Hollószárnyak

[Massza Rex]

Arcomra kiül a "na végre má, hogy mehetünk" kifejezés, de nem szólok semmit sem.

[VérGyöngyTyúk Z]

-Egyszer be, egyszer ki, három napig. - morgom magam elé. Aztán megemelem kissé a hangom.
-A tárgyak amit-amiket esetleg "odabent" találunk? Gondolok itt például fegyverekre amiknek az Őrség jó hasznát venné, vagy legalább nem az élőholtak forgatnák. - a szemem várakozón függesztem a grófra.
- A tárgyakat az Őrség varázstudói ellenőrzik, és utána döntenek a sorsukról. Nem feltételezem, hogy bármit kicsempésznének a tudtuk nélkül, de számíthatnak rá, hogy alapos vizsgálat nélkül nem engedik el önöket.
- Még egy apróság, a segédem elkíséri önöket, és önökkel marad, míg a tiltott hely közelében maradnak.

[VérGyöngyTyúk Z]

Fejet hajtok a gróf felé:
-Értem és köszönöm. Remélem a "bentjártunk" után békével válhatunk el és nagylelkűségének, nehéz feladatokban is erős kitartásának hírét szülőhazáinkban is megismerhetik.
- Ha nem vétenek a törvények és a rendeletek ellen, nincs okunk nem békével elvállni.

[Pettyes]

No lám, no ám, a végén mégis csak bejutunk, ki gondolta volna. Amikor közlik a tényt, hogy mi is bemehetünk közösnyös arccal fogadom. Valahogy nem lep meg, hogy bejutunk a helyre. Amikor a gróf kísérőt ad mellénk:
- A kísérője tud magára vigyázni? - kérdem a gróftól, igyekszem tiszteletet erőltetni a hangomba.
- Megmondaná, hogy mi lesz az ő feladata, aktívan részt vesz a csapatmunkában, vagy csak megfigyelő lesz. Illetve mi lesz, ha ő nem térne vissza? Mi sem jöhetünk ki erről a helyről? Garantálnunk kell a biztonságát? - kérdően nézek a gróf felé.
- Igen, tud magára vigyázni, de nem megy be önökkel a tiltott területre, neki csak annyi a dolga, hogy ellenőrizze nem követnek-e el valamiféle törvénysértést. Ő a terület határán fog önökre várni. - Itt rövid szünetet tart, majd folytatja - Egyébként találkoztak már vele mindennyian.

[naramis]

-Lenne két kérdésem Gróf!
Ha engedélyt ad szólásra folytatom:
- Ide 2 napig jöttünk az erődből. Tehát felmerül a kérdés, mikortól érvényes a 3 nap?
- A tiltott területen tölthetenek három napot, az oda út nem számít ebbe bele.
- Másik kérdésem, a kisérő, akit mellénk rendelt, jól ismeri a törvényeket, s elmondja azt nekünk? Könnyebb a törvényeket betartani ha ismerjük - teszem hozzá félhangosan.
- A területtel kapcsolatos törvények igen egyszerűek, ha már megkapták a belépési engedélyt, semmit nem vihetnek el onnan, a helyi varázstudók ellenőrzése és engedélye nélkül, nem vihetnek be vagy ki semmit, ami a grófság kárára lehet, nem bántalmazhatják a helyieket, és a helyi hivatalos szerveket, ne lopjanak, és tartsák be a békés együttélés szabályait, amiket külön nem óhajtok felsorolni, hacsak nem igénylik. De remélem ezzekkel külön okítás nélkül is tisztában vannak... - Rövid szünetet tart, majd folytatja - mint mondtam a területre egy nap csak egyszer léphetnek be és ki, ezért célszerű, ha csoportosan közlekednek.

[VérGyöngyTyúk Z]

Nekem nincs több kérdésem, úghogy várom mi lesz és ha elindulunk vissza a szállásunkra gondosan eligazgatom a fegyvereimet (ha visszakapjuk őket) és egész visszaúton hallkan mormogok magam elé átszellemült arccal. Az indulásig hátralévő idő legjavát imádkozva és a fegyvereim forgatva, gyakorolva töltöm, kivéve az esetlegesen rám jutó őrködési időt, de akkor is mormogok magamban.
Ellenőrzöm a pónim és minden készletemet indulás előtt. Feltöltöm a kulacsaimat friss vízzel, az élelemkészletem is kiegészítem és várom az indulási parancsot.
A beszélgetés végeztével a gróf átad egy lepecsételt tekercset a nagyúrnak. Indulás előtt a fegyvereiteket visszakapjátok. Az a férfi tart veletek a visszaúton, aki elbeszélgetett veletek egyesével a kis teremben. Baj nélkül visszaértek a tiltott terület környékére. Ismét estefelé értek oda.

[VérGyöngyTyúk Z]

Összehúzott szemmel figyelem a rúnakövek mögötti tájat és láthatóan alig bírom magam visszafogni, hogy meg ne induljak át a határon. A kezeim a fegyvereim markolják, az ajkaim hangtalanul mozognak.

Este akarsz bemenni az elkerített hajdani harctérre...?

Csak ha a Nagyúr úgy dönt, bár szerintem elpocsékolnánk egy napot.
Egy ideig állva nézem a régi és számunkra eljövendő csatateret, aztán ellátom a lovam és a pónim. Megvacsorázom aztán ahogy leszáll a sötét odaülök a "határhoz" annyira közel amennyire az őrök engedik és lassan pásztázom a szememmel a tájat, váltogatom a látásom is néha, hátha valamit észreveszek és folyamatosan feszülten figyelek a "túloldalra".

A határnál akarsz éjszakázni?
És a többiek?

[VérGyöngyTyúk Z]

Attól függ mikor szándékozunk bemenni. Ha megkérdeznék tőlem akkor azt mondanám, napkeltekor befelé és amikor tudunk kijövünk. A "közmegegyezéses" megállapodástól is függ meddig vizsgálódok, de bőven szánok arra időt, hogy kipihenjem magam. A határ közelében verem fel a sátram, nyitott oldallal a tiltott "zóna" felé. Igyekszem minden érzékem ráhangolni a környezetre.
A "kísérőnktől" megkérdezem:
-Mi történik, ha nem ugyanitt jönnénk ki? Ha mondjuk egy széles félkörben haladunk és innen mérföldekre érjük el újból a védvonalat?
- Nem tudom, nem építettem fel a terület védelmét - közli tömören a férfi.

Körülbelül negyed órája lehettek a határnál, mikor egy őrökből álló lovascsapat érkezik elétek. A vezetőjük - az a tiszt, akivel már találkoztatok - köszönt titeket, mjad megkér, hogy kövessétek az erődbe.
Az erődbe érve (feltéve, ha mentek) körülbelül ugyan az történik mint múltkor: a nagyurat bevezetik az épületbe, ti kint vártok. Most körülbelül fél órát kell csak várnotok. A megbeszélés végeztével engedélyt kaptok - pontosabban udvariasan fogalmazott parancsot - hogy az éjszakát az erődben töltsétek, abban a helyiségben, ahol múltkor is.

[Massza Rex]

Visszafelé viszonylag jó kedvem van, fütyürészek is valami félhangos nótácskát. Örülök, hogy csak 3 napot kell ezen az unalmas helyen tőlteni, egyre jobban biztos vagyok, hogy nekem a városi élet fekszik. Szép nők, csodás fegyverek, nagy harcok, dicsőség és hírnév. Igen, ez kell nekem, nem holmi átokverte isten háta mögötti kieteln táj, ahol moslékot akarnak zabáltatnak velem.

Gren izgágasági felvillanyoz, úgy látszik harca számít a szakállas "öreg". Mondjuk amilyen nője van, inkább én is a hősi halált választanám.

Gyakorlok szabad időmben becsülettel, hátha lesz oly bátor élő vagy holt, aki kihívást mer intézi a Bajnok felé.

[aúú]

Hyas fordítja:
- Holnap korán reggel megyünk be, amint a hajnal rajtunk van.