Chicago vágóhídjai

[Massza Rex]

Chicago


Kezdetek
A Potawatomi indiánok által lakott területen első 'európai' telepesként egy afrikai származású haiti személy, Jean-Baptiste Pointe du Sable telepedett le a helyi törzsfőnök lányával kötött házassága révén, az 1770-es évek elején. Származása miatt az amerikai függetlenségi háború nagy részében egy detroiti börtönben raboskodott, ahonnan csak nem sokkal a háború vége előtt szabadulhatott. Ezután hazatért ugyan, 1795-ben létrehozott egy kereskedelmi pontot (trading post) a mai Chicago területén, de 1800-ban ismeretlen okokból tovább állt nyugat felé.
Három évvel később (1803) az amerikai hadsereg Fort Dearborn néven épített egy erődöt a korábbi kereskedelmi pont helyén, mely azonban az 1812-es háború során elpusztult. Miután a britek bevették, a lakosokat börtönbe zárták, majd az erődöt földig rombolták, ezt követően egészen 1833-ig nem települt ide senki.

Újraalapítás
1833. elején 350 telepes költözött a Chicago folyó partján fekvő egykori Fort Deaborn helyére. Telepüket még abban az évben, augusztus 12-én, Chicago néven önálló településsé szervezték. A község néhány év alatt közel négyezressé nőtt, így 1837. március 4-én városi rangra emelkedett, azon a napon, mikor Illinois állam részévé vált.
Kiváló földrajzi elhelyezkedése folytán a nyugat felé terjeszkedő Amerikai Egyesült Államok fő kiindulópontjává vált. 1848-ban nyitották meg az Illinois és Michigan Csatornát, mely a Nagy-tavakat kötötötte (és köti össze) a Mississippi folyóval, ezáltal megnyílt az út dél felé, egészen a Mexikói-öbölig. Szintén ebben az évben készült el az első vasútvonal is, ennek köszönhető, hogy 1890-re Amerika második legnagyobb városává nőtte ki magát, mintegy 1,1 millió ember otthonát jelentve.
Chicago az eredeti kiindulópontja a később legendássá vált 66-os útnak és a szintén legendássá vált, a keletet a nyugattal összekötő Transzkontinentális vasútvonalnak is.
Az 1860-as elnökválasztáson a Republikánus párt itt mutatta be saját jelöltjét, Abraham Lincolnt a posztra, aki később el is nyerte az elnöki széket, intézkedéseivel nem sokkal később kirobbantva az amerikai polgárháborút. A polgárháború alatt semmilyen katonai eseményre nem került sor a városban, vagy környékén.

A nagyváros
1871. október 8-a és 10-e között pusztított az Egyesült Államok egyik legnagyobb XIX. századi katasztrófájának számító nagy chicagói tűzvész, 125 halottat és egy teljesen leégett belvárost hagyva maga után. Az újjáépítés az amúgy is prosperáló város gazdaságának egy újabb lökést adott, a város lakossága 1870 és 1900 között közel 1,7 millióra duzzadt. A világ első felhőkarcolója, a Home Insurance Building is itt épült fel 1885-ben. A maga 10 emeletével és 42 méteres magasságával egészen 1890-ig a világ legmagasabb épületének számított, 1931-ben bontották le.
1886. május 1-jén a munkás szakszervezetek sztrájkot szerveztek a nyolc órás munkaidő bevezetéséért, melyet május 4-én az azóta legendássá vált Haymarketi zavargás zárt le, mikoris a tüntető munkások közé vegyült anarchisták egy bombát dobtak a rendőrök közé, akik viszonzásul azonnal tüzet nyitottak. A május elsejei ünnep (a munka ünnepe) erre az eseményre emlékszik.
A hatékony lobbizásnak köszönhetően Chicago rendezhette meg az 1893-as Világkiállítást, melyen egyúttal Amerika felfedezésének 400. évfordulóját is ünnepelték. A kiállítás helyszínének vitája során kapta a város a new yorki újságíróktól a szeles város (Windy City) gúnynevet, ám a vicc fordítva sült el, a chicagóiaknak annyira megtetszett, hogy átvették és csakhamar a város kedvenc öndefiníciójává vált. Az esemény mintegy 27,5 millió látogatót vonzott, mind a mai napig az egyik legsikeresebb világkiállítást produkálva és óriási hatást gyakorolva a kor építészetére és designjára. (Innen indult hódító útjára a magasépítészet, Amerika és a világ számos pontján jelentek meg a chicagói mintára épült és addig szinte kizárólag Chicagóban fellelhető felhőkarcolók.)

XX. század
A gyors növekedés valamint a rengeteg gyár és üzem teljesen tönkretette a Michigan-tó vizét, mely a XX. század elejére komoly problémává terebélyesedett, a város már nem volt képes elegendő ivóvízzel ellátni lakóit. A problémát 1900-ban egy zsiliprendszer kiépítésével oldották meg, a Chicago folyó folyásirányát megfordítva az Illinois folyóba, így a szennyvíz már nem a tóba ömlött.
Az 1920-as évek kétes hírnevet hoztak Chicagónak, mikor a gengszterháborúkból győztesen kikeveredő Al Capone gyakorlatilag a teljes várost az irányítása alá vonta egészen 1931-es bebörtönzéséig.
A nagy fekete-amerikai migráció idején (1914-1950 között, mikor több millió déli fekete indult északra az első, majd a második világháborúba távozott illetve ott elesett katonák munkahelyeinek betöltésére) több ezer déli fekete települt be a városba, óriási lökést adva a zenei életnek. Itt kapta nevét és indult világhódító útjára a jazz.
1942. december 2-án a szigorúan titkos Manhattan-terv keretében a Chicagói Egyetem laborjában végezték a világ első irányított nukleáris láncreakcióját.
1973. május 3-án nyitotta meg kapuit a 442 (antennával együtt 527) méter magas Sears Tower, mely mind a mai napig a világ legmagasabb épülete, Chicago egyik szimbóluma, jelképe.
Az 1950-es évek elejétől kezdve a város közép és felső osztályának egy jelentős része (mintegy 700 000 ember) költözött ki a kül- és elővárosokba, de az amerikai 'trenddel' szemben a kiürült, illetve elszegényedett városrészek az 1990-es évek óta folyamatosan kezdenek feléledni, folyamatosan tér vissza beléjük az élet.
Fekvése, földrajza
A város teljesen sík terepre épült, átlagosan a tengerszint felett 176 méterrel fekszik. Legalacsonyabb pontja 176 m (a Michigan-tó partján), míg legmagasabb pontja 224 m, mely egy töltés, a város legdélibb részén.

Klímája


Jan Feb Márc Ápr Máj Jún
Max. átlag −1 °C 1 °C 7 °C 14 °C 20 °C 26 °C
Min. átlag −10 °C −7 °C −2 °C 3 °C 8 °C 13 °C
Csapadék 55 mm 45 mm 77 mm 93 mm 94 mm 109 mm

Júl Aug Szept Okt Nov Dec
Max. átlag 28 °C 27 °C 23 °C 17 °C 8 °C 1 °C
Min. átlag 17 °C 16 °C 12 °C 5 °C 0 °C −6 °C
Csapadék 94 mm 98 mm 82 mm 69 mm 84 mm 67 mm




Demográfia
Az amerikai nagyvárosoktól eltérően Chicagóban a fehér, a fekete illetve a spanyol ajkú lakosság közel azonos arányban van jelen, mely az államok egyik legnagyobb etnikai és kulturális olvasztótégelyévé teszi. A városban élőket angolul Chicagoan-nak hívják.

Fehér 41,97%
Fekete 36,77%
Spanyol ajkú 26,02%
Ázsiai 4,35%
Medián átlagkereset/év (1990) $38 625

Chicago közel egy évszázadon át az Egyesült Államok második legnagyobb városa volt, mígnem a közel 40 éven át tartó folyamatos elvándorlás miatt (mintegy 700 000 ember költözött ki a városból) a harmadik helyre csúszott vissza, de még így is csupán New York és Los Angeles népesebb nála. Az elvándorlási folyamat az 1990-es években állt csak meg, azóta viszont folyamatos növekedés figyelhető meg a lakosság számát illetően mely révén a korábban elnéptelenedett városrészek ismét kezdenek megtelni élettel.

Közigazgatás
Chicago Illinois állam Cook megyéjének közigazgatási központja. A városi közgyűlésbe az 50 választókerület 1-1 tagot delegál, melynek feje a polgármester, akit négyévente választ meg magának a lakosság, akárcsak a kincstárnokot és a hivatalnokokat is.
A városvezetés felkérésére a Chicagói Egyetem Szociológiai Tudományos Kutató Bizottsága az 1920-as években nagyszabású szociológiai felmérések útján Chicagót 75 kerületre osztotta fel, melyek határai és nevei nagyjából megegyeztek a környékek akkori elnevezéseivel és határaival. Ez a szám az 1950-es években az O'Hare Nemzetközi Repülőtér bekebelezésével előbb 76-ra, majd az 1980-as években a 3. kerület kettéosztásával 77-re nőtt.
Mára többen elavultnak tartják ezt a fajta felosztást, mivel sokkal inkább környékekre, negyedekre (neighbourhoods) mint kerületekre bontható a város. A jelenlegi kerülethatárok már nem tükrözik a város fejlődését, átrendeződését, határait, többnek az elnevezése lecserélődött, átalakult, esetleg „odébb tolódott” vagy épp egyszerűen kiment a közhasználatból.
Ezen környékek, negyedek között (melyek szintén 77-en vannak) esetenként óriási szociális, etnikai, kulturális, vagy más különbségek is előfordulhatnak.

Közlekedés
Chicago az Amerikai Egyesült Államok közlekedési hálózatának egyik legfőbb csomópontja, egyben a világ harmadik legnagyobb belföldi kikötöje Hongkong és Szingapúr után[4]. mely révén jelentős szerepet tölt be a világpiacon is.
A város utcái elsősorban az Amerikában megszokott négyzethálós minta szerint épültek a számozásuk (és a házszámok is) a „középen” fekvő két utcától, a State Street-től kelet-nyugati(East-West) irányban, illetve Madisontól az észak-déli (North-South) irányban indulnak. A városon keresztülhaladó, illetve az innen kiinduló autópályák (összesen hét) szintén rendelkeznek saját utcanévvel a város határain belül.

Tömegközlekedés
A tömegközlekedést szinte egészét a Chicago Transit Authority (CTA) bonyolítja 1947-es alapítása óta, közel 160 különböző buszjárattal és 8 felszíni vasútvonallal (HÉV). Ez utóbbit a chicagóiak „Chicago El”, „Chicago L”, „El”, „the 'L'” vagy „CTA Trains” néven emlegetik legtöbbször. Ehhez járul hozzá további 11 Metra HÉV vonal is, (ez egy magáncég), melyek a CTA 8 vonalából 6-ot használnak, így kötve össze a két rendszert. Ezekhez járul hozzá a Pace vállalat, mely néhány, kizárólag a várost a külvárosokkal összekötő buszjáratot üzemeltet.

Repülőterek
Chicagót három repülőtér szolgálja ki, melyből kettő nemzetközi és egy belföldi
• O'Hare Nemzetközi Repülőtér (a város területén belül, a 76. (O'Hare) kerületben)
• Gary/Chicago Nemzetközi Repülőtér (a Chicagótól 25 km-re fekvő Gary városában)
• Midway Repülőtér (kizárólag belföldi áruforgalmi, az 56. és a 64. kerület (Garfield Ridge és Clearing) területén fekszik)

[Massza Rex]

Kultúra
Művészetek
Chicago volt az otthona a XX. század egyik legmeghatározóbb modernista művészeti irányzatának, a Bauhausnak, pontosabban az amerikába való áttelepülése után a New Bauhausnak. Olyan művészek éltek és alkottak itt, mint Paul Klee, Vaszilij Kandinszkij, Moholy-Nagy László vagy épp Oskar Schlemmer.
Chicago a világ egyik építészeti központja, itt építették fel a világ első felhőkarcolóját, melynek hatására indult hódító útjára a magasépítészet.

Zene
• Több zenei stílus szülőhelye: a Chicago blues, a Chicago soul és a Chicago house nevében is viseli eredetét.
• Jazz: Chicago a jazz világának egyik legmeghatározóbb helyszíne, az első otthona. Ez volt az első város, mely befogadta az új zenei irányzatot majd el is keresztelete azt „jass”-nek. Az írásmódot később jazz-re változtatták, mert a plakátokon rendszeresen lekaparták a „j” betűt, miáltal az „ass” (magyarul: segg) szó volt olvasható.
• A hagyományos zenei elemeket korszerű tánczenei motívumokkal ötvözték; itt használtak először elektromos gitárt.
• Rock & Alternatív: Az alternatív valamint a rock kultúrában is több ismert, népszerű banda otthona, többek között a SOiL, a Disturbed, a The Smashing Pumpkins vagy épp a Big Black székhelye is Chicago.
• R&B, Hip-Hop: A mai modern amerikai hip-hop kultúra több prominens figurája, úgymint Kanye West, R Kelly vagy épp Twista szintén itt élnek és alkotnak.
• Komoly: A Chicagói Szimfónikus Zenekar az Egyesült Államok egyik leghosszabb ideje működő és az egyik legnagyobb tiszteletnek örvendő zenekara.

Múzeumok, kiállítások

• Chicago Cultural Center - (Chicagói Kulturális Központ) - 1897-ben épült, mint Chicago első nyilvános könyvtára. Az épületben található a városba látogató túristák számára roppant hasznos 'Visitor Information Center', valamint több galéria és kiállítóterem. A Preston Bradley Hall látványossága egy 11,5 méter magas Tiffany üvegkupola.
• Chicago History Museum - Várostörténeti múzeum
• DuSable Museum of African-American History - A fekete-amerikai kultúrát bemutató múzeum
• Field Museum of Natural History - A város természettudományi múzeuma. Fő attrakciója Sue, a a világ legnagyobb és legteljesebb Tyrannosaurus rex csontváza, és a gyermekközpontú Egyiptom kiállítás.
• Freedom Museum - A szabadság múzeuma, teljes egészében az amerikai alkotmány első passzusának szentelve.
• Mexican Fine Arts Center Museum - A mexikói, latin-amerikai és chicano kultúrát mutatja be.
• Museum of Contemporary Art - Modern művészetek múzeuma, kizárólag 1945 után született alkotások találhatóak benne.
• Museum of Science and Industry in Chicago - Tudományos-tehnológiai múzeum, érdekessége egy II. világháborús tengeralattjáró és egy működő szénbánya.
• Peggy Notebaert Nature Museum - Ökológiai múzeum, a lepkekiállításuk egyedülálló
• Oriental Institute - a University of Chicago része, múzeum és oktatási intézmény is, a világ egyik legkiválóbb egyiptomi és közel-keleti gyűjteményével rendelkezik. Az intézet egyik tanára szolgált mintául Indiana Jones figurájához.

Sport
Chicago két MLB-ben szereplő baseball csapattal (Chicago White Socks és Chicago Cubs), egy NFL-ben szereplő amerikai futball csapattal (Chicago Bears), egy MLS-ben szereplő focicsapattal (Chicago Fire), egy NBA-ben szereplő férfi (Chicago Bulls), és egy WNBA-ben szereplő női kosárlabda csapattal (Chicago Sky) valamint egy NHL-ben küzdő jégkorong csapattal (Chicago Blackhawks) is büszkélkedhet.

A város szülöttei
• Ernest Hemingway - Irodalmi Nobel-díjas író
• Harrison Ford - színész
• Walt Disney - filmrendező, producer, rajzfilmkészítő
• Hugh Hefner - a Playboy alapítója, tulajdonosa
• Phillip Kaufman - filmrendező
• Hillary Rodham Clinton - Bill Clinton egykori amerikai elnök felesége
• Gillian Anderson - színésznő (Scully az X-aktákból)
• John Cusack - színész
• Chaka Khan - énekesnő
• R. Kelly - R&B dalszerző, énekes
• Donald Rumsfeld - az Amerikai Egyesült Államok jelenlegi honvédelmi minisztere
• Eddie Vedder - a Pearl Jam énekese
• Twista - rapper
• Kanye West - rapper
• James Belushi - színész
• John Belushi - színész
• Timothy Zahn - sci-fi író (Star Trek)

Chicagóban éltek, élnek
• John Malkovich - színész
• Miles Davis - jazzénekes
• Nat King Cole - zenész
• B. B. King - blues zenész
• Muddy Waters - legendás blues zenész
• George Pullman - vasúti iparmágnás, a hálókocsi feltalálója
• Enrico Fermi - olasz származású atomfizikus, Fizikai Nobel-díjas
• Moholy-Nagy László - az újjáalakult Bauhaus, a New Bauhaus egyik alapítója, igazgatója
• Jane Addams - Nobel-békedíjas szociológus, szociális munkás
• Saul Bellow - Nobel-díjas kanadai-amerikai író
• Al Capone - az 1920-as évek legrettegettebb gengsztere
• Hyman G. Rickover - admirális, a nukleáris meghajtású hajók szülőatyja
• Frank Lloyd Wright - A XX. század első felének egyik legkiemelkedőbb építésze
• Iggy Pop - zenész
• Jean-Baptiste Pointe du Sable - a város első alapítója

A mese alapvetően Kamarillás közegben fog játszódni, így kéretik ennek szellemében alkotni az ifjú vampokat. Ha valaki naon szeretne nem konkrétan kamarillás vagy nem elég kamarilla szimpatikus vámpírral tolni (me szerinte gagyi ) az kösse fel a gatyót, mert ha kiderül, csak magára és az addig elért kapcsolataira számíthat…Km bácsi nem fog kitalálni dolgokat, csak hogy kihúzzon a helyzetből…tessék úgy kezelni, mint valami „ironman” fokozatot, no mentéssel

Vértestvérek világa itten C.-ben:
Vannak. Jó sokan. (Kül- és elővárosaival együtt népessége majdnem 10 millió, tehát a vértestvér populáció hivatalosan is verheti a 100 főt ) Minden kamarillás klán képviselteti magát a városkában, természetesen eltérő számban. Olasz barátaink is hivatalosan vannak itt, a többiek csak átutazóban, vagy egyéb jogviszonyban. Ha valaki véletlen a HSH-ban (Hercegi Statisztikai Hivatal) dolgozna, illetve Nosi lenne belőle, neki majd részletesebben is. A helyiek is többet tudnak majd, főleg ha öreg szivarok má. Vagy ha szeretnek sokat kérdezni, persze ekkor nem lesznek öregek (tán soha ).

Az előtörténet és a karakter kidolgozás:

1; Halandó életének rövid története (gyerekkor (ha volt ), iskola, motivációk, maradandó élmények, szülők, barátok, szerelmek, állatok, stb.).

2; Mikor és milyen úton lépett kapcsolatba vele a sötétség világa? (hoztak, vittek, önként, tudtad csak nem sejtetted, maradandó emlékek, stb.)

3; Miért lett ölelve? (kiemelkedő tulajdonság, képesség, atyai szeszély, szép a szemed, rossz helyen voltál rosszkor, büntetés, izé, nem’tom me atyám Gangrel, stb.)

4; Miként éli meg a vámpír létet és mi a túlélési stratégiája? (milyen ember voltál és most milyen vagy, családod, ismerőseid mit tudnak, mint nem, kik az új családod, hogy vagy velük, mit teszel nap mint nap, mire vágysz, célok (rövid, közép, hosszú, stb))

5; Ölelése óta történt főbb események? (sikerek és balsikerek krónikája, avagy arccal a kamarilla felé )

6; Hogyan viszonyul a vámpír társadalomhoz és a halandó világhoz? (<v>iszony rendszer, naon nem baj, ha roppant részletes )

7; Kapcsolatai, mentorai, ingó és ingatlan vagyonai, stb. (menedék, cégek, bankbetétek, értékpapírok, csatlósok, kapcsolatok, Km számlájára befizetett összegek , stb) Minél részletesebb annál elégedettebb leszek, aki esetleg túl elnagyoltan kezelné a kérdést annak később segíthetek, de nem biztos, hogy mindig meg fogja majd köszönni (me nem vagyok gondolat olvasó, azé )


Kor: 1-100 éve vámpír (értelemszerűen minél idősebb leszel, annál hosszabb az 5-6 pontokra írt kifejtésed)

Generáció: 8-14 (jelzem a 8. genesek már majdnem vámpír számba mennek , bizonyos helyeken öregeknek számítanak, tehát óvatosan…)

A világ bármely nációjához tartozhatott emberként. (persze a vámpírok bizonyos része (nem kicsit) fajgyűlölő)

Tulajdonságoknál (testi, szociális, mentális) nem kötelező betartani a 7/5/3 elosztás, a lényeg, hogy egy 5-ös lehet csak és max három 4-es.

Képességek dettó. Szal 13/9/5 nem kötelező, de itt sem lehet egy 5-ös és három 4-esnél több.

Diszciplínák, hátterek és erények tőlem lehetnek maxok (5/5/5) , ha valaki erre vágyik, de jelzem „ára” lesz

Mindenki 15 szabadon elkölthetővel nyit, az öregebb vampok 10 évente kapnak +1-et. Tehát egy 100 éves kereken +10-et. Persze ezen öregecske kecskéknek már vannak „hódolói” is, akik szívesen helyeznének beléjük akár díszesebb karókat is (Eme szimpátia valszeg kölcsönös.)