Az Ezüst hold könnyei

[Chris]

Miután a köpenyemet magamra veszem, és a fejemre igazítom a kámzsát, igyekszem úgy elrejtőzni az árnyékban, hogy a jövevények ne vegyenek észre, de én lássam őket. Így közelítek az út irányába, majd mikor úgy vélem, hogy az érkezők tíz lábnál közelebb lesznek hozzám, mikor megállnak Ferannal beszélgetni, megállok. Körbepillantok, hogy megfelelő-e a rejtekhelyem, majd várom a fejleményeket.

[VérGyöngyTyúk Z]

A lovasok úgy száz lépésre kezdenek lassítani, majd húsz lépésnyire tőletek megállnak. Mielőtt Feran megszólalhatna, a "varázslóféle"-ként Gil által leírt férfi előrébb rugtat a lován (valóban látható, hogy a lovak nem épp csatamének, vagy igazi hátasok) és odakiabál nektek:
-Kik vagytok és miért követtek?
Feran látszólag higgadtan válaszol.
-Utazók. Nem követünk titeket, de a mi utunk erre visz. Az hogy a tiétek is az nem a mi dolgunk.
-Láttunk már titeket reggel is. Ne mondjátok, hogy véletlenül vagytok mindig egyforma távol tőlünk. - a férfi hangjából magabiztos gőg süt, mint aki tudatában van teljes felsőbbrendűségének, annak ellenére, hogy majd kétszer annyian állnak vele szemben.
-Nem óhajtunk keveredni olyanokkal akiket bármelyik pillanatban megölhetnek. - Feran mosolyát inkább a prédára vigyorgó farkas vicsorához lehet hasonlítani, mint szívélyes utazóéhoz. - A kalózok tudják, hogy nem volt a hajón amiért jöttek.
A férfi láthatóan megdöbben.
-Honnan tudsz erről? - a mögötte lévő fegyveresek marka egy pillanatra sem engedi el a fegyvert. - Ki küldött a nyakunkba átokfajzat? - kérdi összehúzott szemekkel. A hangja elmélyül kissé. (a varis karik érzik, hogy mágia kezd sűrűsödni a közelében)
-Nem ajánlom, hogy meggondolatlan legyél. - mondja Feran halkan. Köpenye alól előhúzza láncán Ordan kobraszimbólumát: -ne húzz ujjat velünk.
A férfi szeme kimered mikor meglátja a szimbólumot. Körbepillant a társaságon. Láthtóan csak most vesz titeket szemügyre jobban.
-Nem akarunk bajt. A magunk útján megyünk tovább - láthatóan meghunyászkodva beszél, de némelyik fegyveresének arcán az értetlenséget, harci láztól fűtött düh váltja fel: - Távozunk. Nem akarunk harcot veletek. Most nem. Mi reggel megyünk majd tovább.- teszi hozzá tán az emberei lehűtésére.
Az emberei vonakodva fordulnak meg és ellovagolnak.


Az estére kinek mik a tervei?
Feran kiköti, hogy legalább 3 ember folyamatosan ébren legyen és őrködjön.

[Chris]

Nem szándékozom örködni, ezt közlöm is.
(Amennyiben sehogy nem lesz meg a kellő létszám, akkor esetleg talán az éjközép utáni örködést vállalom, de nem szívesen, természetesen ezt csak akkor közlöm, mikor már látszik, hogy nincs elég jelentkező.)

[Massza Rex]

Én szívesen kezdeném, mert jobban szeretek hajnalban még aludni, ha lehet.

Körbenézek, majd közlöm, hogy vállalom az első hullámban az őrködést!
- Javaslom, hogy Tömzsipöröly és Íshar velem őrködjön! A második hullámban őrködhetnének a kocsihajtók és Meríín! Az Atya, Feran, Ryel és Gil pihenhetne, mert gondolom a mágia bűvölésük kimerítő lehet és egyenlőre nekünk sem volt komolyabb megpróbáltatásunk, hogy pihennünk kellene! ! órában tudjuk váltani egymást, ha megfelel!
Feran bólint:
-Rendben. Az Atya pihenjen le Ryel-lel együtt. Éjközépkor váltás így fél éjszakája az őrködőknek is lesz az alvásra. Én meg majd meglátom hogy alakulnak a dolgok.

[Chris]

Mikor úgy érzem, hogy lassan ideje lenne pihenni, előbányászom a tatyómból a sátramat, és megkérem Ishart vagy Meríínt, hogy segítsen felállítani.
- Ma aludhat más az ágyban.
Nem vagyok teljesen meggyőződve, hogy ez jó ötlet részemről, de akár hogy is ez az egy estét kibirom sátorban is.
A szokásos esti teendőim elvégzése után nyugovóra térek.

[VérGyöngyTyúk Z]

Napszálltával lecsendesedik a tábor. A két batárt egymásra derékszögben összetoljátok és a hátsó rúdjához lettek kötve a lovak.
Tömzsipöröly a batár tetején kuksol, Íshar megeggyezik Dhar-ral, hogy körbe-körbe járjanak ellentétes oldalon egy irányba.
A batárok üléseit lehajtják és az egyikbe az atyát tessékelik be aludni.
A sátrak négyszöggé egészítik a tábort, középen Ryel sátrával. A három törpe vacsorát főz egy kis tűznél, majd az egyik batár ládájából kis felsőfüles cserépedényeket vesznek elő amiknek teteje vastag vászonnal van lekötve, a füleken jó lábnyi szíjak vannak átfűzve. Érezhetően olajszagot árasztanak. Féltucatot meg egy parázstartót feladnak Tömzsipörölynek.
Lassan elcsendesedik a tábor, csak a lovak horkantása hallatszik néha amint az eléjük rakott szénát eszegetik, meg az egyik sátorból a törpe íjász horkolása.
Feran a tűz parazsa mellett ücsörög és egy kis gallyal piszkálgatja, időnként percekig megmaradó ábrákat írva a levegőbe a gally izzó végével.

[VérGyöngyTyúk Z]

Gil a tábor szélére húzódva, köpenyébe burkolózik és az elfek álmát alussza. Meríín és a többiek akik nem őrködnek alszanak. Feran a tűzz parazsával játszik.
Az égen a csillagokat felhők fátyolozzák, így látni váltakozó messze lehet. Enyhe keleti szellő fujdogál és a tenger halk hullámverése hallatszik tompán.
Éjközép előtt Tömzsipöröly halkan szisszent egyet és Dhar majdnem belegyalogol a batár melletti sötétben megálló Ísharba. Íshar kimeresztett kézzel állítja meg Dhar-t és csendre inti.

[VérGyöngyTyúk Z]

Feran láthatóan nem vesz észre semmit, továbbra is a parázs mellett van, Gil-t rossz előérzet ébreszti.

[VérGyöngyTyúk Z]

Íshar megérinti Dhar homlokát és a sötétben a tenger felé mutat.
-Felkelek és a táborból két lépéssel kintebb lépek, hogy jobban lássam a környéket és bizonyosságot szerezzek a gyanúmról.
Feran tovább ül a halvány parazsak mellett és láthatóan nagyon koncentrál valamire.
Mikor felkelsz a szemed sarkából észreveszed, hogy Tömzsipöröly némán megpördül a batár tetején és feléd pillant. Kezében már-már rád emelkedik a nyílpuska. Mikor észrevesz elengedi baljával a nyílpuskáját és feléd emeli a kezét, némán mozgó ajkakkal mond valamit.
Előtted a legvegőben kicsiny alakok jelennek meg furcsán, mint egy gyermek elnagyolt festményén. A tábort látod felülről durva pálcikarajzként, az út szalagját és a tengerpart vonalát a furcsán kék vízzel. Meghökkensz kissé a lebegő térkép láttán aztán észreveszed ahogy féltucatnyi pálcikaember a kezükben fogpiszkálónyi fegyverekkel jelenik meg az ábrán és lassan araszolnak a tengerparton a tábor felé.
-Felé intek, hogy értettem, aztán a szántóföld felé mutatok és kilépek a táborból.
Dhar:: Íshar mutogatni kezd és hamarosan megérted, hogy valamit észrevettek Tömzsipörölyel a tengerparton. Íshar kiterpesztett ujjakkal tartja feléd a jobb kezét majd gyorsan összecsukja és feléd tartja a hüvelykujját is. Aztán mindenfélét mutogat.
Mikor látja, hogy nem teljesen érted, halkan a füledbe súgja:
-Hat ember, fegyverekkel. Jönnek a karaván felől. Még van óra negyede és érnek ide.

[aúú]

Dhar-ék hoz lépek és suttogva mondom:
Nem 6-an vannak. A szárazföld felől 4 íjász, 6 közelharcos és 3 mágiahasználó közeledik. Azok akiket már ezelőtt is észleltünk. Még nem tudják, hogy észrevettük őket, így mivel valószínű meg akarnak minket támadni a lovainkért és egyéb felszereléseinkért, ezért akár meg is lephetnénk őket.
Íshar halk suttogásából izgatottság süt feléd:
-A tengerpart mellett hatan jönnek. Nem tudjuk még mijük van, takarja őket a part.
Nos az a 6, az 3 íjász, 2 közelharcos és 1 varázshasználó.
Azt hiszem felkészülök a nagyobb csoport fogadására. Szerintem szóljatok a többieknek.
Azzal néhány szót mormolok, majd beolvadok az éjszakába.