Quote:
Originally Posted by Szecsa
Tehát ember faju tukorpajzs nelkul
Az biztos, hogy igy szinesebb lett a jatek Jo dontes volt
|
Egyrészt igaz.
Másrészt viszont csökkenti is a stratégiai lehetőségeket.
Amíg nem voltak fajok, addig mindegyik ország nem csak választhatott magának preferált irányt, háborúzik vagy varázsol vagy lopkod inkább, de játék közben is tudott változtatni az országa legjellemzőbb erősségén.
Most a fajválasztás eléggé meghatározza a követendő stratégiát is, messze nem lehet bármilyen fajú országgal bármelyik területen sikeres országot készíteni, illetve játék közben változtatni sem.
Ezek a faji bónusz/maluszok elég rendesen determinálják a követendő stratégiát, csökkentve ezzel a taktikai lehetőségeket.
Lásd például az elfek bunkerba zárása, nehogy már használni is akarja a tolvajait!
Szóval a fajok színesítik is a játékot, de egyben szürkítik is.
Ha a játékosok játék közben specializálhatnák egyre inkább az országukat, illetve változtathatnák azt, az jóval szélesebb stratégiai lehetőségeket illetve játékmódokat eredményezne.
Például a személyiség és nem az országhoz tartozna, hanem a királyhoz, akit le is lehetne váltani, így változtatva a kapott pluszt.
Aztán az országban nem csak egyféle fajú lények élhetnének, hanem mindenfélék. Miért is ne fogadhatna fel egy törpe ország elf íjászokat az őrtornyai védelmére? Azaz nem az országnak lenne faja, hanem a lakóknak, katonáknak, így sokkal nagyobb variációs lehetőség lenne a sereg és a taktika összeállítására. S természetesen az egy szem kitüntetett szereplő királynak is lenne faja, bónuszokkal és maluszokkal, hatással például arra, hogy milyen fajú népek érzik jobban illetve kevésbé jól magukat a játékban.
A király például mehetne csatába tábornokaival, vagy otthon is maradhatna.
El is eshetne a csatában, vagy az országot ért mészárlásban. Bérgyilkos tolvajokkal meg lehetne próbálni megölni, ami rossz hatással lenne az adott ország moráljára és csökkentené ideiglenesen a lehetőségeit.
A király jellemzői változhatnának is, több bónuszt/maluszt adva az uralkodásától, tevékenységétől függően.
S egy idő után, mondjuk 60-90 nap, mindenképpen elhalálozna ágyban párnák közt, ha békésen megérte az öregkort.
Sőt akár ugyanígy lehetne még pár fontos szereplő, akiknek vannak jellemző tulajdonságaik, mint például a tábornokok, de lehetne főnöke a varázslóknak, a tolvajoknak is. S persze őket is meg lehetne próbálni orgyilkolni, hogy a tapasztalatuk elvesszen, gyengítve ezzel az ellenséges országot.
Tudom, ez jelentősen megnövelné a kezelendő adatmennyiséget, jóval komplexebbekké válnának az országok, de változatosabbá is a játék.
Kevésbé egyértelműek lennének a sikeres stratégiák.