Az idei első "leégős" túrám. ;)
Hallottam a szervezőeket szomorúan nyilatkozni arról, hogy de kevesen voltak az idén, én bevallom eddig sose voltam túrán, ahol ennyien indultak volna. 300 fölött volt az indulók száma.
A helyiek itt is segítőkészen útbaigazítottak, a rajt megtalálása nem okozott gondot így se, hogy a leghalványabb fogalmunk nem volt arról, hogy pontosan hova is megyünk, az utcanevet nem találtuk még térképen sem. :)
Frissítő nem volt minden ponton, bár ennyi résztvevő mellett ez talán nem is csoda. A nagyobb távon lettek volna leírás szerint, de az alapszín megszerzésére nem vállaltuk be a majdnem dupla távot. :)
A képekből majd látszik, hogy ez is egy eléggé "alföldi" túra volt, szintkülönbségekkel nemigen kellett számolni. Kevésbé volt monoton, mint az előző (Kéttorony) túra, szemétkupacokkal az ott megszokott "minden sarok" helyett itt csak egy helyen találkoztunk, és az időjárás is egészen más volt most. :)
Talán nekünk, akik először voltunk ezen a túrán, kevésbé volt zavaró, hogy az árvizek miatt más volt az útvonal, mint szokott lenni. A rendszeres "Hajtázók" jobban eltévedtek (legnagyobb szerencsénkre, mert így amikor egy nagyobb csoport szembejött, már tudtuk, hogy nem itt kell lekanyarodni :D).
Két "érdekes", más túrában számomra nem megszokott része volt ennek a 20 kilométernek: az egyik, amikor egy alig látszó, lábbal letaposott ösvényen kellett átgázolni a térdig érő susnyáson; a másik pedig amikor úgy 200 méteren ugyanez volt a csalitosban. :) A rövidnadrágosokat nem irigyeltem. :)
Könnyű kis túra volt, akár a hosszabb részét is be lehetett volna vállalni, bár utólag a nap miatt örültem, hogy nem ezt tettük. :) Azt majd napkrémmel erősen felszerelkezve. :)
Pár kép kedvcsinálónak:
Hogy meglegyen az alföldi hangolat. :)
Tájvédelmi városrész. Ez egy régi, elhagyatott városrész, omladozó házakkal, ahova a környék madarai teljesen befészkelték magukat, és emiatt lett védett területnek nyilvánítva. Teljesen kisértet-város jellege van. :)
A Zagyva.
Még egy kis ízelítő az alföld sík voltából. :)
Ide nemigen kell írnom semmit. :) Csacsi. :)
A Hajta patak. Innen kapta a nevét a túra. Ezt most legalább túra közben megtudtuk, nem úgy, mint a Kéttoronynál... :)
Ez valamikor egy ház volt... Most már csak pár fa lakik benne... :)
A napra panaszkodtam, pedig mintha havazott volna... :)
A 35 fokos, tűző nap, és 20 kilométer után végre megérkeztünk a célhoz, ahol.......
:))))))))))
Nagyon jó kis túra volt összességében, nekem tetszett. Jövőre irány a nagyobb táv. :) Napkrémmel. :)))