kezében
helyzeted mérd fel
nyugodj meg szépen

tán csak nem én voltam
aki rosszat szóltam
első versed mögé
ösztönzést tákoltam

azóta nem kérdezem
szinte fel sem mérhetem
minden leirt versedből
szinte süt az érzelem

mint akit belső tűz éget
mert fájdalma nem ér véget
dacolva viseli sorsát
mégsem kérne segítséget

harcát magányban kell hogy vívja
ha barátait mégsem hívja
közben sötétség vad ereje
pokol mélyére lelkét szívja

próbálná mondani ez az üzenet
tombold ki magad és vállald tüzedet
vannak még mások is aki nem gúnyol
aki ezt megérti és van ki szeret