Hollószárnyak

[Chris]

Mióta elindultatok a városból Vylia pár lóhosszal lemaradva követ titeket. Láthatóan nem akar zavarni.
Gren: amikor idefelé jöttetek, akkor is így jött utánatok.

Egy fás, csrerjés résznél tartotok, és még látótávolságra vagytok a városkaputól, mikor az egész menet kap egy tűzesőt, majd egy lángszőnyeget. Ami éghető lángra kap (a ruhátok is!), a lovak megbokrosodnak. A batárt húzó lovak megugranak, Stancil leesik a kocsi hátuljáról.
-3 ÉP és 6 FP fejenként.

Kezdeményezési sorrend nincs, de az egy körben lévő cselekedetek száma marad annyi, mint ha kockadobálás lenne.

[Massza Rex]

Csak a magam oltásával foglalkozom, a batártól elfele menekülök a "lángviharból". Utána fegyvereimet kézbe véve gyorsan körbenézek (közben mozgok is, hátha íjászok is akadnak a túlodlat), hogy felmérjem a környezetet.
Köv kör elejére sikerül eloltanod magadon a ruhát. Látszólag nincs semmi különös, nem látsz mozgást a környéken, és zajok sem jönnek a bozótos felől.

Elsősorban a szakállam gyorsan elcsapkodom, aztán a ruhám oltom, közben cikázik a szemem körbe, hogy mi lehet.
A hajtónak (ki az? Hyas) segítek visszafogni a lovakat és gyorsan próbálok hátralesni, hogy a pónimnak esett-e baja. Ha a lovak szőre is ég akkor amint meglassudik a kocsi lepattanok és oltom-nyugtatom a lovakat, miközben a szemem körbejár.
Magamban rendesen átkozom az orvtámadókat és egyre dühösebb vagyok a módszereik miatt.

Valószínűleg a lószerszámok szíjai is megéghettek, mert némi vágta után egy hirtelenebb mozdulatnál elszabadulnak a batárt húzó lovak. Eddigre már jóval távolabb vagytok a támadás helyétől, a többiek le vannak maradva mögöttetek.
A pónid éghető részei is tüzet fogtak, úgyan úgy, ahogy a lovak szőre, sörénye.

A kocsi után kocogok, a környezet figyelve, közben meg félhangosan káromkodok.

- Mucskos vajákusok, hugy szakadna rájuk az összes íg, esni ki foguk, hullna ki hajuk, száradna ki szemük, örök viszketés verné űket, rohadna meg mind egyállú helyíbe...

2. kör végére beéred a batárt, ami eddigre már lovak nélkül áll, és "vidáman" ég az úton.
Épp a káromkodás közepén tartasz mikor - mintha csak valaki meghallotta volna mit mondasz - egy lángoszlop csap fel körülöleve a batárt.

[aúú]

Gyerkőccel és az úrnővel együtt ki a kocsiból, az utazó ládánkat is kidobom a másik oldalon, hogy ne éghessenek bent a cuccaink. Aztán fegyvereket elő.

Amint a lángoszlop hamvába roskad, kisiettek a kocsiból. Amint eltávolodtok a kocsitól egy lángoszlop csap fel a gyerek talpa alól, és elnyeli őt, sikoltva menekülne, de az oszlop elkezd szélesedni. Te is megégsz valamennyire és az úrnő is (-3 HP 6 FP). Mire tehetnétek valamit a gyermek helyén csak egy kupac hamu marad. A batár tovább ég a háttérben.

Hogyan tovább?

[Pettyes]

Amikor a batár mögött lovaglok és hirtelen láng csap fel, elsősorban próbálom magam és Foltost oltani. Ezután felmérem a helyzetet, hogy mennyire tudják a többiek a riatt állatokat kezelni, ha nem megy besegítek, ha megy, akkor azonnal íjat és nyilat ragadok, majd gyors körbe pillantást veszek sima, utána hőlátással is pásztázva az oldalakat.
A többiek nem igazán boldogulnak az állatokkal. A lovakat láthatóan megrémítette az alulról felcsapó, és fentről aláhulló tűz. Miután lenyugtatod a lovad, és eloltod magad, szétnézel, de nem veszel észre semmi különöset. Másodjára, az elszabadult batárnál felcsapó lángokkal egy időben, észreveszel pár hőfoltot a bozótosban.

Amikor észreveszem a hőfoltokat, leeresztek pár lővést abba az irányba. A lövés idejéig hőlátással célzok, utána visszaváltok, hogy látok-e valamit. Ha nem, akkor visszaváltok hőlátásra és megnézem, hogy eltaláltam-e valakit. Közben jelzem a töbieknek az irányt, amerre lőttem. 1-2 lövést adok csak le, utána a batárhoz vágtatok, és megpróbálom a riadt lovakat ott is megnyugtatni.
Leadod a lövést, úgy sejted valakit el is találtál, erről egy egész halk sóhajtás meg is győz. A lövéseddel egyidőben jelenik meg a lángoszlop a gyerek körül. Következő lövésre már nincs lehetőséged, mert mire visszofordulsz a támadók felé, már hőlátással sem látsz ott semmit (a helyüket látod, hogy ott még melegebb kissé a környezet, de az ő hőfoltjaik eltüntek).
A batárt húzó lovak elszabadultak, és már messze járnak tőletek (olvass vissza!).

[Massza Rex]

Csak zavartan téblábolok, szájtátva...Próbálom felfogni ki merre hol... tanácstalan és csalódott vagyok, bár a tehetetlenség egyre jobban dühít...(a lángoló kocsitól tisztes távot tartok)

[aúú]

Egy pillanatig döbbenten állok a halott lány mellett, majd fájdalmasan lerogyok mellé. Néhány körig ott is maradok, majd szememben haraggal előhúzok két kardot és elkezdem keresni a támadókat.
Nem találod meg őket, szó szerint csak a hült helyüket.

[Pettyes]

Próbálom oltani a batárt, utána megnézem a többieket, milyen állapotban vannak és ha segítség kell és tudok, akkor teszem a dolgom. Ezután a nagyúr mögött íjjal fedezetként felállok és várom, hogy mi lesz a döntése.
Hosszabb-rövidebb idő után sikerül eloltani az égő dolgokat. A nagyúr láthatóan nincs jól, az úrnő tekintete üveges, és látszik, hogy valami eltört benne.

[VérGyöngyTyúk Z]

Letépem a málháról a vizestömlőket és kulacsokat. Az elsővel a pónim oltom el aztán egy kevéssel magamat, aztán a többi lovat és ha még van "égő" ember akkor azokat oltogatom.
Alysiummal eloltotok mindent, ami eddig égett.

[Pettyes]

Miután eloltunk mindent ránézek a nagyúrra, hogy van-e valami mondandója, ha nincs se neki, se az úrnőnek, akkor megnézem a hamut, illetve, hogy érezhető-e az emberi égett szag. Megnézem a kupacot, hogy maradt-e valami emberi, vagy csak ruha foszlányok égetek-e el esetleg és ez a gyerek is képes esetleg teleportálásra.
Határozottan úgy néz ki, mintha a gyerek égett volna el ott.

[VérGyöngyTyúk Z]

Próbálom a látásom váltogatva kifürkészni a környéket (közben a hőlátással a cuccainkat is nézem, nehogy valahol még legyen izzó parázs) és közben elég hevesen morgok magamban közössel kevert törpe nyelven az orvtámadók felmenőit emlegetve és a nekik címzett "jókívánságokat" dörmögve.
Egyik látásoddal sem látsz semmi gyanúsat a közelben.
Próbálom felmérni mennyire sérültünk le és mik lehetnek a következmények.
Aztán a Nagyúr és az Úrnő felé lépek és kissé meghajolva mondom:
-Sajnálom uram, nem láttam a támadókat. Mik a parancsai?