Az Ezüst hold könnyei

[Steve]

180cm magas, átlagos testalkatú humanoid. Amikor belépek a fogadóba földig érő, rozsdásvörös inkognót viselek, aminek hatalmas csuklyája az egész fejemet befedi, így az arcom csak nagyon homályosan látszik.

Amikor belépek, körbenézek hogy valakik nem kártyáznak, játszanak-e a közelben, Az egyik asztalnál pár törpe játszik valamiféle kövekkel, egy másik asztalnál két ember és egy törpe kártyázik. majd odasétálok a fogadóshoz és rendelek egy sört. Egyelőre nem iszom bele a sörbe és megvárom amíg a csapos megfordul, a sört zölddé és fotyogóvá teszem. Odaszólok a csaposhoz:
-Hé koma! Meg akarsz mérgezni?
A nagydarab csapos meghökkenve kapja oda a fejét:
-Miről beszél az uraság?
Megmutatom neki a zölden fortyogó sört, majd miután látom az arcán a meghökkenést kiöntöm a padlóra az egészet ami egyből fellobban majd eltűnik
-Namost ezután ugye nem vársz tőlem fizetségett azért a malacsültért és borért amit két percen belül kihozol nekem? Sört már rendelni se merek, elég baj hogy ezzel mérgezed a szegény vendégeket....
A csapos értetlenül néz egy percig. Aztán mögéd pillant és zordan elmosolyodik.
-Persze, hogy nem várok érte pénzt. De remélem a kiborított söröd kifizeted. Drága nedü volt. Pont annyiba kerül mint egy korsó rendes sör, egy adag malacsült, meg a bor.
Tán azt állítod hazudok? hökkenek meg. Majd egy nagyon kis mosoly kíséretében mondom: mutass egy embert aki ivott már belőle! Mondjuk te magad kóstoltad?
-Kóstolta és nagyon ízlett neki. -szólal meg mögötted egy morcos hang.- különben se szóld le a sört amit kiöntesz és nem érzed az ízét
Hátrafordulok és megnézem én magamnak ezt a morcos hangot. Amennyiben nem látom túlságosan agresszívnak, úgy megkérdezem tőle:
-Semmilyen furcsaságot nem tapasztalt kedves uram azóta? nem szédül véletlenül?

A hátad mögött alacsony alig 110 hüvekly magas törpe áll, börkötényben, kezében két korsóval. Kérdésedre bal kezébe kapja korsóit és jobbjával a köténye szélénél megmarkol valamit. Aztán elmosolyodik. Zordan, magabiztosan.
-Nem. Nem szédülök, hisz nem vágtak fejbe. De ahogy elnézem magának aztán lehet, hogy lesz oka a szédelgésre.

Ugyanmár törp urak hova az a híres, nyájas vendégszeretet? Már a tréfát sem értik errefelé?
Hirtelen váltással, kedvessé és vidámmá változom, megragadom a korsós törpöt a vállánál mintha ezeréves cimborák lennénk, majd így szólok hozzá: koma magyarázd már el nekem légyszíves milyen játékot játszotok, ránézésre nem ismerem, pedig mindenfajta játékot imádok nézni, bár ha beszállok sajna mindig vesztek...
A törpe kissé furán néz rád aztán a két korsót a pultra teszi és gondosan végigsimítja a ruháját.
-Melyik játékra gondolsz?
Arra a köves játékra arrafele! Az említett asztal irányába mutatok.
-Arra? -kérdi meglepődve a törpe- Kragmit-nak hívják. A kereskedők kedvelt játéka. De - végigmér alaposan - nem hinném, hogy be tudnál szállni a játékba. Inkább kártyázz, ha mindenképp jáccanál, de előtte fizesdd ki a söröd.
A hátad mögé mutat ahol a "felrobbant" söröd jókora tócsát alkot a padlón.
-Látod mégcsak nem is zöld.
Hogy neme? Nézd meg jobban!
Amint odanéz a törp megint zöld színűvé válik a tócsa, majd a padlórész amit néz elmosódik, kicsit elmozdul, majd visszaáll zöldbe és tisztába, ezzel a szédülés érzetét keltve
Hát én zöldnek látom úgy tűnik ti mindent rózsaszínben láttok.
Rózsaszínné vál egy pillanatra a tócsa majd vissza
Node mégiscsak érdekelne az a játék!
A törpe elvigyorodik:
-Feledékeny vagy hegyesfülü! Az előbb tenmagad egy tüntetted el egy lobbanással a "zöld" sörödet. Vagy ezt már elfelejtetted? Most meg nem is csodálod, hogy itt a folt? Ejnye. Hát tudsz még hasonló trükköt? A játékba, pedig biztosan nem szállhatsz be. Azt a partit 145 éve játsza az a négy törpe. A következő csere 50 év múlva lesz. Ha valamelyikük meg nem hal. Egész karavánokban, hajórakományokban játszanak.
145év? jól rérhetnek maguk törp urak! Najó, akkor mutass nekem vmi egyszerűbbet, komám! És hozz magunknak két sört is tessék itt van az előző ára is /fizetek/
A törpe elmosolyodik és visszaadja a pénzed:
-Nem vagy egy ijedős fajta ahogy látom.
Kiveszi a jobb kezét a kötény alól és Tooma papjainak kicsiny, díszes kalapácsa villan a kezében.
-A kártyásokhoz beszálhatsz, oda jól jön a pénzed. Aztán ha van kedved és szereted a veszélyt gondolkodj egy kicsit. Lehet, hogy lesz egy jó ajánlatom neked.
A veszélyt velem ilyesztgetik! Hagyjuk a lapokat, ugysem vagyok mostanában jó szériában, mesélj inkább mélységi felderítő barátom: nálatok minden pincér baltával a kezében jár kel hátha légy szál a korsókra? Aztán milyen ajánlatod lenne szhámomra ami megfelelne rangomhoz és szellemi nagyságomhoz?
Látszik, hogy a törpe nem teljesen érti a beszédedben lévő célzásokat és erősen hezitál, hogy vajon megcsapjon-e a kalapáccsal, vagy sem. Egyelnlőre az utóbbi mellett dönt.
-Nemsokára indul egy csapat hosszú és veszélyes útra. Állítólag a javadalmazás sem lesz utolsó. De előtte nem játszol vélem egy kicsit?- kérdi azzal a kalapácsával a levegőbe suhint és elkerekedő szemeid előtt egy jókora üvöltő ork ölt testet és nagy üvöltéssel rád veti magát.
Egyszercsak jobbra és balra egy halvány másolatom lép ki önmagamból, és mindhárom kicsit áttetszővé válik. Közben az ork kezében a fegyver egy adag ízletes, illatos báránysültté válik amit elkezd falatozni. Eközben a törp háta mögül ezt hallja a hangomon, míg a testeim beszélnek: tehát akkor a híres tarini kinevet a végént játszuk?
A törpe arcán mosoly ömlik szét:
-Végre! - Azzal eltünik a szemed elől és a helyén kétember magas sárkány terem. Az ork semmivé foszlik, a sárkány lehajol és a szomszéd asztaltól felragad egy embert, kettéroppantja, majd szerteszórja a darabjait. Az ivó közönsége fejvesztve menekül kifelé.

A következő pillanatban elsötétül előtted a világ.
Egy jókora ágyon fekve térsz magadhoz. A fejed irtózatosan hasogat. Egy magas, barnahajú férfi hajol föléd, a melkasáról lógó kobraszinbólum a szemed előtt hintázik.:
-Szép jó reggelt! Feran del Hajerun vagyok. Az este sajnos már nem találkozhattunk. Ahogy mesélték megpróbált Hmm.. hogy úgy mondjam, olcsóbban vacsorázni. Kár, hogy nem tudta, hogy Tömzsipöröly valaha vándor csepürágóként kereste a sörre valóját. Már nagyon várta mikor tér be újból. Arról meg nem ő tehet, hogy az egyik menekülő vendég aki nem ismerte a trükkjeit egy széket hajított a sárkányra. Ön sajnos útban volt. Ha ennyire szereti a veszélyt nem érdekli egy munka? Pénze lesz belőle és kivételes tehetségét is csillogtathatja.

[Pettyes]

Belépek az Atya után a terembe! Amint köszönt engem a nagyúr válaszolok!
- Üdvözlöm Feran del Hajerun! Remélem csak jót hallott felölem, drága barátaimtól! Örülök, hogy méltónak talált a feledatra és a csapattal tarthatok! Amint int, hogy leülhetek én a másik oldalukra ülök a feketeruhásoknak, de közvetlen melléjük! Amint leülök, Feranról a tekintetem az atyára, majd a két fekete ruhásra száll, majd a pergamen tekercset nézem meg, ami az asztalon van, de nem nyúlok hozzá! A mancsaimat az asztalra helyezem és úgy próbálom megfejteni mi lehet rajta!
Hajerun feléd biccent.
A papirosokon mindenféle leírás van. Egy térképrészletet is látsz, felismered benne az ifini halászkikötőt és a mellette lévő raktárházakat.
Feran elmosolyodik:
-Látom élesszemű barátunk már kezdené is. Nos most még nem vagyunk elegen ahhoz, hogy a valódi feladatukkal megismerkedjenek. De ahhoz, hogy a csapat egységbe kovácsolódjék elegek vagyunk. Remélem hamarosan mások is csatlakoznak hozzánk. Addig is. - kiteríti a legnagyobb pergament, ami térképnek bizonyul a halászkikötőről és környékéről, és a parthoz közel álló egyik raktárra bök az ujjával - Ez itt a Malachias család egyik raktára. Névleg. Merthogy vlójában nem eme nagymultú kereskedők használják, hanem bizonyos boszorkánymesterek messzi országokból hozatott tárgyait tartják ott. Mágiával és fegyveresekkel védett helynek sejdítik forrásaim. Az önök feladata ez. Próbaként a nagy út előtt, ebbe a raktárba kell behatolniuk, megkeresni és kihozni egy ékköves tőrt. - kinyit egy másik pergament amin egy díszes tőr szines tintával rajzolt képe díszeleg - ezt. Emellett senki nem tudhatja a későbbiekben kik voltak a tettesek és a raktárnak is el kell pusztulnia.
Az Atyára néz:
-Ne aggódjon Atyám. kik azok közt a falak között élnek jobb esetben hitetlen bűnözők, ám többnyire sötét urakban hívő, sötét lelkű fenevadak. Jómagam is önökkel tartok, de mint beosztott. Azt teszem amit önök mondanak ez az önök feladata. Várom a javaslatokat.
-Óóó.. és még valami. Ösztönzésként, a feladat sikeres teljesítése esetén 4-4 arany üti a markukat.

[Pettyes]

Ha nem szól éppen senki, akkor elkezdem rövid mondandom!
- Tehát a feladat adott! Minden egyes feladat nemessé, bölcsebbé és tapasztaltabbá tesz! Nem az a fajta vagyok, ki megretten a feladatoktól, de attól tartok lesz egy kis gondom vele, mégpedig az, hogy senki nem tudhat róla! Ugyan az ilyen feladatokat célszerű éjszaka bonyolítani, de meg van az esély, hogy nemes fajom szerény példányát kiszúrja valami arrajáró szerencsétlen jámbor lelkületű és a fél város lemészárlásához nem füllik a fogam! Én elsősorban magamban és a karom erejében bízom, nem értek sem az álcázáshoz, sem a mágiához! Nem tudom, hogy a jelenlévők mihez értenek, de talán eme hiányosságok mellet is jó elemét alkothatnám a csapatnak!

Hajerun Kissé elmosolyodik:
- Nem kell aggódnod ifjú harcos. Az Atyával együtt kidolgozzátok, kinek-miféle feladata lesz. Remélhetőleg hamarost újabb társam is csatlakozik majd és segíti az előkészületeket. De előrebocsátom, hogy az épületbe való bejutásig, képes vagyok megfelelően álcázni téged és a kívülálló szemek számára nemlétezővé tenni. Két szűkszavú társunk igen jártas a lopakodásban és a harcban, az Atyára a tervezésben és némi mágikus támogatásban számítunk, jómagam mágikus támogatást nyujtok.

[Massza Rex]

Pár hosszú pillanatig csöndben ülök, a szakállamat vakargatva szemeim a messzeséget fürkészik. Majd némi krahácsolás után belekezdek:

A feladattal kapcsolatba lenne pár apró kérdés, a részletek ugyebár.
Ne vegye sértésnek, de ma reggelig a nevét sem ismertem, és tulajdonképpen most is csak azt ismerem. Természetesen nem arra célzok, hogy valótlant állít, de a terv tartalmazz némi erőszakos cselekedetet is, ahol nem árt tisztázni a két oldal felállását. Egyenlőre csak ön állítja azt, hogy a bizonyos raktárban a gonosz szolgái vertek tanyát, amely ha valóban így van, természetesen purgálásra való, sőt szinte kötelező. De azt se felejtsük el, hogy Ifin hatalmi struktúrái eléggé ööö… khm…kaotikus. Névleg a Malachias család tulajdona, tehát a törvény szempontjából e család ellen indítunk támadást. Ha Ifinben valaki rálép egy látható tyúkszemre, nagy eséllyel nem csak a tyúkszem gazdája fogja nyakon cserdíteni. Ha történetesen végre is hajtjuk a rajtaütést, akkor onnantól kezdve a lehető leghamarabb el kell hagyni Ifint. A tapasztalatom az, hogy ilyen nagyvárosokban mindig akad szemtanú.
További kérdéseim lennék az idő szűkösségére, valamint a rendelkezésre álló eszközök és főleg információk mennyiségére, minőségére és számosságára. Említette a mágikus védelmet, amihez elméletben van némi szakértelmem, de sose lehet biztos az ember a dolgában, ha mágiához nyúl. Főleg rengeteg időt vesz igénybe, egy ilyen kikapcsolása, és ha több is akad...

Az ordani elégedett arccal dől hátra.
-Látom Atya önnel valóban jó lóra -Ha megengedi, hogy így fogalmazzak - tettem.
Kigöngyöl egy pergament és az asztal közepére tolja:
-A Malachias ház hivatalos megbízólevele, hogy az általuk birtokolt kikötői épületeket ellenőrizzem, ehhez a szükséges segítségeket költségelve igénybevegyem, és az esetlegesen birtokukon belül található, családjukkal kapcsolatot nem tartó személyt-személyeket szükség esetén erőszakkal eltávolítsam. Az alján látható lista a család tulajdonában álló kikötői házaké.
E módszerrel, a Malachias család kísérletet tesz kezének tisztaságának megörzése mellett, a boszorkánymesterektől való megszabadulásra. Ha minket esetleg elfognának akkor hites megbízásunk van. Ha bármelyik boszorkánymester a Malachias házat megvádolja, akkor ők csupán felemelik két kezük, hogy túlbuzgó embereik hibája az egész. Mivel a kikötő nem egy házában tolvajok-rablók vernek tanyát ezért az ehhez hasonló akciók meglehetősen rendszeresek. Minden évben akad egy-kettő azonban mely ojan mint a miénk. Látszólag a szokásos tisztogatás, valójában azonban mások ellen irányul. Ezért is javaslom, hogy ne a fő célpont megtámadása legyen az első lépés. Járjunk végig pár címet és ellenőrizzük őket. aztán "véletlenül" belebotolhatunk a célpontba. Így megfelel Atya?

[Massza Rex]

Ha nem probléma, pusztán a bizalom jeleként, ellenőriztetném a megbízó levél hitelességét, hisz nem egyszer én is utaztam hamis okirat vélt-valós védelme alatt.
Az ordani eléd tolja a pergament:
-Parancsoljon Atya. Ha óhajtja holnap akár a Malachias családdal is ellenőriztetheti.

A morális oldal bizonyos szegmensét úgy néz ki tisztázztuk részemről, de a többi függőben lévő kérdésemre is várnám a választ.
- Az időnk egy hét. A tervek szerint akkor indulunk el. A rendelkezésre álló eszközök? Hmm.. Nos mint látja - körbeint Dhar-on és a két férfin - pengékben nem szenvedünk hiányt és erőben sem. Mágikusan természetesen magam is támogatom az akciót, sőt, ha kell pengét vonok. De annyit közlök előre, hogy ez az önök próbája. A szervezésben, tervezésben nem veszek részt, csak ha konkrét kérdésük-kérésük van. Anyagilag az akcióval kapcsolatos terheket, melyek igazolhatóak természetesen, a Malachias család viseli. Ha ön a telekkönyveket, címeres könyveket, kimutatásokat szeretné akkor számla ellenében ezen költségeit téríteni fogják.

[Pettyes]

Amikor Hajerun válaszol kérdésemre egy picit megnyugodok, hogy tán mégsem kell annyit aggódni a problémán és nem kell a fél várossal bajlódni! Ezek után figyelmessen hallgatom Hajerun beszélgetését az Atyával, de rá kell jöjjek, hogy ez a rész nem az erősségem! Nem sokat értek ehhez a részhez, leginkább csak nézek rájuk, időnként körbe pillantok, hogy vajon csak én vagyok ilyen ostoba, vagy másnak is gondjai vannak ezzel, majd úgy döntök, hogy tekintetem visszairányítom a térképre. Bár a térkép olvasáshoz sem értek próbálom emlékeimből felkutatni és beazonosítani a helyet! Jellegzetes pontokat keresni, ahol esetlegesen már jártam, visszaidézni azon dolgokat, amiket esetleg akkor láttam és fontos volt, lehet számomra! Amikor befejeződik a beszélgetés közöttük, egy kicsit értetlenkedve, de végig nézek Íshar-on és Meríín-en és felteszem ama buta kérdésem Hajerunnak, hogy
- Hogyan akarja, hogy segítsenek olyan harcosok, akik tulajdonképpen sérültek?! - Nézek a két mellettem ülőre, majd kérdőn Hajerunra.
A térképen felismered a vizet és pár épület jelét. Nagyjából be tudod azonosítani merre is lehet az az épület. (elég rosszhírű környék, néhány szállítmányt kísértél ott keresztül és szinte mindig verekednetek kellett. Viszont elég olcsón lehet raktárt bérelnie annak aki nem sajnálja pár fegyveressel őriztetni.)
Íshar felvont szemöldökkel kérdőn néz rád, aztán zordan elmosolyodik:
-Ítél meg külső? Hiba. Mire terv kész miénk kötések lehull és kész harcra. De ha akar csinál most viadal! Mi menni utánna egyel kevesebben.
Hajerun is rád pillant:
-Ne aggódj. Sérüléseik már múlóban vannak, és biztosíthatlak tőlük akár most is lerohanhatnánk a helyet.

[Pettyes]

Halk "oroszlánszerű" morgást hallatok, majd biccentek Hajerun felé és elnézését kérem a buta kérdésért! Ezek után suttogva odaszólok Ísharnak - Bocsásd meg, hogy rosszul mértem fel a helyzetet! Viadalt mondtál? Hmmm, szívesen benne vagyok egy baráti bajusz akasztásban, mert tudod én sem szeretném, ha a társaságnak hiányolni kellene tudásod a feladat során! - Enyhén elmosolyodok, vizslatva nézem reakcióját és ha lezártnak tekinti az ügyet, akkor visszafordulok a pergamenhez és tovább gondolkodom mit hogyan kellene tenni.
Íshar kurtán elmosolyodik.
-Nem történt baj. Első években mi tévedni párszor. Volt több viadal, sok vér hiába folyt el. Már értjük mit mondasz és miért. Ha lesz mód holnap kicsit harcol nemigaziból jó? Tartunk .. őőő.. -a társára néz , aztán bólint - edzés ahogy hívjátok. Rendben?

[Massza Rex]

Elrakom a papírost (megbízó levelet).
-Dhar azért nem mondott annyira rosszat, jó lenne tisztába lenni -még az esetleges harc előtt- a fegyverforgatási tudományokban való jártasságban leendő társainknál.
-Íshar és Meríín Úraság fellépése eléggé ... khm ... meggyőző, de lehet akik őrzik a célhelyet sem ijednek meg az árnyékuktól.

Valamint amennnyire lehet meg kéne ismereni Hajerun Úraság lehetőségeit, varázslatos igéinek következményeit, hogy minél jobban segítségünkre lehessen. Természetsen ez magamra is vonatkozik, hisz inkább Krad által rámruházott mágiámba bízom már, mint kardom és karom erejébe.

Hajerun elismerően bólint:
-Rendben. Ahogy hallom, társaink holnap tartanak egy kis bemutatót. - elmosolyodik - jómagam nem bánok rosszul a pengéimmel, de ha csak lehet Sogron igéit használom. A hmmm... specialitásom, hogy úgy mondjam, a közvetlen tűztámogatás. Szetretem látni a célpontot mikor elszabadítom az erőm. Ugyanakkor ha kell messzebbről is boldogulok, bár akkor nem mindig kielégítő pontossággal.

[Pettyes]

Íshar-ra nézek és egy mosolyt elnyomva válaszolok: - Rendben! - miközben szememben a vágy tüze máris az "edzésre" koncentrál! Visszatérve a beszélgetéshez Hajerunnal elmondom, hogy valószínűleg jó lenne egy felderítés az épületről, emberekről, őrposztokról, váltásokról, melyek tudatában feltudnánk építeni egy stratégiát, tervezni menekülési utvonalakat, ha esetleg mégsem jönne úgy össze a dolog, ahogy elterveztük, illetve az "a" terven kívül talán egy "B" és/vagy egy "C" terv is szükségeltetik, de információ hiányban elég nehéz bármit is összekovácsolni! Abba hagyom mondandóm és várom a válaszokat, hozzászólásokat.
Hajerun hejeselve bólogat:
-Lám-lám az ifjúnak jó tanárai lehettek, mert nem akar vakon a harcba rohanni. Elkezdem a felderítést és holnap este megosztjuk egymással a megtudottakat. Annyit már most tudok mondani, hogy tudtommal nemigen jár oda be senki, és távozni is ritkán távozik bárki. Tehát a bentlévők száma valószínüleg állandó vagy közel az.

[Massza Rex]

Ha jól értettem, akkor a megbízó levél elvileg feljogosít minket arra, hogy hivatalosan is meglátogassuk a helyet? Tehát lehet ez is egy lehetséges terv, hogy meglepetés szerűen frontálisan támadunk, mondhatni kapualjból. Néha a pofátlanság a legjobb belépő.
Hajerun megrázza a fejét:
-Amennyit most tudok az épületről az kevés ehhez. Azt se felejtsétek el, hogy boszorkánymesterekkel van dolgunk. Mi van, ha az ajtó mögött tömör kőfal van és egyenesen belerohanunk? Egy nap kell a felderítéshez.
De egyenlőre minnél több ismeret kéne a helyről, és a védelemről. Ha valaki rendelkezik ilyet ...ööö...beállítottsággal, képzéssel, és vállalja az egyéni felderítést, nosza rajta. A helyes döntéshez a lehető legtöbb pontos értesülés szükséges. Közben pedig megejthetjük az ismerkedő gyakorlásokat, képességeink, tehát lehetőségeink feltérképezését.

Csak hogy egyik fontos, kedvenc fohászomat megemlítsem, mely során képes vagyok életerőmet valaki mással összekapcsolni hosszú percekre és több száznyi lépésre is, így átválalhatom sérüléseit.
-Megszerzem az ismereteket a helyről. Azt pedig igazán nem várjuk, hogy átválald mások sérüléseit. Mi van ha Dhar-ra sulytanak egy bunkóval amit ő kiáll, de tenmagad belehalhatsz? Hiszen ő már kinézetre is többmindent kibír mint már megbocsásson Atya, de ön.