Zöld 30

[Cassandra]

Kicsit megkésve bár, de íme egy rövidke beszámoló, a Zőld 30 teljesítménytúráról.:)

Mostanában valahogy minden túrán sorbanállással indítok, itt is ez történt. Negyedórányi várakozást követően gyorsan neveztem és nagyon hamar elindultunk. Egy kis csapattal tartottam, melynek két tagja kb1 km után úgy otthagyott, mint a pinty, igaz ők a leghosszabb 45kilcsis távon menteteltek.:)

A túra nevét arról kapta, hogy végig a zöld sáv és zöld háromszög jelzéseken ment, megmernék esküdni, hogy a lentebb majd látható "kis" emelkedő kék jelzésü volt, nos hát a (szerintem) kék háromszög az Ördög-oromhoz vitt fel. Ezen az emelkedőn a szó legszorosabb értelmében másznom kellett, kézzel-lábbal lassan felkapaszkodtam az oromra, de legalább a hegytetőn már nem volt problémám azzal, hogy fáztam volna.:)))

Az első pont technikai okok miatt "elmaradt", nekem ez csak Széchényi-Hegyi TV-adónál tünt fel, hogy "hohó bizony kimaradt valami..." szerencsére nem mi nem vettük észre a pontot, mint nem sokkal késöbb kiderült, hanem nekünk egyszerüen elfelejtettek szólni, hogy ha eszünkbe is jutna ne keressük, mert nem lesz ott.:)
Kellemetlen lett volna onnan visszamenni az Ördögoromig.:P

A másoik pontnál a pontőrnek gondjai akadtak a rajtszámokkal, úgyhogy szépen felgyült ott a társaság. Miután megkaptuk a pecsétet máris "száguldottunk" tovább a nemmessze található Normafa síházhoz (A következő heti túrám strartja.)

Innen ismerős utakon haladtunk, még annó a Tojás 20on volt szerencsém a környékhez. Elhaladtunk az azóta már sajnálatos módon bezárásra került Disznófő-forrás mellett, pedig gondoltam hogy ott elnosztalgiázgetok egy kicsit, de így nem lett belőle semmi.:(

Innen jól elvoltunk semmi különleges nem történt, hacsak azt nem veszük, hogy a 4., vagy 5., vagy tulajdonképp nem is tudom hanyadik pont elött szépen elindultunk jobb kéz fele, ott, ahol balra kellett volna (Milyen butaság már ez a jobb-bal dolog, sose értettem mire jó.:P), innentől alkalmi túratársam át is vette az itinerolvasás feladatát.:)))
No a mi kis jobbra indulásos akciónknak az lett a vége, hogy szemből érkeztünk a ponthoz, ezzel csalhatatlan jókedvet lopva a többi túrázó arcára.:)))

Majd újfent ismerős útvonal következett; Az iszonyat hosszú lépcsősor, Árpád kilátó, Gückler-szikla, Virágos-nyereg... közbeiktatva a szintén talán a Tojásról ismerős igencsak meredek és hosszú lejtőt.... lassan erre az útvonalra már szükségtelenné válik számomra az ititner.:)

Solymárig teljesen ismertem az utat, Solymár után Nagykovácsiig most egy másik útvonalon mentünk, közbeiktatva a Zsíroshegyet és ezzel a túra legnagyobb emelkedőjét.:)

A célba fél3 magasságában értem be, így a távot 7óra alatt sikerült teljesíteni.:)

A végére azért alaposan elfáradtam, mert ez a túra nem a legkisebb szintkülönbséggel megáldottak közé tartozott (össz szint 1170m itiner alapján+elkavarás.).:)))

Jó kis túra volt, a szervezés jó volt, én meg újra jol elfáradtam.:)

És jöjjön a lopott rész.:)
Idei teljesített táv: 202,7 + 30,33 = 233,03km.
Idei teljesített szint: 6218 + 1170 = 7388m.

A kékeszőld háromszog... emelkedő eleje, késöbb nem sok kedvem volt fotózgatni.:)


Gyermekvasút


Lééééépcsők, sok, sok(k) lépcső.:))))