hogyishíjják

[Princ]

"Ha feltesszuk, hogy hulye vagy, es azt gondolod, hogy hulyenek lenni jo, kiveve ha a hulyek szerint vagy hulye, akkor hulye vagy, vagy nem?"

"belefutottam egy coolerbe"
"meguntam"
'igazságtalan hogy a kiülők előttem végezzenek!'
'nem értünk rá'
"disznóvágásra kellett mennem"
----


Nigel Barley: Egy zöldfülű antropológus kalandjai

Egy indián kézműves kiállításon ki volt állítva egy fakenu. 'A fakenuk - tudhattuk meg - harmóniában vannak a természettel, és nem szennyezik azt.' Mellette volt egy kép az előállítási folyamatról, amelyen indiánok égettek fel hatalmas erdőket, hogy hozzájussanak a megfelelő anyagfajtához, a fa nagy részét pedig hagyták megrohadni.

Errefelé az útbiztonsági intézkedések jelentik a legfőbb veszélyt a sofőrökre. Van például néhány híd, amelyek csak az egyirányú forgalomhoz elég szélesek. Biztosítandó, hogy az autóvezetők ne közelítsenek ezekhez óvatlan sebességgel, a hatóságok bölcsen két sor téglát helyeztek el keresztben az úton - akkoriban figyelmeztető táblák nélkül - a híd mindkét végén. Személygépkocsik és teherautók kiégett roncsai hevertek szanaszét a folyómederben.

Originally Posted by Jaan Kaplinski: A jég és a Titanic

...Egy másik tanácsadó azt mondta az uralkodónak, hogy ne hallgasson a tábornokra, aki csak háborúzni akar, de arra a tanácsadóra sem, aki ellenzi a háborút, csak a taóját kövesse. Huj Ce, egy harmadik tanácsadó meghallotta ezt, és Taj Csin Jent vitte az uralkodó színe elé. Taj Csin Jen így szólt:
"Létezik valaki, akit csigának hívnak. Felséges királyom, tudsz-e róla?"
"Tudok" - felelte az uralkodó.
"A csiga bal szarvánál fekszik Müks városa. A csiga jobb szarvánál fekszik Koks városa. Ezek néha összevesznek a föld miatt, és háborúznak egymással. Már több tízezer halott nyugszik a földben. A legyőzötteket tizenöt napon át üldözik, mielőtt hazatérnek."
Az uralkodó nem értette, Taj Csin Jen pedig megkérdezte:
"Felséges királyom, úgy gondolod-e, hogy a négy égtájnak, a fentnek és a lentnek van határa?"
Az uralkodó azt felelte, hogy nincs határa.
"Ha ott járkál a lélek, ahol nincsenek határok, és visszatér onnan, nem olyan-e, mintha az általunk ismert országok nem is léteznének?"
Az uralkodó ezzel egyetértett.
Taj Csin Jen folytatta:
"A számunkra ismert országok között van Wei, Weiben van Liang városa, Liang városában pedig te királyom. Van különbség a király és Koks uralkodója között?"
"Nincs különbség" - felelte az uralkodó.
Amikor a vendég elment, az uralkodó így szólt:
"Ez a vendég nagy ember volt, nem elég, ha az mondjuk, hogy bölcs."

Originally Posted by Jaan Kaplinski: A jég és a hanga

...Úgy vélem, a kereszténység agorafóbiás: Isten otthonaként, házaként egy kőerődöt építettek, amelyet a korai középkorban olyan várként értelmeztek, ahol a jóság és a világosság erői ellenszegülhetnek a rossz és a sötétség erőinek. A román kori templom a mennyek seregeinek hídfője volt itt, az Ördög hatalma alatt lévő világban. Lappföld széles sarkvidéki égboltja alatt mindez nevetségesnek és érthetetlennek tűnik. Hogyan bújhatnak bele az emberek az értékeikbe, a félelmeikbe és a hitükbe úgy, mint a csiga a házába? Hogyan élhetünk ennek a világnak a közepén ilyen egoista, ilyen egocentrikus módon, hogyan veszíthetjük el ennyire a felismerést, hogyan nem vesszük észre ezt az eget, ezeket a fehér sziklákat, ezeket a mámorkákat, vörös áfonyákat, törpe nyíreket és diapensiákat? Hogyan fordíthatunk hátat mindennek azért, hogy bonyolult, hatalmas kőházakat építsünk magunknak, amelyben művészet, zene, színek, aromák és szellemiség van, csupán élet és emberi világosság nincs bennük, de még tealevelek vagy keserűfüvek sincsenek, hangákról nem is beszélve?
...
.. azon egynyári pázsitfüvek nagy része, amelyek keményítőtartalékukat nem a gyökerekben, hanem csak a magokban halmozzák fel, a jégkorszakban a gleccsertől délre fekvő, száraz területeken alakultak ki. Ezek a növények a rövidke, nyirkos télutón kikelnek, gyorsan nőnek és teremnek, majd a száraz időszakban elhervadnak, amit azonban a nagy magok - a gabonaszemek - túlélnek. Ahol az emberek ilyen pázsitfüveket kezdtek termeszteni, ott alakultak ki a meghaló és újjászülető Istennel kapcsolatos vallásos elképzelések. Ott Jézus példázatokat mondhatott a búzáról és a konkolyról, ott elmondhatta, hogy ha a gabonaszem nem hal meg, akkor nem hoz termést. A kereszténység cereális vallás, gabonavallás. Természetesen azon emberek, akik vadászatból, halászatból, a tölgyfa makkján, tarón, maniókán vagy kókuszdión élnek, egészen más a vallásuk. Ahhoz, hogy ezeket az embereket is rendes keresztényekké tegyük, a földjüket fel kellene szántani, félsivataggá változtatni. A vallásnak megvan a maga ökológiája, megvannak a maga követelményei a környezettel szemben, mint egy fának vagy bokornak. Minden vallás és minden isten a saját környezetébe tartozik.
...
Katasztrofális korban élünk, amikor a szárazföld nagy része sivataggá változott. Az Antarktisz és Grönland jégsivatagok, az egész mérsékelt égöv pedig rendszertani sivatag. A legnagyobb részét, több mint 90%-át elveszítettük már növényfajainknak, a cédrusoknak, a mamutfenyőknek, az araukáriáknak, a gingkóknak, a magnóliáknak, a pálmáknak, a szantálfáknak.. A paleobotanikai könyveket tanulmányozva megdöbbenéssel veszed észre, hogy a trópusi fajok többsége a jég előtt nálunk is tenyészett. Egy részük délebbre húzódott, egy másik részük kihalt. S nekünk marad a tönkretett föld, ahol az egykori erdőknek csak szánalmas maradványai nőnek, néhány fafaj a több száz helyett, ami ma a trópusokon él és nálunk is élt egykor. Úgy tetszik, az emberek többségét ez nem zavarja: sajátjuknak és otthonosnak érzik ezeket a fenyveseket, nyíreseket, égerfaerdőket és mezőket. Én azonban nem tudok nem gondolni arra, hogy egykor mi volt itt, amiből csak néhány tűlevél, ágacska vagy kéregdarabka maradt meg borostyánba foglalva.

Originally Posted by kezdők fóruma...

Milyen fokozatosság? Vannak olyan beírások, amikért azonnali törlés jár, és ami elől egyedül a VIP tagsága mentette meg.
Horland (3) [ADMIN] (#1) [4/L] , 2011-03-22 13:01:09

cmabrigde-i etegyemen kéüszlt eikgy tnuamálny aítllsáa sznreit a
szvkaaon bleül nicns jlneestőgée annak mkénit rdeeözndenk el a btűek:
eyeüdl az a fntoos, hgoy az eslő és az uolstó betű a hlyéen lygeen; ha
a tböbrie a lgnoeyabb özeássivsazsg a jleezmlő, a sövzeg aokkr is
tleejs mrtébéekn ovasalthó mraad. A jnleeésg mgáayzrataa az, hgoy az
erbemi agy nem eyedgi btüeket, hneam tleejs sazakvat ovals. Íme a
bzonytéik. Úhygoyg tnseseek egnem bkébeén hyagni a hleyrsesáíi
fmonisáokgkal.

[Dragi]

lájkolni vagy nem lájkolni az itt a kérdés