Az Ezüst hold könnyei

[Chris]

Az indulásra kijelölt időpont előtt fél órával Feran az udvaron várakozik, hogy mindenki megjelenjen. Tömzsipöröly irányításával mindenféle holnmit felrakodtak már a batárokra. Három törpe is készülődik nagyon. Kettő a két bakra pakol fel pár hajító kalapácsot és fejszét, pajzsot és kardot akasztanak a bak oldalára, magukon lemezvértet viselnek. A harmadik, Tömzsipörölyhöz hasonlóan a batár tetejére pakol. két közepes és egy nehéz számszeríjat, meg hozzájuk való vesszőket helyez a félmagasra feltolt "palánk" mellé. Íshar és Meríín az udvar kapujában beszélget egy kereskedő kinézetű fickóval és egy középkorú nővel.

Reggeli után kiérve az udvarra, köszönök a jelenlévőknek, majd megkérek valami jó erőben lévő férfit, hogy a szobámban lévő ládát legyen kedves hozza le nekem, és pakolja fel valamelyik batárra.
Habozok, hogy beüljek-e bármelyik batárba, legszívesebben lovon utaznék.
A két páncélos törpe és a fogadós fiú mennek fel a ládáért. Lecipelik és berakják az egyik batárba a fűtősárkány helyére (fazéktalan), majd a padlóhoz kapcsolt szíjjakkal erősen rögzítik.
Feran biccent feléd, majd az istállóhoz megy és elővezeti a lovát. Hosszú vezetőkantár van a lovon és könnyű, finom kidolgozású nyereg. A Tömzsipöröly álltal "megszállt" kocsihoz vezeti és kiköti a hátuljához. Ellenőrzi a vezetőszárat és a tartókapcsokat.

Biccentek Feran felé, aztán nem túl nagy örömmel beszállok abba a batárba, amelyikben a ládámat pakolták, és várom, hogy kiderüljön kikkel utazom együtt.

Mit látok az ablakból, ki melyik batárba száll be?

Íshar-ék elköszönnek azoktól akikkel beszélgettek, majd Meríín a Te batárodhoz, Íshar a másikhoz lép.
Feran úgy tűnik még nem döntött, a többiek elhelyezkedésére vár. De mikor látja, hogy elhelyezkedsz, kihozza a lovad az istállóból és a magáéhoz hasonlóan a kocsi után köti.

Íshar és Tömzsipöröly batárjához lépek és felszállok:
-Tőlem akár indulhatunk is.
Feran biccent és az Atyához, meg Dhar-hoz fordul:
-Uraim? Szálljanak be kérem. Atya! Ön is beül, vagy lovagol? Mert ha meg nem sértem ajánlom a beülést.

Én jeleztem, hogy abba a batárba fogok majd beülni, ahová Tömzsipöröly ment, természetesen, ha nem férek be oda, illetve esetleg a másikba sem, szívesen utazok a bakon is bármelyik batáron.
A batárban már ott üldögél Gil, mellette Íshar piszkálgatja a földet.
Gil-lel áltósan ülsz be, hogy ne akadályozzátok egymást, ha kinyújtjátok a lábaitokat.

Feran-nak:
-Köszönöm, elfogadom a javaslatot.
Meríín mellé zárkozóm fel, Légióst is ahhoz a batárhoz kötöm (felnyergelve hagyom, hátha szükség lesz rá hirtelen)
Meríín segítően nyújtja a kezét, hogy könnyebben felszállj, aztán utánnad lép, eltörölve a földre firkált vonalait.

[VérGyöngyTyúk Z]

Tehát az egyik batárba eddig:
-Gil
-Dhar
-Íshar
A tetőn Tömzsipöröly.

A másiknál még csak Meríín ácsorog, meg az Atya bent.

[Chris]

Feran mégegyszer ellenőriz mindent aztán Ryel batárjához lép:
-Hölgyem? Utazhatok veled?

Kiszólok Ferannak a batárból:
- Természetesen. Örömömre szólgálna.
Mikor felszáll rámosolygok, és figyelem hova ül le.
szembe ül veled, háttl a menetiránynak. Melletted az Atya, mellette Meríín.
Feran kiszól az ablakon.
-Indulunk!

A két batár halk zörrenéssel mozdul meg. Kikanyarodnak a fogadó udvaráról és nekivágnak a városból kivezető útnak. A három ló könnyedén kocog az első batár mögöt.
A városon megállás nélkül hajtotok keresztül és fél óra múltán kijuttok a városkapun. A tengerpart mentén futó utat követik a kocsik.
Napközép után egy órával lassítanak, majd megállnak a kocsik egy kissebb útmenti ligetnél, ahol tűzrakó helyek látszanak.
-Ebédidő, - szól Feran. - Kissé nyújtóztassátok meg a tagjaitok. De előtte nézzetek körbe, hátha van valami kóbor tolvaj errefelé.

Feran tanácsát követve kiszállok a batárból kinyújtóztatni a tagjaimat. (A tarisznyám a vállamon átvetve pihen, nem teszem le sehova.) Közben elmorfondírozok, hogy vajon sötétedés előtt elérünk-e valami lakott területre, vagy a szabadban kell töltenünk az éjszakát. Miután megmozgattam magam körbenézek, hogy valaki pakol-e elő ételt, ha igen oda megyek hozzá, és illedelmesen kérek egy ebédre valót.
Étkezés után, mikor már a többiek is készülődnek az induláshoz, visszaszállok a batárba, és helyet foglalok, de most az ellenkező oldalon, nem ott, ahol előtte ültem.

Én is megmozgatom elgémberedett izmaimat! Az étkezéshez előkészülök, majd mikor mindenki étkezni kezd, akkor én is hozzálátok. Az étkezés után összepakolás és ha nincs egyéb ohaj, akkor vissza a batárba.

[VérGyöngyTyúk Z]

Tömzsipörökly lekászálódik a tetőről és kiszedi a fazekat. a földre rakja és felnyitja.
Még mindig forró, sűrű leves gőzölög benne.
A két hajtó törpe beleveti magát a ligetbe és csörtetnek ide-oda, Íshar és Meríín megkerülik a ligetet és figyelnek, hátha valakit felugrasztanak a zajongó törpék. Az íjász eközben a környéket figyeli felhúzott számszeríjja mögül.
De a ligetet átfésülve semmit nem lelnek. Csak féltucat madarat sikerült felriasztaniuk.

Tömzsipöröly egyszerű fatányérokba mer ki a levesből.
Míg esztek Íshar-ék és a törpék a környéket nézik, utánna ők is esznek.


Az ebéd végeztével mindenki visszaszáll és a menet újra elindul.
Feran helyetcserél Ryel-lel. A többiek ugyanúgy ülnek.
Feran felszálláskor közli:
-Ha minden jól megy napszállta után kevéssel elérünk egy kis halászfalut. Ott alszunk. Van fogadójuk.

És lőn. A nap jó félórája bukott alá mikor begördültök egy kis falucskába. A kis halászkikötő közelében földszintes épület bizonyul fogadónak.
A helybéliek gyanakodva néznek a kocsikra mikor átdübörögtök a falun.
A fogadó előtt lefékeztek és és Feran kiszáll:
-Az Atya és Dhar alkuszik szállásra. Ők mennek be előbb.
Aztán Ryel felé fordul:
-Egy séta a tengerparton?
Miután megkérdi Meríín lép oda hozzá:
-Ha Ryel úrnő megy séta akkor mi is kísér. Vagy kísér csak én, Íshar őriz úrnő láda. Ez feladat van most.

[Chris]

- Egy séta jól esne ennyi ülés után.
Meríínek:
- Ha Feran szerint mindenképp szükséges a kíséret, akkor rendben - a mondat végén kérdő pillantást vetek Feran felé.

Feran Meríín-re néz:
-Én leszek a kísérete rendben?
Meríín egy pillanatig gondolkodik:
-Értem. Jó. Mi vigyáz doboz. Ha baj akkor kiált és mi jön.

[Massza Rex]

Az ajtóban bevárom Dhart, majd belépek a fogadóba.

Az Atyával bemegyek a fogadóba. Kinyitom az ajtót és megvárom, amíg az Atya bemegy, majd követem. Az ajtóban megállok és felmérem egy kicsit a terepet és az embereket. Ezután a pult felé nézek és kérdőn az Atyára, hogy együtt menjünk oda, mert én annyira nem értek az alkudozáshoz, de legalább tanulok tőle valamit.

A fogadó belseje lényegesen mocskosabb és durvább, mint a Zsivány Ló-é. A konyha és az ivó-étkező rész egyetlen jókora terem, jobb oldalán a hosszú pult mögött van a konyharész, az egész helyiséget betölti a sülő-fővő ételek és a bor szaga. Láthatóan csak helybéliek vannak bent és egy-két kereskedő, akik rendezettebb öltözékükkel kilógnak a helyiek halzsíros ruházatú tömegéből.
A bejárattal szemközti falon két folyosó is nyílik, láthatóan onnan nyílnak a szobák.
Mikor beléptek a helyiek legtöbbje felétek fordul és megvetően nézik végig az atyát. A mögötte belépő Dhar viszont gyanakvó pillantásokat kap és pár ember keze az övébe tűzött kés markolatára fonódik.
A kövér, zsírfoltos kötényt viselő fogadós a padlóra sercint mikor felétek néz:
-Mi köll?

[Massza Rex]

Nem foglalkozok a megvető nézésekkel, megszoktam már, hogy nem mindeki szeret.

Fogadósnak: -Az égiek adjanak nyugodt estét, száraz és tiszta derékaljra lenne szükségünk majdnem egy tucat fő részére.
A fogadós gyanakodva lép közelebb.
-Az addig rendben is van. Akad elég szabad szoba most. Hanem aztat mongya meg nekem, hogy ez itten mi? - bök az ujjával Dhar felé.

[Chris]

Megvárom, hogy Feran kisegítsen a batárból, majd elindulok arra, amerre vezet.
Feran a tengerpart felé vezet kényelmesen sétálva. A partra húzott halászcsónakok közt átlépdelve lassan a kis mólóig értek, ahol nagyobb halászbárkák és egy hasas szkogg van kikötve, magasan a bárkák fölé tornyosulva. A szkogg mellett pár felfegyverzett alak látszik őrködni és láthatóan nem a legnyugodtabbak.

[Chris]

Gyönyörködök az éjszakai tengerben és a csillagokban. A fegyveresek nem érdekelnek, egy intéssel jelzem is Ferannak, hogy inkább nagy ívben kerüljük ki őket.
A móló ellentétes oldalára húzódva kerülitek el a közvetlen találkozást a fegyveresekkel. A móló végébe érve arcotokat a szélbe fordítva néztek észak felé.
-Hamarosan odaát leszünk. Lehet, hogy adódnak problémáink Toron-ban, de még mindig kevesebb a kockázat, mint a szárazföldi kerülővel. Mit gondolsz hány nap míg átvágunk toronon?

[aúú]

Leszállok a batárról és körbe nézek (amilyen messzire csak ellátok), hogy látok e valami furcsaságot e vidéken, miközben azon morfondírozok (félhangosan, egy kicsit viccelődős hangulatban), hogy mivel legutóbbi megállónkon a törpék verték fel az erdőt, akkor legközelebb ha bánya közelében leszünk, majd nekem kell bányászni?
A tenger nyugodtnak tűnik, a szemed a távolban egy jókora hajó nyugatra tartó árnyékát is kiveszi. A parttól jó 600 lábnyira a víz alatti hullámtörők fodrozzák a felszint. A szárazföld belseje felé lankás, ligetes dombokat látsz itt-ott elszórtan fény világlik a tanyákról. Maga a falu alig 50-60 ház, meg tucatnyi nagyobb épület (raktár). Mindössze két utca az egész. Kövezés nincs, ahogy közvilágítás sem, a legközelebbi domb tetején égő jelzőtűz kivételével.
Egyébként kinyitom a tudatomat és körbenézek mind asztrális, mind mentális síkon.
Mindössze tucatnyi helyen látsz magasabb értelmű emberekre utaló jeleket a társaidon kívül. A falu legmagasabban levő háza körül védőaurát veszel észre, a kidolgozottsága (vagy inkább annak hiánya) alapján úgy véled a falu vajákosa lakhat ott. A többit a hajók környékéről érzed. A legtöbbet egyszerű védővarázslatok okozzák, a hajón viszont úgy tűnik több nagyerejű varázsló, vagy mágikus tárgyakkal felszerelt ember van.