Székelyviccek

[vityu]

Két székely úr ül a vonaton egy fülkében.
- Oszt hogy vagy?
Egy óra múlva:
- Jól.
Egy óra múlva:
- Oszt szép a bajszod.
Egy óra múlva
- Hát, az szép.
Egyszer csak kisiklik a vonat, kórházba kerül mindkét székely. Amikor magukhoz térnek megszólal az egyik:
- Oszt pödröd is?

[vityu]

A négernek, a székelynek és a románnak egyszerre születik gyereke. Mindhárman várnak a szülőszoba ajtaja előtt, hogy végre megláthassák a gyereküket. Egyszer csak kilép a szobából a nővérke:
- Uraim, gratulálok, mindhármuk gyereke egészséges. Csak egy baj van, összekevertük őket. Kérem fáradjanak be, és válasszák ki a sajátjukat.
Erre a székely egyből berohan, és felkapja a néger gyerekét. Mire az:
- Székely! Nem látod, hogy az az én gyerekem? Teljesen olyan mint én, a bőre színén is látszik.
Mire a székely:
- Lehet hogy a tied, de amíg ki nem derül melyik a románé, addig ez nálam marad!!!

[csákány]

Idős székely házaspár üldögél a ház előtt. Az öreg tanakodik:

- Te anyjuk! Ha az egyikőnk meghal, én beköltözök a városba...

[csákány]

A székely bácsi utast vesz föl a kocsijára. Ahogy mennek a kanyargós úton, egy kivételesen éles kanyar tűnik fel előttük, de a székely nem fékez, sőt odacsap a lovak közé.
- Fékezzen, bátyám, mert kisodródunk!
Harminc éve ezen az úton járok, eddig mindig sikerült bevennem ezt a kanyart.
Nem is lassítanak, és be is veszik a kanyart. Nemsokára egy újabb éles kanyar tűnik föl előttük. Az utas megint megszólal:
- Fékezzünk bátyám, mert mind itt halunk!
- Harminc éve ezen az úton járok, eddig mindig sikerült bevennem ezt a kanyart.
Nem is lassítanak, de beveszik ezt a kanyart is.
Ezután egy harmadik kanyar is feltűnik, de az utas már nem szól semmit, gondolja, tudja a székely a dolgát. A kanyarnál a kocsi kisodródik, felborul és darabokra törik. A kocsi roncsai közül egyszer csak kikászálódik az öreg székely, és így szól:
- Harminc éve ezen az úton járok, de ezt a kanyart még sose sikerült bevennem